Mai ÜZENET:

Magyarország, a Magyarok jövőjéről, 1992-ből

Mottó:Ti vagytok az ünnepeltek

s ti teszitek naggyá mégis-e ünnepet.

Ti magatok

nem teheti meg helyettetek senki.

Kájelá

Egy összefoglaló üzenet érkezett számunkra, hogy ezt magunkba fogadva,elolvasva teljes képet kapjunk a Kárpátok ünnepéről.

Nagyon fontos mindaz amit írnak és amire felhívják figyelmünket.

FONTOS, hogy minden csoport a maga módján, mindenki ki jelen van, tegye bele azt amit gondol és fontosnak tart az ünnep ideje alatt.

(Az alábbi üzenetek közvetlen egymás után érkeztek, közlésük ezért együtt történik.)

Szeretettel A. és L.

Négyek szólunk nektek kik eddig Peru hegyei között ültek, tűz körül s onnan kapcsolatot teremtve hang által szólhatunk nektek.

Jelenlét köztetek való, jelenlét-e helynek része most, e hely egybe ért azzal hol mi vagyunk s e hely összeérve így szól s így szólhatunk.

Itt vagyunk s ide értünk veletek, veletek együtt kéz a kézben ti s mi és mindazok kik segítő közeg, kik segítő emberként Földi lényként s bármilyen szintről való érkezettként jelenlévő, ünnepre hívást érzett s itt van már most jelen.

Ünnepetek, ti amit vártok mi látjuk.

Már részetek mire készültök, már részetek a nap a pillanat mit megértek azon a napon mi történik, történik s elértek oda hová készültök mindannyian.

Nagyon sok érkező, nagyon sok ünneplő van már most jelen szívében nyitva, szívetekben tér van.

Tér van nyitva, befogadni mindazt mi történik, befogadni s átadni, áthangolódni, átformálódni mind célja ünnepnek, hogy bennetek készülődés által üres hely van, üres hely szívetekben mely várja érkezését mi aznap érkezik s részetek lesz s részetek már most egy szinten ott van rég veletek.

Megérkezik mind az kinek együtt kell lennie, megérkezik s támogat mindaz minek együtt kell lennie,így történik-e nap, így történik minden pillanat-e napon mi ünnep nektek, szíveteknek s jelenlévőknek.

Jelenlévők ti magatok vagytok, ti döntitek el mit tesztek-e napon. Minden készen áll, minden készen van s csak vár, vár ti mit tesztek vele, ti mit tesztek s mit értek el vele, mit hoztok felszínre belőle, az együttlétből a közösségből, az együtt áthangoló érzetből mind kik együtt vagytok.

Tudatotok ereje mi-e napon összeér mindegyikőtöknek nyitott s tiszta szíve-e napon egyként dobban, ez vár titeket s ebbe vagytok jelen már most.

Ezért történik mit ti döntésetek által megengedtek, hogy megtörténjen.

Minden kész, minden kész legmagasabb szinten mit ki tudtok venni, ki tudtok emelni belőle, rajtatok múlik csupán mit tesztek s mit értek el vele.

Elérhettek vele, igen elérhettek vele bármit mit most még elmétek nem gondol s nem feltételez. Bármi megtörténhet mit szemeddel láthatsz s bármilyen szinten, bármilyen részeddel érzékelhetsz.

Meglepő s fontos, fontos a pillanat mi rátok vár s mindenki kap, nincs olyan ki lemarad, nincs olyan ki nem lát s nem része, nincs olyan ki nem érez s érzete által mit nem érez elkésett.

Mindenki kap-e napon, mert ti magatok adtok, adtok azzal, hogy jelenlévők vagytok, jelenlévők vagytok, megérkeztek, együtt vagytok vagy tudatotok által, ki hol van-e napon, dolgozik éppen, kapcsolódhattok s így történik, hogy bárhol legyetek mind egyként, egyet alkotva egy helyen vagytok.

Egy helyen, egy hegytetőn, hegytetőnek legtetején mindenkivel ki érkezett s ott vagytok ti magatok, ti magatok mert felértetek s felérhettetek.

