Eredeti forrás: http://aishanorth.wordpress.com/about/

Fordította: Fodor Tom

Ékezetekkel ellátta: Pál Krisztina, Amrita, Gizus (Köszönjük munkájukat!)

Szerkesztette, "szépítette": Pál Krisztina, Amrita, Gizus és Szabolcs

"241.rész (2012. december 20.)

Mint tudjátok, holnap lesz a mágikus jelzőpont, melyet oly nagy reménnyel vártok már. Korábban is elmondtuk, ennek a dátumnak önmagában semmi különös jelentősége nincsen. Fókuszpont az emberiség számára. Így a figyelem felerősödik, sokkal erősebbé válik azáltal, hogy tömegesen figyeltek rá és nem mindenki külön-külön fókuszál. Ilyen értelemben fontos a holnapi nap. Ez jelzi a törekvésetek egyik pontját. A belőle származó hatás pedig nem marad észrevétlen. Sokan abban reménykednek, hogy a holnapi nap globális méretű kataklizmát hoz. Ez nem fog megtörténni. Viszont, ez a pont oly sok dolgot fog hozni, amelyet még a legoptimistábbak sem reméltek. Az amit a mentális képességetek el tud képzelni, a nyomába sem tud érni annak a realitásnak, amire utalunk. Így holnap, nem túl sokan lesznek azok, akik meglátják az álmaik beteljesülését.

Mit értünk ezalatt? Egyszerűen azt a tényt, hogy a váltást senki sem tudja pontosan leírni. Beléptek a portál utolsó szakaszába, melynek olyan hatása lesz rátok, amit még ember eddig sosem tapasztalt. Nem azért mondjuk, hogy hiú reményekkel tápláljunk benneteket. Csupán emlékeztetni szeretnénk arra, hogy ez a folyamat sokkal összetettebb annál, mint amit megérthetnétek. Korábbi üzeneteink során már elmondtuk, ez azt jelenti, hogy számos szinten történik a változás. Olyan szinteken is amelyekhez egyelőre nincs hozzáférésetek. Idővel lesz, s akkor mindent tisztán fogtok már látni. Holnap viszont nem ez történik. A holnapi nap csupán egy része ennek a folyamatnak. Attól függetlenül, hogy fontos, mégsem fogtok december 22-én nagy különbséget látni a környezetetekben. Ez azért van, mert a változások nem látszanak a felszínen. Legalábbis, nem azon a módon, ahogy a hollywood-i filmkészítők próbálják elhitetni az elmétekkel újra és újra.

Most is csak arra buzdítunk benneteket, maradjatok nyugodtan a középpontotokban. Ne engedjétek meg az elméteknek, hogy trükköket játsszon veletek. Olyan hatalmassá változtok amit még nem láthattok, de lehet, nem olyan módon mutatkozik meg, ahogy eddig elképzeltétek. Azt viszont kétségkívül tudni fogjátok, ahogy a bejövő energiahullámok lenyugszanak picit, hogy először léptetek be a lényetek hatalmasságába. A parton álltok, a hullámok pedig csapkodnak. Nagyobbak, mint amit valaha tapasztaltatok. Ne feledjétek, nem fognak megfojtani, még akkor sem, ha újra és újra lehúznak benneteket. Jusson eszetekbe levegőt venni, amikor csak tudtok. Ennyit mára, hamarosan újabb üzenettel érkezünk. Ne aggódjatok, kéznél leszünk amikor csak szükségetek van segítségre. De sose felejtsétek el, hogy ez a ti utazásotok és képesek vagytok végigjárni, bármilyen nehézzé is válnak a körülmények. Nem azért jöttetek ilyen messzire, hogy visszaforduljatok az ajtóban. Csak határozottan törtessetek előre. Kedveseim, minden megadatott ahhoz, hogy teljesíteni tudjátok az utat.

Napforduló áldás... (2012. december 21.)

Kedves barátaim! 

Csupán egy rövid üzenetet szerettem volna küldeni ezen a fontos napon. Az utóbbi két napon nagyon heves energiák voltak jelen. A nővéremmel együtt meditáltam 12:12-kor a mi időzónánkban. Csendes és nyugodt volt, lényegesen eltérő a 12.12.12-es tapasztalattól. Egy madár énekelt az ablakban, ami különös így decemberben. Ekkor egy kép ugrott be: egy hatalmas vízesést láttam, mely fényből volt és ránk zúdult. Szó szerint fénnyel töltött fel bennünket, rajtunk keresztül pedig az egész bolygót. Olyan nagyon gyönyörű volt. Ez a fény-vízesés továbbra is el fog önteni bennünket. Szépen betölt mindenkit és mindent, nem csak mi részesülünk belőle.    

