Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


144 Igazság (1-74) – 1. rész

144igazsag-2.jpg Hát kezdjük el. Szerény meggyőződésem, hogy jelenünk nehezen érthető meg múltunk igaz ismerete nélkül, s jövőnk építésében nem lehetünk sikeresek jelenünk megértése nélkül. Így ideje leszámolni a hazugságokkal, még ha nehéz is szembe néznünk velük. Felhívom a figyelmet, hogy a „144 Igazság” közlése lehet, hogy sokakban fog ellenérzéseket ébreszteni, ugyanakkor mások meg úgy fogják érezni, mintha hirtelen felkapcsolták volna a villanyt…

 

144 Igazság eredetileg a One-Heaven.org honlapon jelent meg 2011. október 31.-én. Minden angolul tudónak ajánlom e honlap tanulmányozását, mely annyira komplex, hogy hónapokig, évekig is eltarthat, míg tartalma teljesen megismerhető. Érzésem szerint ezen írások egy emelkedett tudatállapotban keletkeztek, tisztaságuk átsugárzik a sorok közül. A 144 Igazság megvilágítja az Isteni jelentését, az ember kapcsolatát vele (benne), a szakrális igazságaink elferdítését a vallás korrumpálása által, továbbá megmutatja az un. elit keletkezését az emberiség történelmének homályos vagy megváltoztatott pontjainak feltárásával.

Voltak nehézségeink a fordításnál, részben a magyar és az angol szavak jelentésbeli eltérése miatt: ilyenkor mindig fűzünk némi egyértelműsítő jegyzetet az adott ponthoz. Ugyanakkor megjegyzésekkel, magyarázatokkal is ellátjuk az egyes pontokat, melyek jobban kifejtik az egyes jelentéseket. E magyarázatok természetesen a saját értelmezéseink, emiatt nem biztos, hogy hibamentesek – így hát szeretettel várjuk a Ti észrevételeiteket, kérdéseiteket és az esetleges hibajavításokat is, kommentek formájában itt a blogon.

Ritus Verum

144  Igazság

 

Luther Márton emlékére, aki nem félt kimondani az igazságot 500 évvel ezelőtt

–––

Kinek van rá szeme, az lássa meg;
s kinek van rá füle, az hallja meg
e legszentebb írás igazságát
az összes férfi, nő és gyermek előtt,
az Isteni és minden szellem tanúskodó jelenlétében:

1.     

Mindenkinek joga van hozzá, hogy meghallgattassék, függetlenül attól, hogy az általa kifejezett eszmékkel egyetértünk-e vagy sem;

szólásszabadság joga a legtöbb modern jogrendszerben megtalálható. Az Egyesült Államok Alkotmányának I. kiegészítése, Magyarország új Alaptörvényének a „Szabadság és Felelősség” fejezet IX. cikkének 1. pontja tartalmazza az erre vonatkozó részt. E jog gyakorlását mindazonáltalkorlátozni próbálják, ilyen próbálkozás pl. a közelmúltban meghiúsult SOPA illetve a ratifikáció alatt álló ACTA törvény, valamint pl. a holokauszttagadás vagy az un. „gyűlöletbeszédek”, vagy pl. a „kábítószerek használatára való buzdítás”.

2.

szabad akarat abszolút elidegeníthetetlen joga alapján megválaszthatjuk tetteinket s hogy miben hiszünk, illetve miben nem hiszünk;

Két nagyon fontos gondolat is van ebben a pontban. Az egyik a „szabad akarat”, mely az ember létezésének esszenciája: szabad akarat nélkül ugyanis az ember csak szolga vagy robot lehet. A másik pedig jóval többről szól, mintsem a vallásszabadság, valójában a teljes valóságértelmezésünk az ún. alap hitrendszerünkön alapul, s e hitrendszer alapján cselekszünk. Létfontosságú tehát, hogy mit fogadunk el „valóságnak”.

3.

Mindenkinek joga van a saját gondolatokhoz és a saját véleményhez, mivel rajtad kívül senki nem támaszthat jogos igényt az elméd birtoklására;

E pont megerősíti az 1. pontot, mert nem lehetséges saját véleményt formálni annak szóban vagy tettben történő kinyilvánítása nélkül.

4.

Saját testednek az elméd a teljeskörű végrehajtója és szuverén irányítója; és semmilyen erő nem támaszthat igényt annak birtoklására egészen addig, amíg az elméd e jogról le nem mond és meg nem engedi, hogy így legyen;

Lásd 2. pont, „szabad akarat”.

5.

Semmilyen személy, vállalat vagy csoport nem támaszthat igényt saját tested sejtjeinek, valamint genetikus kódjának birtoklására, mely az életet és azt, hogy kik és mik vagyunk, formálja;

Jelenleg az USA szabadalmi rendszere perverz módon lehetővé teszi a növényi, állati és emberi gének szabadalmaztatását, íly módon birtoklását a Föld élővilágának, beleértve az embert is!

6.

Mindenkit megillet a gondolkozás joga és képessége, a lelkiismeretének létezése okán, melyet helyenként egy „lélek” létének tulajdonítanak, mely képessé tesz a „jó és rossz” közötti választásra;

Nagyon fontos pont, javaslom többször is átolvasni és megrágni-megemészteni :)

7.

Még ha néhány alkalommal fel is adtuk szuverenitásunkat, sem erő, sem személy vagy entitás nem birtokolhatja ténylegesen lelkünket vagy elménket vagy testünket, mint ahogy semmilyen vállalat, közösség vagy személy nem támaszthat igényt a föld, a víz vagy a levegő birtoklására;

Lényünk összetevői elidegeníthetetlenek tőlünk!

8.