Szimbolikus ez a dolog mondtuk már, készüljetek.

Hónapokkal ezelőtt láttuk s kértük, készüljetek, készüljetek egy napra mikor összejövetel napja lesz, készüljetek mikor együtt érkeztek s lesztek mind jelen, mind jelen ti kik már most is együtt vagytok, együtt vagytok s egyet alkottok, egyet.

Egy oly szoros kötelék, egy oly erős lánc kapcsolódik össze mint eddig még így ilyen formában nem történt s nem történhetett meg.

Most ismét mondjuk s kérünk titeket, mi is láncnak részei vagyunk itt veletek, tegyétek s mennyetek, haladjatok-e napra elérjetek jelenlétetekkel szívetekben, szívetekkel miben hely van, miben üres hely van, mibe érkezni tud tiszta új számotokra eddig még ismeretlen energia.

Nyitottak mind együtt, s erősebb lánc mint bármikor s ti részei vagytok.

Így legyetek, ne érezze magát-e napon senki egyedül, ne érezze magát-e napon senki úgy, hogy nincs társa s nincs mellette kapcsolat, ember ki ő vele áll s ki támogat.

Ti bárhol üljetek, egyedül, csoportban, ti az egésznek részei vagytok s ezt érzitek, mind érzitek-e napon, mind érzitek s érezhetitek. Nincs kívülálló, nincs lemaradó, nincs elöljáró, ti vagytok magatok a jelenben a pillanatban a csendben, ezt megélni, ezt átélni egy pillanat.

Elfelejteni nem lehet, megélni most lehet, nincs később, nincs majd máskor.

Egy pillanat, egy nap van, egy óra mi adatott erre, hát éljétek meg most ekkor, itt helyeken a jelenben.

Erre készüljetek s erre készülhettek mind s mit mutat nektek előző este, mit mond még nektek, mit nem tudtok s nem tudtatok eddig.

Előző este ünnepe, előző este nőknek jelenléte kik ülnek tűz körében s férfiak kik jelen vannak, egyensúlyt adnak s így ültök ti magatok.

Lesznek helyek hol csak nők ülnek, nők férfiak nélkül virrasztanak, imádkoznak s éreznek.

Érzik már akkor este mi történik bennük, mi tisztulás, áthangolás, mily magas szintű felfokozott vágyakozás.

Vágyakozás, igen, a bennük élő tűz iránt s a tűz mi szemük előtt rebeg megmutatja nekik az igazi ünnepet.

Lesznek helyek hol énekelnek, hol dobszóval jelenlétükkel mind együtt lesznek.

Mindenhol másként történik s más lesz valóság része s mégis ne feledjétek-e napon ünnep kezdődik meg már nektek s ünnepre készültök ezen az estén, egyedül ekkor sem lehettek.

Szobában egy gyertyát gyújtasz te magad, nem egyedül vagy már, egy láncnak már akkor része vagy, egy láncnak mi a napra készül-e napra kovácsolódik s kapcsolódik össze, te is , te is része vagy, tudd jól, tudd s érezd már ekkor mikor gyertyával kezedben szobádban ülve megteszed, megteszed ezt a dolgot mire készülsz s másnap ahogy tudod jelenléteddel, hangoddal, kezeddel, hangszereddel segíted és kéred, magadnak engeded meg, hogy történjen meg minden mi megtörténhet.

Vegyétek ki-e napból mindazt mit lehet, tegyétek meg-e napon mindazt mit meglehet, megadatik s megengedett-e nap készen áll, rajtatok múlik mily kerek s mily fényessé alakul-e hely s ti magatok.

Amilyenné váltok s váltatok ti együtt, úgy alakul Föld lábatok alatt, a hely, a hely fényessége s ekkor nyílik ki a lakat.

Ezer éves lakat nyílik ki újra előttetek s feltárul mindaz mi titokként eddig homály fedett.

Mind részetek, mind tietek, nem kell tennetek semmit érte.