Igen, még csak most kezdődik az utazásunk ezen része. A munkánk még nem ért véget, így én kiveszem továbbra is a részem belőle. Megosztom az üzeneteket a jövőben is. Az áldásomat küldöm nektek, köszönöm, hogy részt vesztek ebben a munkában.

Szeretet és Fény, Aisha

Rövid áttekintés az energiákról... 1.rész (2012. december 22.)

Kedves barátaim!

Ezt az üzenetet kaptam:

 ”Már felemelkedtetek, de a bejövő energiahullámok nem csökkentek. Az ádáz csapkodásuk kiűzi a történelmetek utolsó morzsáját is, felkészítve benneteket arra, hogy beléphessetek az újba. Így megújulhattok és semmi béklyó nem marad rajtatok, mely visszatarthatna. Ahogy közeledtek az ünnepekhez egy kicsit le fognak nyugodni az energiahullámok, de még ki kell állnotok néhány hasonlót. Továbbra is maradjatok nyugodtak és legyetek a középpontotokban. Tudjátok, hogy minden rendben van. Tisztelgünk előttetek. Ahogy már mondtuk, a bátrak legbátrabbjai vagytok. Sokkal nagyobb sikert értetek el, mint amit a jelen pillanatban el tudtok képzelni. Ennyit mára, hamarosan hosszabb üzenettel érkezünk.”

Remélem, még kitartotok! A tegnap nagyon csodás volt, de újra vissza kellett térni a munkához. A napforduló energiái még mindig itt vannak, de nem könnyű észrevenni, ha a fizikai test ismét kicsapja a hisztit.

Fény és Szeretet, Aisha

Rövid áttekintés az energiákról... 2.rész (2012. december 23.)

Kedves barátaim!

Nagyon heves tapasztalatom volt ma reggel. Úgy éreztem, meg kell osztanom veletek, és szeretném a visszajelzéseteket, ha másnak is volt hasonló tapasztalata az elmúlt néhány órában. Tegnap egy nagyon-nagyon erős érzelmi töltetű nap volt. Amikor lefekvésre került sor zaklatott, csalódott voltam, elegem volt mindenből. Kértem a vezetőimet, hogy adjanak valami visszaigazolást, de nem jött semmi. Nagyon zaklatott volt az éjjel is, még a kristályokkal való meditáció sem segített. Számomra olyan volt, mintha valami ”háromnapos sötétséget” élnék meg.

Ma reggel, ahogy felébredtem, úgy döntöttem, hogy ismét meditálok és visszaigazolást kérek.

Ezt kaptam: először egy nagy kocka tárgyat láttam, melyet ugyanilyen alakú nagyobb tárgy borított, ezt pedig egy hasonló még nagyobb. Olyan volt, mint az egymásba ágyazódó játékkockák. A legnagyobb látható, a többi pedig benne rejtőzik. Hirtelen rájöttem, ezek az én ”töredékeim”, vagy részeim, melyek egyesülnek. Úgy sejtettem, a legkisebb képviselte a mostani dimenzióban lévő részemet. Ekkor az egész egy kockatömbbé olvadt össze. Ez pedig átváltozott egy arany szívvé. Hirtelen magamban éreztem ezt az arany szívet, nagyon erősen dobogott.

Majdnem elsírtam magam, olyan erőteljes pillanat volt. Azt éreztem, hogy végre egybeolvadtam az összes részemmel. Ekkor ez az arany szív elkezdett nőni. Olyan nagy lett, hogy szinte egy homokszemnek, láthatatlannak éreztem magam mellette. A szív átváltozott és az Egész Teremtést képviselte. Ismét teljes voltam, de közben azt is tudtam, hogy csupán töredéke vagyok mindennek. Ez nagyon magávalragadó volt. A hátamon feküdtem végig. Ekkor elkezdtem úgy érezni, hogy a testem homokszemmé változik. A szemek pedig lefolynak az ágyon keresztül a padlóra, ahogy a homokóra szemei is teszik. Egyre jobban úgy éreztem, elvékonyodom, végül csupán néhány szem maradt belőlem. Ekkor ezek is eltűntek és valamilyen alagúton keresztül zuhanok, majd újra egy rakás homokba gyűlök. Mintha a homokóra alsó részébe érkeztem volna meg. Sosem éreztem ilyet ezidáig. Amikor véget ért, az oldalamon feküdtem, mint egy újszülött baba.

Ma reggel a következő üzenetet kaptam:

”Amit láttál, az is történt. Sikeresen egy teljes lénnyé olvadtál össze. Az idő homokja lefutott, de újratöltődött. Újratöltötte az új lényedet. Ez a kép nagyon fontos. Ami elmúlt az többet nem létezik és egy új élet „számlálása” indult el. Tudjuk, hogy mindez nagyon zavarosnak tűnhet/hangozhat. De hamarosan elérkeztek ennek a velejébe, amint a fizikai testetek és a mentális részeitek kipihenik egy picit magukat.”