Mindannyian csupán vendégek vagyunk ezen a csodálatos bolygón, amely fenntartja az életet. Senkinek nincs vér szerinti, születési, elsőbbségi vagy isteni joga, hogy birtokoljon vagy uraljon másokat;

Valójában nem birtoklunk semmit, hiszen meztelenül érkezünk meg e világra és távozásunkkor semmit sem tudunk magunkkal vinni. Így a birtoklás szó helyett indokoltabb a „használatba kapni” kifejezést használni – ez még a testünkre is érvényes, melyet életünk idejére használatba kapunk. S mivel mindenki meztelenül születik meg, így az e pont második tagmondata magától érthetődő.

9.

Senki sem tarthatja magát felsőbbrendűnek vagy másokat alsóbbrendűnek bőrszín, származás vagy vallás alapján;

10.

Annak ellenére, hogy időnként kényszerítenek vagy rászednek minket, hogy saját természetünk ellen mondjunk vagy tegyünk valamit, mindaddig, amíg nem állunk kényszer alatt, mi vagyunk a felelősek tetteinkért és választásainkért;

11.

Valóban, vannak, akik igyekeznek becsapni minket tévhitekkel és hamis reményekkel, csak hogy rájöjjenek: az ilyen hit elszáll belőlünk, amint szembesülünk az igazsággal;

Két példa csak: politikusok? tömegmédia?

12.

S vannak még sokan mások, kik irányítani igyekeznek minket mások által létrehozott eszmék segítségével, arra ösztönözve minket, hogy higgyünk bennük és néha arra, hogy féljünk tőlük;

13.

Bármik is legyenek a hiedelmeid vagy a félelmeid, hallgattasanak meg e szavak teljes mértékben, mielőtt megítélésre kerülnének;

Vagyis: ha valami nagyon tiltakozik benned, akkor az az alap hitrendszereddel ellentétes. Olvass tovább, hogy a végén eldönthesd, mennyit fogadsz el az itt leírtakból…

14.

Épp ezért, legyenek jelen igazságok közzétéve, feljegyezve, rögzítve és nyilvánosság elé tárva, hogy mindenki elolvashassa és aki elolvassa, ismerhesse azt;

15.

Ne hagyd, hogy férfi vagy nő eltorzítsa, bepiszkítsa, eltávolítsa vagy megsemmisítese ezt a szent írást, nehogy (ők) megítéltessenek szüleik, rokonaik, őseik, korábbi vezetőik, a tanáraik és hőseik által, kiknek nevében ez az Írás ki lett hirdetve;

Mert ez egyike azon kevés szent írásoknak a történelemben, mely minden embert egyenlően képvisel.

Azt kell mondjam, hogy borzasztóan mély a nyúl ürege. Most, ahogy ellenőrzöm és bővítem az információkat, melyeket a 144 Igazság magyarázatokhoz fűzök, olyan dolgokba futok bele, amiken ismét – immár sokadszorra – sikerül megdöbbennem. Minden fordítva van, mint ahogy mondják vagy tanítják. Megismétlem másképp, olyan mély ez a megállapítás: ha valaki veszi a meglévő történelmi és vallási tudásának reciprokát, igazabb világba kerül, mint előtte volt. Hihetetlen.

eszme.jpg

Úgy tűnik, gyakran már a kiindulási alapunk, az eszméink is hibásak, és biztos alap nélkül bizony nehéz helyes következtetésre jutnunk. E problémát rakja helyre sorozatunk második része.

16.

Először is, legyen bármily összetett vagy kihívásokban gazdag is az életünk vagy világunk, vegyük észre, hogy szinte minden, amit látunk, nem más, mint gondolatok és eszmék összetett tárháza;

Itt rögtön belefutottunk egy fordítási nehézségbe. Az eredeti angol szöveg az „idea” szót használja, mely komplex jelentéstartalommal bír: elgondolás, elképzelés, ismeret, képzet, ötlet, eszme, sejtés stb. Továbbá, az idea szónak már nagy filozófusok is külön jelentéstartalmat adtak: Platon-nak, Descartes-nek, Kant-nak stb. mind megvolt a külön (mindazonáltal hasonló) definíciója az idea jelentésére. Mi következetesen „eszmének” fordítjuk ezt a szót, s hogy mi is ez pontosan, ennek definiálását meghagyjuk az eredeti szövegnek és és természetesen az olvasónak :)

17.

Legtöbben néhány eszmét nélkülözhetetlennek tartunk a túlélésünkhöz, mint pl. a pénzt, a technikát és magát a hit koncepcióját (eszméjét) is;

18.

További eszmék a kevésbé átgondoltak közé tartoznak (mint pl. az, hogy a több ezer ehető növény közül miért csupán egy maroknyit választunk ki felhasználásra);

19.

Bár szabadon alakítjuk választásainkat és véleményünket, tény az, hogy a legtöbb eszmét, melyeket hitünknek választunk,valaki más hozta létre, s ez után fogadtuk el sajátunknak, kevés változtatást vagy vizsgálatot végezve rajta;

20.

A szavak szimbolikus eszmék, melyekhez mások bizonyos jelentéseket csatoltak olykor több száz vagy több ezer évvel ezelőtt. Mégis bízunk e jelentések igazságában és hiszünk bennük;

Gyakran még ugyanazon szavakat is képesek vagyunk másképpen értelmezni…

21.

A történelmi feljegyzések általunk elhitt gondolatok, melyeket mások írtak bizonyos eseményekről, melyek állítólag megtörténtek, akár több ezer évvel születésünk előtt. Mégis bízunk e történelmi feljegyzések igazságában és hiszünk bennük;

Legjobb esetben is kétszeresen torzul az információ: először a megfigyelője és lejegyzője értelmezésének a tükrében, másodszor pedig nekünk, mint olvasónak az értelmezése szerint. De a legnagyobb torzulás akkor következik be, ha valaki szándékosan meghamisítja a történelmet és mi igaznak fogadjuk el azt…

22.

Maga a vallás is eszmék gyűjteménye, melyek közül néhányról azt állítják, hogy egyenesen az Isteni Forrástól származnak és isteni eseményekről szólnak, melyeket „Szentírás”-nak neveznek annak ellenére, hogy gyakran hallomásból és nem első kézből jegyeztek le. Mégis bízunk e vallási eszmék igazságában és hiszünk bennük;

Jól ismertek pl. a különböző biblia-hamisítások, de erről majd később…

23.