Értsétek meg, nincs háború, békétlenség, nincs semmi, nincs félelem, egy számít s egy van, megértés bennetek, szívetek nyitott-e napon.

Örülsz-e napnak részese vagy, melletted ki ül öröm neked s neki s mindenkinek ki napnak részese.

Örüljetek,

örüljetek a csendben,

örüljetek a pillanatban mi megadatik nektek s

oly szép mindenkinek oly magasztos,ez az ünnep részetek.

Ti vagytok az ünnepeltek s ti teszitek naggyá mégis-e ünnepet. Ti magatok nem teheti meg helyettetek senki.

Nincs semmi mit másképp lehet, más képen,más módon, helyettesíteni lehet, nincs ilyen-e nap van-e pillanat, ekkor s most a jelenben mit megélhettek.

Mi magunk jelenlévők vagyunk, már itt vagyunk köztetek készen állva várunk s figyelünk, figyelünk mindenkit s mindent.

Mi segít még nektek, mily üzenet mi eljuthat nektek, mi még emberek szívében nyitni tud, hogy teljes módon békében, elfogadással szívedben légy kész-e napon, légy ünnep teljes részese úgy ahogy tetted régen ezer évvel s még előbb valamikor régen-e helyen kikkel itt éltetek.

Most ismét felvirrad a nap s ti vízparton ültök mindannyian, vízparton ahol őseitek tették régen s teszitek.

Megértettétek kezeteket fogva, egymás felé nyújtva nem álmodozva s beszélni róla cselekvésképpen kell tennetek s megtehetitek mindannyian újból, együtt, egy vas akarat láncot formál, kapcsolódik újra s így lesz-e hely ismét erős, fényében, nevében újból méltó s nagy.

Váljatok azzá kik vagytok valójában, nyíljon a lakat, múljon el a fátyol a köd s lássátok, érezzétek mi szívetekből fakad s minden adott, hogy együtt létetek a legmagasabb szintre vigye s emelje-e helyet s ti magatokat.

Köszönjük,hogy szólhattunk nektek.

A hang már ott van bennetek s mi részetek, mi itt vagyunk itt a jelenben köztetek.

Kájelá

Ismét szólnék s még mit mondhatok, mit mondhatok még mit nem tudtok.

Tudtok egy napot, egy időpontot, tudjátok víznek létét, víznek fontosságát hová mehettek vízparton körben ülve, víznek terében.

Hangotok-e napon legyen erős s tiszta hangzással szóljon, rezegjen, szél vigye, nap süsse és mindazt segítse mi tiszta szívvel, hang által jön ki belőled.

Zenéljetek, egy ritmust verjen szívetek s közben hangod tisztán szóljon mit gondolsz, mit mondanál s mondasz, mondhatod.

Éneket fújhat a szél mit gondoltok s írtok. Van írott ének a lapon hol megjelent, énekeljétek s van nektek kik írnak még-e napra.

Van ki akkor ott mi belőle árad mondja. Tegyétek, ne gondoljátok minden meg van írva, ne gondoljátok, hogy korlátok között kell ünnepet várva elmennetek s ott lennetek.

Tegyétek mi jön belőletek,

egy fontos,

a nap

az idő

az ünnep része mi rajtad megmutatkozik,

egy szín,

egy darab ruha minek színe fehér.

Nem talpig fehéret kért tőletek senki, lesz ki ebbe lesz ünnepnek ő így részese de ne tartson vissza titeket.

Egy fehér szín rajtatok még ha munkába mész is-e napon viseld örömmel s tudd, hogy ünnepre készülve van-e szín rajtad s részed neked.

Ez hív össze titeket, ez tart össze titeket s jelzi azt, hogy részetek, összetartoztok így-e napon mindannyian.

Tegyétek mit szívetek által éreztek,

tegyétek megírva vagyon egy ütem mit mindenhol egy időben kezdve dobol,

üt kezetek,

lábatok,

bármi hangszeren játszható,

kezeddel tapsként,

lábaddal dobbantva bárhogy teheted s hangodat használva használd.