Azt is elmondták, hogy sokan átestek ugyanezen a folyamaton, de lehet, hogy nincs ilyen erős emlékük róla. Kíváncsi vagyok, hogy volt-e hasonló tapasztalatotok!

Fény és szeretet; Aisha

U.i.: Amikor kikeltem reggel az ágyból, akkor nagyon feszes és merev volt a hátam a lapockák között. Ugyanígy a testvéremnek is. Úgy érzem, mindketten heves szívcsakra megnyitáson estünk át.

242.rész (2012. december 24.)

Már izgatottan várjátok a jó híreket kedveseim, hiszen annyit küszködtetek, hogy átjussatok a szeretet alagútján. Van aki már bepillantást kapott a végén lévő fénybe, másoknak viszont a sötétség még sűrűbbnek tűnik. Ne féljetek, nem fog a sötétség beszippantani benneteket. Annak ellenére, hogy a jelenlegi pillanatban nehéz reményre lelni, mégis tudjátok ez is része a folyamatnak. Mindent jól tesztek.

Mint már említettük többször is, az emberiség gyakran előre megszabja gondolataiban, hogy a dolgoknak mikor és hogyan kell történnie. A decemberi napok pedig enyhén szólva is hevesek voltak. Ez könnyen érthető, hiszen senki sem tudta előre, hogy ez az óriási folyamat hogyan is fog zajlani. Mindenkinek volt az elméjében egy elképzelt képe róla. Voltak képek, amelyeket felkapott a közös tudat és beszéltetek róluk. Így később már saját életre keltek. Rövid időn belül igazságként, tényként kezeltétek, sokan pedig ehhez igazodtak. Jól tudjátok, az emberi elme bizonyos korlátok között mozog. Bármi ami nem fér bele ezen korlátok közé, nehezen érthető számára. Így van ez a jelenleg zajló folyamattal is. Előre szóltunk, hogy sokan csalódottak lesznek az átmenet során. Páran eljutnak a megsemmisülés szélére is. Ők elveszítették az összes reményüket önmagukban és a folyamatban is. Nehezen találnak bármit is, amiben hihetnének. A jövőjük pedig igen fakónak tűnik. 

Az emberiségnél ez önmegsemmisítő mechanizmusként működik. Amint már mondtuk is, semmi sem állíthat meg benneteket, csakis ti saját magatok. A félelmetek az egyetlen dolog, ami az utatokba állhat. Semmilyen külső erő nem érinthet már meg többet benneteket, hiszen mind megsemmisítődött. Az egyetlen dolog ami megállíthat, az a bennetek lévő félelem, hogy elengedjétek a dolgokat és továbbtoljátok magatokat előre. Sokan megtapasztalhatták, hogy ez a belső kétely-hang nagyon erős. Gondoljátok, véletlen vágyakoztam az öröm és szeretet napjai után?

Nem kritizálásképp mondjuk el ezt, csupán meg szeretnénk világítani a folyamatot. Sok értelemben ez egy magányos utazás, amely során magatoknak kell szembenézni a dolgokkal. Egyedül kell döntenetek arról, hogy tovább haladtok, vagy engedtek a bennetek lévő hangnak, mely azt súgja, hiábavaló az egész. Nem hiába neveztük ezt a szeretet alagútjának. Hiszen, egy sötét alagúton kell áthaladnotok. A meglepetések pedig ott várnak rátok, ahol a legkevésbé várnátok. Miért ilyen ez a folyamat? Azért, hogy megadja nektek a lehetőséget a valódi önvalótok felfedezésére. Annak a felfedezésére, ami a magvatokban rejlik. Az ami erősebb és bátrabb, mint valaha is gondoltátok. Ez az út nem azért van, hogy szenvedjetek. Azért van, hogy nagyon is tiszta képetek legyen önmagatokról. Ezért van ez a végeláthatatlan mentális és fizikai hullámvasút. Egyik pillanatban a mélybe és a kétségbeesésbe taszítva benneteket, a másikban pedig visszahelyezve a szilárd eltökéltségbe.