Valóban, oly sokan közülünk bíznak és hisznek azokban a vallási és történelmi feljegyzésekben, melyeket bizonyos családok és tulajdonosok „adtak el” nekünk azt állítva, hogy a világ legtöbb vagyona az övék, így bizonyos embereket – mint az egy százalék – „a világ urainak” hiszünk, míg a maradék 99% rabszolgaként él;

24.

Azonban, néhány magunkévá tett semleges és ártalmatlan eszmével ellentétben, más eszmék – mint amilyen az „uralkodáshoz való Isteni jog” – rendkívül veszélyesek, és megvan az erejük ahhoz, hogy megváltoztassák észlelésünket nemcsak a világról, hanem akár a családunkról is és arról, hogy kinek és minek gondoljuk magunkat;

25.

A legveszélyesebb eszmék azok az eszmék, melyek azt hirdetik és hitetik el velünk, hogy kevesek, gyengék és értéktelenek vagyunk, hogy el kell fogadnunk, hogy sosem leszünk többek, mint rabszolgák;

26.

Valójában ettől olyan a világ, amilyen: mert vannak bizonyos családok, melyek jogot formálnak a többiek teljes lojalitására az uralkodás jogának kizárólagos, vér szerinti birtoklása alapján, valamint az alapján, hogy egyedülálló történelmi jogokkal vagy hatáskörökkel rendelkeznek, és ennél fogva kérdés nélkül engedelmeskedni kell nekik;

Talán páran azt mondják, hogy fenti állítás már érvényét vesztette, mert megfelelő képességek és szorgalom birtokában mindenki boldogulhat, mindenkinek meg van adva a lehetőség. S bár van ebben némi igazság, azt látni fogjuk, hogy az uralkodó vérvonal sosem engedte ki az irányítást a kezéből és továbbra is zárt.

27.

Mert mi is lényegében egy eszme, és hogyan tudjuk megkülönböztetni a becsületes eszméket – melyek segítenek bennünket – a hamis eszméktől, mint például az „Uralkodás Isteni joga”, melyek rabságba taszítottak, korlátoztak vagy becsaptak bennünket?

 

Az emberiség jelentős része hitte és hiszi, hogy létét egy vagy több Istennek köszönheti  – erről tanúskodnak a különböző vallások teremtéstörténetei. Hogy ez így volt-e, azt nem tudhatjuk; az viszont bizonyos, hogy milliók haltak megannak következtében, hogy az emberek különböző istenekben hittek és úgy gondolták, hogy egyedül az ő hitük az egyetlen és igaz hit és a más vallásúaknak veszniük kell. S bár ez az idea is temérdek szenvedést okozott, a XIX. század közepétől talán egy még veszélyesebb eszme kezdett el emelkedni: a materializmus vallása. E hit szerint – mert bizonyítást természetesen sosem nyert – Isten vagy teremtő nem létezik s az emberi élet a puszta véletlen műve, az anyag játéka, mely halálunkkor végérvényesen megszűnik.

144igazsag-3.jpg

A nagy kérdés, hogy a tyúk vagy a tojás volt-e előbb, avagy az anyag vagy a szellem, a véletlen vagy Isten: ezennel empirikus módon kerül megválaszolásra. Íme:

28.

Valójában egy eszmének nem kell bonyolultnak lennie ahhoz, hogy értékes legyen, hogy megszülessen és létezzen;

29.

Egy eszmének pusztán a létezése elegendő ahhoz, hogy valóssá váljon. Hogy az adott eszme igaz vagy hamis, az más eszmékhez való viszonyától függ;

Vegyünk egy példát erre a pontra! Nem is olyan régen az emberek azt gondolták, hogy a Föld lapos. Ez egy eszme, egy elképzelés, melyről később bebizonyosodott, hogy hamis. Ennek ellenére az eszme létezett, csupán attól, hogy valaki(k) kigondolták ezt az elméletet. Tehát az eszme létezése nem függ annak valóságtartalmától, elegendő elgondolni azt. Felhívnám még a figyelmet arra, hogy az eszme immateriális jellegű, vagyis anyagon kívül létezik!

30.

Az egyik legegyszerűbb és legerőteljesebb elgondolás az, hogy az eszme jelentése egyenlő az „Egyedi Kollektív Tudatossággal”(Unique Collective Awareness, UCA) és viszont;

31.

Az „Egyedi Kollektív Tudatosság” alatt egy olyan eszmét értünk, amely egyszerre egyedi és része az „eszmék” vagy a „tudat” széleskörű univerzumának, amelyben létezünk;

Mi is tehát az „Egyedi Kollektív Tudatosság”? Egy eszme, egy elgondolás, melyet éppen olvasol. Ez a neve. Ugyanakkor egy halmaz is, mely magába foglalja az összes eszmét is.Kicsit később világosabb lesz, csak figyelj :)

32.

Ennélfogva egy eszme megnevezése elegendő bizonyíték annak valamilyen formában való létezésére. Az eszme teljessége és széleskörűsége annak más minőségekhez való viszonyától függ;

33.

Még egy eszme érvényességének az elutasításához is szükséges annak megnevezése és ennélfogva annak létezése. Ebből következik, hogy csak azokról az eszmékről állítható, hogy nem léteznek, amelyeket sem nevükön nevezni, sem definiálni nem lehet;

Tehát, egy eszme létezéséhez szükség van vagy magára az eszmére, vagy pedig az arra való hivatkozásra, vagyis a nevére.

34.

Például, valakinek a hite vagy hitetlensége az „Isteni Teremtő” létezésében lényegtelen annak a ténynek a tekintetében, hogy az „Isteni Teremtő” eszméje létezik;

35.

