Manapság egyre több, angyalokkal kapcsolatos történettel, írással találkozhatunk. Se szeri, se száma a fantasztikusabbnál fantasztikusabb élményekről szóló beszámolóknak. Vannak, akik fényeket, fénylényeket, mások valóságos, emberi alakokat látnak.

A látomások, az azok folyamán kapott angyali tanácsok, segítségnyújtások általában álmok, intuíciók formájában érkeznek, de egyre inkább gyakori a meditatív állapotban lejátszódó, verbális kommunikáció.

Az angyalokról szólva elmondhatjuk, hogy ugyan végigkísérik az emberiség teljes spirituális útját - szinte minden vallásban megtalálhatóak valamilyen formában -, ennek ellenére nagyon kevés információval rendelkezünk róluk.

A Biblia gyakorta tesz róluk említést, és többségében meghatározó szerepet játszanak az aktuális történet végkimenetele szempontjából. Van amikor „csak” isteni küldöttként, hírvivőként jelennek meg, ám többnyire ők Isten akaratának végrehajtói is.

Természetük, a zsidó kultúrából adódó, büntető-jutalmazó Jahvének megfelelően kettős. Gábriel űzi ki az embert a paradicsomból, és ugyanő hozza a megváltásáról szóló jó hírt. Angyal menti meg Jákobot, Izsákot, és angyalok pusztítják el Szodomát és Gomorát.

Mindemellett, látszólag az emberi társadalmak tagozódását leképezve zárt hierarchikus rendszert képeznek.

Istentől, a Teremtőtől való távolságuk függvényében vannak;

- Kerubok, Szeráfok, Trónusok

- Uralmak, Erények, Hatalmasságok

- Fejedelemségek, Arkangyalok, Angyalok

A felsorolt kasztok, karok lényege, hogy amíg a Kerubok, Szeráfok az Úrhoz, addig a rangsor végén lévő, „egyszerű” Angyalok, Őrangyalok az emberhez állnak közelebb.

Mit tartsunk minderről?

Az első, amit megállapíthatunk, hogy az „angyalok” fogalmával fémjelzett létezők valaminemű szinteket összekötő, azokon átívelő entitásnak felelnek meg, melynek forrása Isten, míg végső (alsó) befolyásolási övezete, hatáskörzete a „mi” anyagi világunk. (Persze ez közel sem jelenti azt, hogy a felsőbb régiókban ne hasonló feladatot látna el.)

Az ismertetett három angyali kar minden további nélkül integrálható a magvallás Égi-, Köztes (kertes)-, Anyagi-birodalom létsíkjaiba, ami nem valószínűsít mást, minthogy a „testet”-öltött isteni lényekre is vonatkoznak Isten törvényei (Ten). Az Égi-birodalom (első kar) tömegnélküli egysége, a Köztes-birodalom (második kar) már némi tömeggel, formával bíró elhatárolódása, és az Anyagi-birodalom (harmadik kar) markáns határokkal elkülönült, sűrű tömege*.

*Az említett birodalmak alsó, felső, köztes strukturáltsága csupán a valamikori érthetőséget szolgálandó, földi világnézet maradványa. Valójában leginkább egy magközpontú, egymásra merőleges erőtérsíkokkal szabályozott héjszerkezetként írható le.

A magvallás mindhárom létsíkjában jelen van az Íz, a magsugárzás, a Ten, a törvény és az An, az anyag természete, csak különböző mértékben és minőségben. Az anyag szempontjából az Égi-birodalom tömeg nélküli, Ízzel alkotott egysége a tisztafénytermészet, a Köztes-birodalom (Isten kertje) már az elkülönült fénylények világa, míg az Anyagi-birodalom a mi általunk érzékelt sűrű, határozott tömeggel és formákkal rendelkezik.

Ám a létsíkokat elválasztó határoktól sokkal lényegesebb dolog az, ami összeköti őket, vagyis a birodalmakat és létezőiket átjáró, átható Magsugárzás.

A Világok Szívéből áradó szeretethullám, a mozgást, az időt, az életet fenntartó, a létező formákat teremtő ÍZ, egy a létsíkokat összekötő „információs sztráda”. Amely sugárzást nevezhetünk morfogenetikus mezőnek, vagy teremtő rezonanciának, a lényege az, hogy benne foglaltatik a Mindenség összes ismerete, tudása, történése, és nem utolsó sorban általa biztosított a holisztikus létforma, a „lent, mint fent”, a „minden mindennel összefügg” elve is.

Ennek az örökkön rezonáló felettes tervnek, akaratnak, Isten gondolatának szülötte minden és mindenki.

Nos amennyiben összevetjük az eddigi ismereteinket, világossá válik, hogy a magsugárzás és az angyalok meglehetősen hasonló tulajdonságokkal rendelkeznek. Kéréseket közvetítenek, teljesítenek, hírt, információt továbbítanak, figyelmeztetnek, majd végrehajtják a „központi” akarat parancsait. Valójában hidat alkotnak Isten (a Szentmag) és az ember között.

Innen már csak egy lépés, hogy kijelentsük; az angyalok hada és a magsugárzás, az Íz egy és ugyanaz az entitás. Ám ne gondoljuk, hogy ez a felismerés éppen most, „csakúgy” valakinek az eszébe jutott, sejtették ezt már sokan a régebbi korokban is.