Ismét csak emlékeztetünk benneteket, hogy ez az az út ahol egyedül kell helytállnotok. Rajtatok múlik, mennyire gyors vagy lassú is lesz ez az utazás, mikor is érkezik el az utolsó forduló és éritek el az előttetek lévő ragyogó fényt. Ismét csak elmondanánk, hogy ez nem kritika, csak emlékeztető arra, hogy az útnak még nincs vége. Annak ellenére, hogy még mindig a szeretet alagútjának a sötét sarkában vagytok, egyáltalán nem vagytok rosszabbak, sem jobbak a többieknél. A megfelelő időben mindannyian eléritek a célt. Lesz aki előbb, mások később. Ti vagytok azok akik ezt előre eldöntöttétek. Senki más nem erőltet rátok semmit. Egy másodperccel sem kell többet elviselnetek a folyamatból, mint amit ti meghatároztatok. Így rajtatok kívül nincs senki aki lerövidíthetné ezt az egészet. Mindenkinek a saját iramában/tempójában kell haladnia. Mindenki győztesen fog kikerülni ebből a sötét alagútból.

Amikor kijuttok belőle, teljesek és egészek lesztek. Időközben levetkőzitek az összes terheteket, bármit ami visszatarthatna benneteket. Helyette pedig megkapjátok azokat a ”hiányzó részeket”, amelyek egésszé tesznek benneteket. Ezt mondjuk ma, a szellem és a fény ünnepének kezdetén: ne feledjétek el ünnepelni magatokat is! Annak ellenére, hogy még mindig lehúzva érzitek magatokat, belemerülve az alagút sötétjébe, mégis csodálatos példa nélküli eredményt értetek el. Azok akik küszködtek a feladással, nos ők még jobban ünnepelhetik magukat. Hiszen ezek az emberek választották a legtöbb kihívással teli utat. Amit útközben megtanultak az pedig az egész emberiséget egy lépéssel előrébb viszi.

Ünnepeljétek magatokat is, úgy ahogy csak tudjátok. Megérdemlitek. Bárhol is vagytok, tudjátok, hogy minden rendben van és pont úgy haladtok/cselekedtek, ahogy kell. A hullámok megfordultak, az energia-vízesés pedig elkezdett rátok zúdulni és számos módon fog kihatni rátok. Azok akik elvesztek a sötétben, nem tudják észrevenni a fényt. Mégis tudjatok róla, hogy ez a fény rátok zúdul és eljut egészen a magvatokig. Így a bolygón mindenki részesül belőle. 

Fogadjátok ezt remény üzenetként. Mind ragyogó lények vagytok. Amit pedig eddig elértetek az mindent túlragyog a Teremtésben. Tisztelgünk előttetek és a legjobbakat kívánjuk az utazás következő szakaszára. Akár fényes napsütés is lesz, vagy félhomály, illetve teljesen sűrű sötétség.

243.rész (2012. december 26.)

Máris könnyebb lett, és nem csak a nappalok hosszabbodására gondolunk. Az elmúlt napokban a fény igencsak megnőtt a bolygótokon. A december 21-i kapu sikeresen elkezdte szállítani az energiát. Olyan, mint egy hatalmas vízesés, egy állandó, folyamatos fényáradat.

Mindannyian kapcsolódtatok ehhez a végtelen fényáradathoz. Attól függetlenül, hogy nem mindenki vette még észre, máris elkezdtétek a mágikus tevékenységeket. Nem csak bennetek/magatokban, de az egész bolygón. Olyan ez, mint a második eljövetel – ezt a kifejezést már jól ismeritek. Ez az erő nem tesz különbséget, mindenkihez eljut, hiszen a szeretet forrásából származik. A szeretet pedig nem ismer korlátokat. Nem megyünk bele abba, hogy milyen hatása lesz mindennek, elég ha azt mondjuk, hogy egy új korba léptetek. A szeretet súlya napról-napra, óráról-órára egyre jobban növekszik. Annak ellenére, hogy sokan még érzitek a sötétség terhét, tudjatok róla, hogy ez már csak ideiglenes érzés. Hamarosan megérzitek, milyen az amikor a szeretet fénye leveszi a terhet rólatok.

Ennyit mára, később még folytatjuk. Ismét elmondjuk, hogy mindannyian ”normálisak” vagytok, nem tértetek le a kijelölt útról. Még az is érezni fogja a nyomás csökkenését, aki jelenleg nagyon fájdalmasnak él meg mindent. Ez az akadálypálya nem azért lett megtervezve, hogy meghatározhatatlan ideig, a kijárat megpillantása nélkül a sötétségben tartson. Már jól tudjátok, hol is van a kijárat. Csupán néhány hangot kell még ”beteljesítenetek” a kórusban, azt a hangot amit magatokra vállaltatok. Egyetlen másodperccel sem lesztek többet vagy kevesebbet a sötétség alagútjában. A kijáratnál pedig a ragyogó fény már vár benneteket."

http://www.facebook.com/notes/szigli-szabolcs/aisha-north-csatorn%C3%A1z%C3%A1sa-38-r%C3%A9sz/500262056663979?ref=nf