A Létezés lényegében egy megfigyelőből és egy észlelt (megfigyelt) s e megfigyelés okán megneveződött objektumból (tárgyból) áll. A megfigyelő és a megfigyelt nélkül a létezés nem lehetséges;

Létezés alatt itt a tudatos létezés értendő, mely ön-tudatos,vagyis tudatában van saját létezésének és tudatos a környezetére. Maga az észlelés folyamata az objektum (megfigyelt) észleléséből majd megnevezéséből áll (bár ez utóbbi nem szükségszerű). Vegyétek észre a hasonlóságot a 33. ponttal.

36.

Az Univerzum létezése függ mind a szabálytól, mind az anyagtól. Anyag szabály nélkül nem létezhet az Univerzális Valóságban. Ennélfogva, szabály sem létezhet az anyag nélkül a Valóságban;

Minden anyag létezése szabályokat követ. Az elektron bizonyos szabályok szerint kering az atommag körül. A víz bizonyos szabályok (nevezhetjük persze törvényeknek is) szerint fagy meg és válik gőzzé. Semmilyen anyag nem mutat véletlenszerű viselkedést az univerzumunkban, maximum még nem ismerjük a szabályait, vagy épp a számunkra véletlenszerű viselkedése a szabály (lásd pl. a gázok).

37.

Szabály anyag nélkül csak mint eszme létezhet. Ezért azt mondhatjuk, hogy a Szabály(ok) egyenértékűek a Forma nélküli „Egyedi Kollektív Tudatossággal”;

Mert mi is a szabály önmagában? Egy eszme, egy elgondolás, egy elv, egy anyagtalan dolog. Ha a szabály formát kap, akkor válik materiálissá.

38.

Az Anyag megfeleltethető a forma eszméjének a kiterjedésben (dimenzióban). Ezért azt mondhatjuk, hogy az Anyag egyenértékű a Formán belüli „Egyedi Kollektív Tudatossággal” (UCA);

A forma eszméje… mit is jelent ez? Nevezhetjük mondjuk egy tervnek, mely definiálja az adott formát. Például a kocka „eszméje” egy olyan test, melynek minden éle egyenlő (bocsássatok meg, ha pongyolán fogalmaztam…). A szakrális geometria pont az univerzum térbeli formáit leíró szabályokról vagy eszmékről szól.

Itt már kicsit látszik a válasz a bevezetőben feltett kérdésre: mert létrejöhet-e forma szabály nélkül? 

39.

Az egyetlen példa az Univerzumban, mikor kiterjedés (dimenzió) jön létre (teremtődik): az Álom;

Borzasztó mély ez a megállapítás. Gondoljátok végig, bármilyen tevékenységet is végzünk, nem hozunk létre formát (anyagot), csupán a meglévő forma (anyag) minőségét változtatjuk meg.Nem jön létre sem további tér, sem további idő. Bezzeg álmunkban… melyek színesek, szagosak, „szélesvásznúak”, mikor rosszat álmodunk, még túlságosan is. Tudvalevő az is, hogy álmunkban másképp folyik az idő is. Vagyis elmondhatjuk, hogy álmunkban tér és idő keletkezik!

Természetesen az álmodáshoz nem kell aludnunk, lehet ébren is álmodni, ezt hívjuk daydream-nek, képzelődésnek, vizualizációnak, imaginációnak. S hogy miért nem marad meg az így létrehozott univerzum? Egyszerűen mert képtelenek vagyunk kellő ideig és kellő mélységben fenntartani a koncentrációt, így ez rövid idő múlva összeomlik.

40.

Az egyetlen példa egy olyan rendszerre, ahol a Szabály(ok) elméletben léteznek, majd a Szabály(ok) és az Anyag a valóságban is léteznek: az Álom;

41.

Ebből következően, a létezés megfeleltethető az„Egyedi Kollektív Tudatosság” (UCA)Álmának a Formában (Anyagban) bizonyos Szabályokkal összhangban (“DIA”). Ennélfogva nevezhetjük az Univerzumot “UCADIA”-nak;

!!!!!!!!!!!!!!!!!

42.

Ebből következően, az „Isteni Teremtő” megfeleltethető az „Egyedi Kollektív Tudatosság” és az UCADIA eszméjének. Ahogy az imént bizonyítottuk, a Létezés maga függ az „Isteni Teremtő” létezésétől;

Vagyis az „Isteni Teremtő” az UCADIA, vagyis az eszmék összessége, melyet szokás Szellemnek is hívni. Persze nem azonos a szakállas öreggel a felhőkön, és bizony nem azonos egyetlen bosszúálló istenképpel sem…

43.

Fentiek okán cáfolunk minden olyan egyházi állítást, amelyek szerint az Isteni létezése függ a hittől és a hittől függ egyedül. Elutasítjuk a tudomány hamis és nyakatekert érveit, amely tiltakozik az Isteni létezése ellen, támogatva ezáltal a vallási mecénások igényeit;

Hány hamis ideológiát, mennyi hamis hitet követett is az emberiség, a különböző egyházak jóvoltából…

44.

Ehelyett az „Egyedi Kollektív Tudatosság” bölcsességére támaszkodunk és arra a bizonyítékra, hogy minden élő dolog bizonyíték az Isteni létezésére, hogy minden férfi, nő és gyermek a bizonyíték az Isteni létezésére, és többé semmilyen hamis hit vagy félelem nem fogja meghatározni kollektív sorsunkat;

Csodaszép megfogalmazás!

45.

Így, mikor az Isteni Teremtőről beszélünk, ezalatt minden tárgy, anyag, szabály, élet, elme, világegyetem és szellem jelentésének és definíciójának teljes gyűjteményét, más néven az Abszolútot, a Mindenséget, a Vanságot, a „Egyedi Kollektív Tudatosságot”, az UCADIA-t és más történelmi elnevezéseket értjük, melyeka végtelen lehetőségek összességét definiálják;

 

46.