Szálljon, szálljon az üzenet mit gondolsz, mi benned van mond bátran, tegyétek mind különlegessé magatok módján, tegyétek bele mi bennetek van mi részetek, mindenki tegye bele.

Nincs hely,

nincs ember ki megmondja s

mondhatja nektek mit tegyetek.

Pár dolog van mi összetartó,

hogy közös legyen-e ünnepetek a többi bennetek van,

mindenkiben.

Oly csoportok jönnek össze, ülnek hol különleges dolgok történnek s történhetnek,

mindenki más módon,

másképp teszi széppé s egésszé-

ezen napot-

ezen órát miközben együtt ültök.

Kérdés hangzott tőletek, vajon meddig kell, meddig szükséges ütemet együtt zenélni, legtisztább húrként pendíteni ?

Hosszabb ideig, percekig de nem pár percig mert nem ér össze a pillanat mikor ütem egy teljes, egy teljes pillanatig ugyan az.

Hangolódni kell s megvárni mi tetőzik-e pillanat.

Harminc percben mondom én történhet meg, addig lehet játszani, lehet együtt hanggal üzenetet átadni mi közben dobod, mi közbe kezed-lábad használod s nincs szabva idő.

Mind érzitek csoportonként, helyenként mikor van vége s meddig tegyétek mindezt, lesznek hol hosszabb ideig elrévülve benne maradnak s teszik dolgukat tovább s mégis ne percekig tegyétek, hogy legyen idő tetőzni, legyen idő megnyílni, átalakulni, megtörténni mindannak mi fontos, mi összetartó, összekovácsoló, megnyitó s kulcs mi ti vagytok mit mondtam nektek.

Teljes kulcs jeleníthet meg mi zárat tud nyitni.

Tegyétek hát míg érzitek, de minél hosszabb ideig tegyétek, de megérzitek mindannyian azt a pillanatot mikor bárhol legyetek, meglessz a pillanat mikor minden egy, egy ütem beáll mindenhova s egy ütemet ver szívetek bárhol legyetek országban s világ részén ti Magyar emberek.

Megtörténik, mert látom s tudom, megtörténik bennetek s körülöttetek s mit adhatok még-e napra mi segít titeket, mit mondhatok még mit mondanék s most nem teszem.

Egyszer szólok még s egy üzenetet adok át nektek napokon belül eljusson nektek.

Ez utolsó üzenet, utolsó üzenet mit elolvastok s onnantól minden a tiéd, minden a tiéd mert minden rendelkezésetekre áll s áll már most is, hogy megérkezzetek ki hová indult és érezzétek, érezzétek mit eddig ily formában még nem éreztetek.

Szólok még nektek, addig is oly módon készüljetek, tiszta étkekkel s magatokkal elfoglalva ahogy csak tehetitek.

Miért említem az étket, miért említem, hogy fontos nektek ?

Minden fontos, minden számít mi körülvesz titeket mi részetek s hozzá járul, hogy fényetek, a bennetek lévő kapu is megnyíljon és áramoljon mi részetek.

Készüljetek, még szólok, még egyszer szólok s üzenetben átadom mit átadhatok nektek.

Kájelá

Wass Albert:

ISTEN

Isten nem valamiféle uralkodó, aki a felhők tetején ül aranytrónuson s onnan ítélkezik emberi mértékkel.

Isten törvény.

A szeretet és jóság törvénye.

Az örökkévalóság törvénye.

Az élet törvénye.

Az igazság, az összhang, a szépség a mindeneket összefogó és egybekapcsoló nagy együttműködés törvénye, melynek összhangjában az óriás naprendszerek éppen olyan fontosak, mint a legapróbb porszem.

Ez a megdönthetetlen erejű törvény az, amit Istennek nevezünk ősi magyar szóval. S valahányszor engedelmesen beállunk ennek a törvénynek a sodrába, és azt cselekedjük, amit ez a törvény, amely bennünket létrehozott és életbentart, tőlünk megkíván: se nyomorúság, se betegség,se semmiféle földi hatalom le nem győzhet, még csak meg sem félemlíthet bennünket.

/Szőlőhegyi beszéd, l974/