Így az Isteni jelenti az összes halmaz halmazát, semmi sem létezik, mi több lenne annál. Ezért minden más kisebb, beleértve – többek között – a „Törvény” eszméjét;

Nézzük először is a törvény definícióját:

47.

A törvény egy isteni útmutatásból, tudományos felfedezésből, megállapodásból, szokásból vagy gyakorlatból az idők során kialakult szabály, amely megparancsol vagy megtilt bizonyos cselekedeteket;

48.

A kánon jelentése „szabály, norma, alapelv, mérték vagy standard”. Ezért, amikor a kánonjog összhangban van az Isteni Törvénnyel, akkor a legmagasabb szintű törvényként, a Törvény Szabályaként kezelendő;

Kánonjog alatt manapság a katolikus egyház törvényeit értjük. Felmerülhet az olvasóban a kérdés: valóban a katolikus egyház törvényei lennének a legmagasabb szintű törvények? Nos, a válasz egyértelműen nem, ugyanis ekkor e törvényeknek összhangban kellene állni az Isteni törvényekkel. A helyzet viszont nem ez: maga a „canon” szó eredete görög, mégis a„Canon Law”-t rendszeresen félrefordítják a „the law of the Carpanter”-re, vagyis az „ács törvényeire”, hamisan utalva ezáltal Jézusra. E szándékos megtévesztés a 12. században született a sátánista Római Kultusz által, mely ekkortájt vette át teljesen az irányítást a katolikus egyház felett.

Hiába hívják hát e törvényeket kánonjognak – nem a ruha teszi a törvényt (sem)…

49.

A legmagasabb törvény minden törvény közül tehát az Isteni Törvény, majd a Természeti Törvény, majd a Pozitív Törvény;

50.

Az Isteni Törvény az a törvény, amely meghatározza az Istenit és egyértelműen bemutatja az Isteni lelket, szellemet, célt és útmutatást, beleértve az Isteni akarat működését a létezésen keresztül. Ezért minden érvényes törvényről kimondhatjuk, hogy az Isteni Törvényből származik;

Az Isteni Törvényről angolul itt olvashatsz.

51.

Valamennyi Isteni Törvény legfontosabb és legelfogadottabb aranyszabálya, hogy„mindenki egyenlő a törvény előtt, és alávetettje annak”. Minden törvény, amely megkísérli semmibe venni ezt a tényt, semmis, érvénytelen, ab initio (kezdettől fogva);

Mintha a mi jogrendszereinkre ez nem lenne igaz…

52.

Természeti Törvény olyan törvény, amely meghatározza az Isteni akarat működését annak az Anyag és fizikai törvények formájában történő létezésén keresztül. A Természeti Törvények határozzák meg a fizikai univerzum létezését és működését; minden érvényes Pozitív Törvényt a Természeti Törvényből származónak mondhatunk;

Természeti Törvényekről angolul itt olvashatsz.

53.

Kognitív Törvény törvények olyan csoportja, amelyek az Isteni Törvény és a Természeti Törvények egyidejű alkalmazásával bizonyos magasabb rendű életformák, mint a tudat, gondolatok, a tudás, a felismerés és az öntudat különleges tulajdonságait határozzák meg;

Vagyis a Kognitív Törvények az elme és a lélek törvényei leginkább (de nem kizárólag) az általunk ismert 3D létezésben. A Kognitív Törvényekről angolul itt olvashatsz.

54.

Pozitív Törvény a társadalom kormányzására megfelelő felhatalmazással rendelkező férfiak és nők által beiktatott törvények. A Pozitív Törvény kimondottan fizikai tárgyakra és élőlényekre vonatkozik; minden érvényes Pozitív Törvényt a Természeti Törvényből és a Kognitív Törvényből származónak mondhatunk;

Pozitív Törvényekről angolul itt olvashatsz.

55.

A Pozitív Törvény nem szüntetheti meg, nem függesztheti fel, nem sértheti vagy változtathatja meg a Kognitív Törvényt vagy a Természeti Törvényt. Nem lehetséges továbbá az sem, hogy a Kognitiv Törvény vagy a Természeti Törvény megszüntesse, felfüggessze, megsértse vagy megváltoztassa az Isteni Törvényt.

Fentiek alapján felállítható tehát a törvényrendszerek hierarchiája: 

Isteni Törvények –> Természeti Törvények –> Kognitív Törvények –> Pozitív Törvények

56.

Ezért Isten megnyilvánulása nem emberi döntés kérdése. Nem az Úr hódol be az egyház tekintélyének, hanem az egyház veti alá magát az Úrnak.

57.

Bármily nagy hatalmat mond is valaki magáénak, az nem lehet nagyobb, mint az Isteni Teremtő hatalma;

58.

Bármily régi is egy szentírás vagy meggyőződés, nem lehet régebbi, mint az Univerzum Teremtője;

59.

Bármilyen erős is egy tanítás vagy hit, nem állhat fenn, ha az Isteni törvényekkel ellentétes;

60.

Az összes, valamilyen doktrína vagy törvény védelmében valaha is leírt vagy kimondott szó semmis, ha ezen igazságokkal szembenáll;

 

Lassan kezdünk „veszélyesebb” vizekre evezni, az eddigi tiszta filozófikus látóhatár kezd történelmi távlatba kerülni. Azt gondolom, hogy sokakban fellép majd az a bizonyos „AHA”érzés (mint ahogy bennem is fellépett jópárszor), ugyanakkor nem szabad elfelejteni, hogy ettől még a 144 Igazság nem biztos, hogy hibátlan. Mi több, érdekes magyar jellegű vonatkozásokat is tartalmaz – kíváncsian várom a hozzáértők észrevételeit, természetesen kimondottan tényekre és nem véleményekre vagy érzelmekre alapozva.

 

A mai alkalommal azonban egyelőre még csak közelítünk – lássuk hát, honnan is származik a közigazgatás, mint olyan.

61.

Valójában, valamennyi civilizált jogállamiság alapja – beleértve az összes Nyugati-Római Jogot – azzal kezdődik, hogy elismeri: az Univerzum legmagasabb törvénye minden dolgok Isteni Teremtőjétől származik, mely az Univerzum törvényein keresztül nyilvánul meg, majd  az ember lelkén és szellemén keresztül hozza létre a Pozitív Törvényeket;

Talán furcsa sokak számára, hogy még a mai jogrendszerek isvallási alapokon nyugszanak. Pedig nincs ebben semmi különleges, hacsak annyi nem, hogy ezt az eredetet próbálják elfedni előlünk. A világot hosszú időn keresztül kizárólag az egyház irányította – csak az elmúlt kb. fél évezredben kezdett a hatalom szétválasztódni egyházi és világi ágakra.Természetes hát, hogy a világi hatalom továbbra is Istentől származtatta hatalmát és így jogrendszerét is.

62.

A „hivatal” (office) eszméjének legfontosabb jelentése és lényege a hitközségi és ceremoniális kötelességből és/vagy szolgálatból (officium) származik, mikor azt valamiféle körülhatárolt térből – mint pl. egy kápolna, templom, oltár vagy szentély – végzik;

Pallas Nagylexikon az „officium”-ot a következőképpen definiálja: „kötelesség, hivatal, szolgálat; lelkészséggel egybekötött egyházi hivatal”. Ennek megfelelően e kötelesség végzésének helye nyilván valamilyen egyházi épület volt. Ezek szerint a hivatal eredeti értelme a (hitközösségi) ember szolgálata volt, az Isteni Törvényekből származó Pozitív Törvények alapján.

63.

Annak a ténynek az elismeréseként, hogy a Hivatal legitimitása az Isteni Törvények (a Pozitív Törvényekhez képest) magasabbrendűségének elismerésén keresztül jön létre, az emberek hivatalba iktatása általában egy valamiféle magasabb spirituális erőnek tett szent és egyházi eskü által történik;

Ezeket beiktatási vagy hivatali eskünek hívjuk, de ezenfelül az eskütétel továbbra is fontos része a közigazgatásnak (is). Maga az eskü koncepciója a Tará jogrendszerben jelent meg, mely KE 590 környékén Íroszágban honosodott meg EochaidKirály és Jeremiás próféta alatt, majd terjedt tovább Észak-Európába, sőt, Afrikába és Ázsiába is. E jogrendszer tiltotta az írást, így egy (szóbeli) szerződés megkötésének a módja azeskü (oath) volt, mely egy szemtanuk előtt hangosan kimondott és valamiféle magasabb hatalomnak vagy istenségnek tett ígéret volt bizonyos dolgok cselekedetére. Az eskü rituáléját nevezték „seal”-nek (pecsét).

Még izgalmasabb az a tény, hogy a Tará jogrendszerben jelent meg először a nemzeti tulajdon, mely a közösség kezébehelyezte le a föld birtoklásának és használatának a jogát. Így mikor valakinek a kezébe helyeztek egy földet, akkor e folyamatot a fentebb ismertetett szent rituáléval pecsételték meg (seal) és a föld „okirattal biztosított tulajdonná” vált (bonded property), ahol az „okirat” maga az eskü volt!Innen származik az angol „my word is my bond” kifejezés is, mely alapköve a Nyugati Jogrendszernek.

64.

Ezért az összes földi társadalom valamennyi legitim kormányának minden érvényes hivatali pozíciója annak az elfogadásától és elismerésétől függ, hogy a legmagasabb törvény az Univerzumban minden dolgok Isteni Teremtőjétől származik;

65.

A „hatóság” szó (authority) legfőbb értelme és célja a jogi dokumentumok és törvényi bejelentések létrehozásából (auctor) származik, melyek egyházi rituáléval, szertartással vagy tulajdonnal (ritus) összhangban történnek;

Vagyis az auctor (originator) volt a rendelkezés kibocsájtója (általában vagy az egyház, vagy az egyház által delegált vagy elismert uralkodó), melyet egy szertartás, egy rítus keretén belül vezettek be.

66. 

Ezért az összes földi társadalom valamennyi legitim kormányának összes tisztviselőjének minden hatalma annak felismerésétől és elismerésétől függ, hogy minden hatalom végső soron a legmagasabb hatalomtól, minden dolgok Isteni Teremtőjétől származik az Univerzumban;

67.

Még a jelenlegi világ legfőbb pénzügyi rendszere is az Egy Menyország Kincstárának és a bűnbocsánatnak a folyamatos létezésén alapszik, melyet a Római Kultusz, más néven a Velencei-Magyarok által irányított Vatikán hozott létre a 13. század végén;

Ez egy érdekes történet, megpróbálom érthetően leírni, bár bizonyos ismereteket ennek megértéséhez a 144 Igazsághátralévő része tartalmaz majd. A lényeg, hogy a 13. századra a velencei khazár-magyar kereskedőcsalád teljesen átvette a Vatikán irányítását és létrehozta az ún. Római Kultuszt,mely a kereszténységnek egy kicsavart, meghamisított változatát terjesztette. E szerint az égben létezik egy kincstár, melyből az Úr – az ő végtelen kegyelme által – ellentételezi bűneinket, melyeket földi létezésünk alatt követünk el. E bűnök az égben valamiféle „kettős könyveléssel” vannak nyilvántartva, egyfajta „spirituális könyvvitellel”, mely automatikusan, külön kérelem nélkül vezetődik. Mivel az ember már eleve bűnben fogan, ezért a bűntelenség állapota legtöbbünk számára kizárt s bűneink eme égi könyvvitelben spirituális adósságként jegyződnek fel (debt), mely halálunk után az Egy Mennyország Kincstárából lesz kiegyenlítve (credit), szükség esetén némi tisztítótűzzel (purgatórium) kombinálva. Megjegyzendő, hogy e betét alapjául Jézus Krisztus és a Szentek véráldozataszolgál, így csempésződik vissza a vér – mint legnagyobb értékű valuta – ideája a sátánista Római Kultusz által az ősi mithraizmusból (de erről majd később).

Ám hogy némi pénzt is lehessen keresni e mennybéli intézmény földi meghonosításával, a Római Kultusz bevezeti a búcsú intézményét (lat.: indulgantia), mely lehetőséget ad a földi bűnökért még a földön történő bűnhődésre és bűnbocsánatra. S míg ez kezdetben leginkább jótettekkel és vezekléssel lehetett elérni, később megjelentek az ún. búcsúcédulák, melyeket az egyház állított ki és jó pénzért lehetett őket vásárolni, akár az élők, akár a holtak bűneinek megbocsájtásáért és/vagy azok eltörléséért. Magára a tranzakcióra az a teória nyújtott lehetőséget, mely szerint a katolikus egyház „rendelkezik Krisztus és a Szentek érdemeinek kifogyhatatlan kincstárával, erre mindig hivatkozhat és ebből mindig osztogathat” (forrás). A búcsúk (és a hozzájuk tartozó cédulák) engedélyezője kizárólag a római pápa, illetve az általa meghatalmazott személyek lehettek.

Nem ismerős ez a rendszer valahonnan? Hogy bizonyos intézményeknek kizárólagos joga van bizonyos papírokat kibocsájtani, melyek semmilyen fedezettel nem rendelkeznek, s mégis melyek a társadalom tagjai között csereeszközként funkcionálnak?

 

Szóval, mitől válik legitimmé egy hatalom? Egyáltalán, mi a legitim definíciója? A Pallas Nagylexikon szerint a latin „legitimato” szó jelentése törvényesít, törvényessé, jogossá tesz. Vagyis ami legitim, az  törvényes, de attól már igazságos is? Manapság a demokráciában (kacaj) szeretik azt mondani, hogy a hatalom legitimációját a nép adja meg – a választásokon. S bár tudjuk, hogy a nép – mint olyan – mennyire manipulálható, tegyük fel, hogy így van. Vajon legitim lenne-e akkor egy kannibalista rendszer? Egy rabszolgatartó? Egy apartheid? Egy olyan, ahol a nőknek, vagy bizonyos fajoknak vagy nemzetségeknek a jogai nem érvényesülnek? Egy sátánista rendszer mennyire válik legitimmé, ha a demokrácia szabályai szerint mondjuk több mint 50% egyetértene vele? (erről rövidesen…) És egy olyan, amelyik fennállásának 235 évéből 209-et végigháborúzott?

beenatwar.jpg

Akik olvasták az előző részeket, azok már sejtik a választ: valódi legitimációt csak az ember felett álló Isteni Törvények adhatnak. Hogy hogyan, ezt boncolgatja a 144 Igazságmostani része:

68.

Így minden társadalom puszta léte és a Törvények Uralmának (Rule of Law) Eszméje az egész Földön az Isteni Teremtő létezésének Eszméjétől függ, mely más néven mint az „Egyedi Kollektív Tudatosság” (UCA) ismeretes;

Rule of Law, vagyis a törvények uralma. Nem egy emberé, nem egy embercsoportté, egy kasztté, egy rétegé, hanem a törvényeké, mely mindenkire egyaránt érvényes.Nevezhetjük jogállamiságnak is. Platon a következőket írta erről:

„Mikor a jog valami más hatalomnak van alárendelve, és nem saját magának, ott az állam összeomlása, nézetem szerint, nem lehet túl messze; de ha a törvény az úr a kormány felett, és a kormány a jog szolgája, akkor a helyzet ígéretekkel teli és az emberek élvezik mindazon áldásokat, melyeket az Istenektől záporoznak az államra.”

Sajnos még napjainkban is (vagy egyre inkább) csak mint egy ideál, mint egy utópia létezik…

Vegyük gyorsan végig, hogy hogyan jutottunk ideáig. Bebizonyosodott, hogy minden az Isteni Teremtőtől, vagy – ahogy ebben a filozófiai rendszerben nevezik – az UCADIA-tól származik. Mivel minden ember egyenlőnek születik a Földre, ezért ember ember felett nem ítélkezhet, ember felett csak az Isteni állhat – így ezt a hatalmat az egyházak képviselték.(Hogy mennyire az isteni törvényeknek megfelelően, abba most ne menjünk bele, ez itt egy logikai összefoglalás :) Ők látták el a hitközösség közigazgatási feladatait (officium), valamint ők delegálták a közigazgatáshoz és a törvényhozáshoz szükséges hatalmat is (authority). Tehát:

69.

Mivel a Hivatal hatalma és legitimitása az egyházi hatalomtól származik, ezért a törvényeknek való engedelmesség nem pusztán kötelesség, de szükséges is bármely intézkedés törvényességéhez. Ez azért van, mert semmiféle spirituális erő nem áramolhat keresztül e világ Természeti Törvényén és a Pozitív Törvényén, ha azokat a szent szabályokat, amelyek megalapozzák ezt a törvényt, szándékosan megszegik;

70.

Ezért van az, hogy az eredeti „Bizalmi Törvények” (Trust Law) az alapító és a vagyonkezelő között, az úgynevezett Fiduciárius Törvények (Fiduciary Law) ilyen odaadást követelnek meg. Ezért van az is, hogy a  vagyonkezelő és a haszonélvező közötti törvények, melyeket eredetileg a „Méltányosság Törvényeinek” (Laws of Equity) neveztek, hasonlóképpen szigorúak;

Na ez egy szép nagy topic, vágjunk hát bele. Az eleje kicsit száraz lesz, de később annál érdekesebb…

Kezdjük a fiduciárius szóval: alapvetően két partner közötti jogi és/vagy etikai kapcsolatot jelöl. Általában vagyonkezelésről van szó: az egyik fél (Alapító v. Grantor) átadja valamilyen vagyontárgyát a másik félnek (Vagyonkezelő v. Trustee), aki kezeli (befekteti, működteti, forgatja stb.) azt. A lényeg itt a két fél közötti kapcsolat: a fiduciárius kötelesség a létező legmagasabb szintű kötelezettség, mely kimondja, hogy a Vagyonkezelőnek sosem szabad a saját érdekeit az Alapító érdekei elé helyezni és e kapcsolatból nem profitálhat, egész addíg, amíg erre kimondottan felhatalmazást nem kap. Vagyis minden esetbenkizárólag az Alapító érdekei szerint cselekszik.

Trust Law tulajdonképpen a Fiduciary Law kiterjesztése: nálunk leginkább „Bizalmi vagyonkezelés” néven ismert, s azt külön törvénykezés nem szabályozza (a 2009-es PTK módosításába ugyan belevették, ha annak hatályba lépése elmaradt). 1949-ig viszont létezett egy hasonló jogintézmény, a hitbizomány (fideicommissum), mely a nemesi családok vagyonának megőrzésére szolgált leginkább.

Ez a jogviszony általában három szereplős: ugyanúgy, mint a fiduciárius kapcsolatban, az Alapító (Grantor) átadja valamilyen vagyontárgyát a Vagyonkezelőnek (Trustee), ám a vagyonkezelési tevékenységből származott hasznot átadja a Haszonélvezőnek (Beneficiary).

Trust-Law-1.jpg

Egy tipikus példa a Trust Law alkalmazására a családi vállalkozások öröklése folyamán fellépő helyzet, amikor a vállalkozás tulajdonosa a vállalkozás vezetését pl. megromlott egészségügyi állapota miatt már nem tudja ellátni, de az örökös még nem képes átvenni a cég irányítását (pl. fiatalkorú stb.). Ekkor a cég vezetésére kijelölnek egy Vagyonkezelőt(Trustee), aki a szülő (Grantor) vagyonát/vállalkozását kezeli a Kedvezményezett (gyermek, Beneficiary) javára.

Trust-Law-2.jpg

Vezessünk be még egy szereplőt! A Végrehajtó (hagyatéki gondnok, Executor) feladata a Vagyonkezelő utasítással való ellátása és ellenőrzése. A Végrehajtó lehet az Alapító vagy a Haszonélvező, vagy akár egy további személy is, de sosem lehet a Vagyonkezelő (Trustee). A Trustee ebben az esetbenköteles pontosan végrehajtani a Végrehajtó akaratát és felelősségre vonható, ha nem a fiduciárius kötelessége szerint jár el. E rendszerben ő a „szolga”.

Tehát ha a szülő pl. meghal, akkor az előbbi háromszögünk így fog kinézni:

Trust-Law-3.jpg

OK, de miért fontos ez nekünk? Csak mert az egész világ a Trust Law alapján működik (a jogrendszerünk is). Emlékeztek, amikor a 8. pontban azt mondtam, hogy semmit nem birtoklunk, még a testünket sem, csak használatba kapunk? Ez felrajzolható egy Trust-ként is:

Trust-Law-4.jpg

E Trust alapítója az Isteni Teremtő, a Végrehajtó az elme, a Trustee a test és a haszonélvező pedig a igaz személy (true person), vagyis a hús és vér test és az irányító elme „incorporated”, vagyis egybe foglalva.

Nézzük meg ezt a viszonyt az egyházi/jogi struktúráravetítve.

Trust-Law-5.jpg

A Grantor itt az Isteni Teremtő, a(z Isteni) Vagyonkezelő az Egyház/Jogi struktúra, és ki a Haszonélvező? Bizony az ember. Vajon cselekedhet-e az Egyház/Hatalom az Isteni Akarattal szemben? Nem, mert elveszti a legitimációját.

71. 

Bár a szerződéskötési és a közigazgatási jog az elmúlt kétszáz év során szándékosan aláásta Hivatalra kinevezett Végrehajtók és a Vagyonkezelők kötelezettségeinek végrehajtásába vetett bizalmat, változatlanul igaz az, hogy Hivatali pozícióban lenni a legnagyobb megtiszteltetés és kötelességgel járó szolgálat;

Az Istenit szolgálni az emberek javára, van-e ennél nagyobb megtiszteltetés?

72.

Amikor egy férfi vagy nő  ragaszkodik a Hivatalhoz de ugyanakkor megtagadja kötelezettségeit és feladatait, automatikusan kiközösíti magát minden spirituális hatalomból, és ezáltal az ilyen cselekedeteket végrehajtatni kizárólag tudatlanság által vagy erő alkalmazásával vagy félelemkeltéssel lehet;

Tudatlanság által, mikor szándékosan meghamisítják a történelmet, hazugságokat oktatnak az iskolákban és félretájékoztatják az embereket a média felhasználásával; erő alkalmazásával, mikor olyasmire kényszerítenek a törvények vagy akár nyílt erőszak segítségével, melyet egyébként nem tennél meg; és félelem keltésével, mint pl. a terrorizmus fantoma vagy nacionalista érzelmek szítása által. Ismerős?

73.

Amikor egy férfi vagy nő ragaszkodik a Hivatalhoz tudatlanság felhasználása, erő alkalmazása vagy félelemkeltés által, megtagadván függőségüket az Isteni Teremtőtől és az Isteni Törvényektől eredő legitimitástól, akkor semmilyen intézkedés vagy rendelet nem tekinthető törvényesnek és azok hatálya csak addig tart, amíg azt erővel kikényszerítik;

Mennyit nevezhetünk még legitimnek ezek után törvényeinkből, kormányainkból és egyházainkból?

74.

Egyes esetekben egy zsarnoki rendszer csak néhány évig tart. Más estekben, egy zsarnoki rendszer több száz évig is fennmaradhat, mielőtt végleg gyökerestül felszámolják. A Mithraizmus Kultuszának három korszaka, a Tarsus Menes-ének Kultusza és a Kazár Klánok szárazföldi kalózcsaládjai három ilyen csoport;

 

Folytatjuk…

http://www.emberiseg.hu

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.