Az úgynevezett tudatalattiból (valójában az Ízből) felbukkanó archaikus impulzusok leginkább a művészlelkekben találtak megfelelő fogadtatásra, válhattak képpé.

Íme egy-két „angyali” alkotás:

Melyek megfejtése a következő, a Jézust (aki a Mag, az Ige képviselője) magába foglaló, úgynevezett mandorla a Szentmag jelképe, minekután a belőle sugárirányban elhelyezkedő angyalok a magsugárzást, vagyis az Íz-t szimbolizálják.

Tehát, akkor az általunk megtapasztalt angyalok csak a képzeletünkben léteznek? – kérdezhetnénk joggal.

Nem teljesen erről van szó.

A boncolgatott téma kapcsán gyakorta megfeledkezünk az Isten (Jahve, Madruk, Allah) által „földre taszított” angyalok népes seregéről, az úgynevezett bukott, vagy lázadó angyalokról. Akiket Isten közel sem irdatlan haragjában, hanem nagyon is tervszerűen „telepített a földre”. Mégpedig az alsóbb világok Íz-szintjének megemelésének feladatával.

(Egy mindent tudó, mindenható Isten esetében bárminemű lázadás feltételezése logikai bukfenc lenne.)

Többek között nekik köszönhetjük emberi létünket.

Igen, a bibliai bűnbeesés története nem másról szól, mint az angyalok által nekünk ajándékozott isteni magról, „az gyümölcsről”, a tudás és a szeretet magjáról, a Szentmag „másáról”.

Ezen „aktus” által váltunk képessé ismereteket szerezni, együtt-érezni, szeretni, tervezni, jövőbe látni, teremteni, és nem utolsó sorban az Ízen (angyalokon) keresztül kapcsolatot tartani a Világok Szívével, a Szentmaggal.

Avagy az Ember egy kettős származású, természetű lény, egyrészt állati, másrészt angyali ősei vannak, avagy mi magunk is angyalok vagyunk.

(Nem véletlenek az Isten Kertjéből, a Köztes-birodalomból való kitaszítás és kiűzetés közötti áthallások.)

Az persze egy másik kérdés, hogy az „eredendő bűn” propagandájának hatására egy skizofrén, Istent játszó, de isteni tudat nélküli lénnyé lettünk. Anyagba süllyedtünk, a „Bábeli Torony” rabszolgáivá váltunk.

(Valakiknek nyilván érdekükben állt a szabadnak és fényesnek született Embert láncokon és sötétségben tartani.)

Amennyiben ez így van (márpedig így van), minden további nélkül lehetséges a magasabb Íz-szinttel bíró lények, földi anya által, emberi testben való leszületése. Hiszen nem másról szól az emberiség történelmét befolyásoló, megváltoztató szentemberek, héroszok, tanítók létezése sem.

Másképpen fogalmazva, az Íz testet öltése, az angyalok leszületése egy soha meg nem szakadó folyamat. Bizonyára ma is születnek az átlagtól jóval magasabb Íz-szinttel bíró emberek, de a tudóvá, prófétává válás nem csak az adott lélek nagyságától, hanem a környezetétől is függ.

Az ilyen elkallódó Magokat próbálják ébresztgetni a túlvilági fények, az angyali szárnycsapások. Az pedig, hogy milyen formában jelentkeznek, az illető hitének, kulturális környezetének, egyéni „nyelvezetének” a függvénye.

A keresztényi környezetben élők esetében nyilván nem egy déva, vagy bódhiszattva, hanem Mihály, vagy Gábriel fog megjelenni, s általuk küldhetnek, kaphatnak információkat, hozhatnak létre kapcsolatot a Világok Szívével, a Szentmaggal.

Hogy mennyire meghatározó a társadalmi, kulturális környezetünk jó példa rá az úgynevezett tudatalattiból feltűnő, előző életek tér és időbeli megoszlása. Például az Európában élők esetében kimagaslóan nagy a kontinens ismertebb korszakaiból, a római-, vagy a középkorból eredő élmények előfordulása.

Szinte úgy tűnik, mintha az újraszületéseknél valamiféle területi elv érvényesülne.

Pedig közel sem erről van szó. Mivel a testben élő isteni magocska az Íz által mintegy „interaktív” kapcsolatban van a minden tudás és történés forrásával, a Világok Szívével, a Szentmaggal, elméletileg az összes valamikori létező, vagy majdan létező lény élete, érzetei megjeleníthetőek a tudatunkban. (Ez az úgynevezett holisztikus-lét alapja.) Gyakorlatilag pedig arra vagyunk képesek, amire az elménk ráhangolódott, amely téridő irányába éppen nyitott.

Hogy ez már túlságosan hihetetlen?

A korábbi létek tudományos vizsgálatainak megvan a mindenki számára hozzáférhető irodalma, és bizonyára többünkkel előfordult már az is, hogy megálmodtunk, megéreztünk egy-egy jövőbeli történést.

(Teljesen mindegy, hogy egy másodperccel, vagy tíz évvel korábban, a működési elv egy és ugyanaz.)

Tegyük fel magunknak a kérdést, vajon hogyan volt ez lehetséges?

A válasz a mindenkiben ott szunnyadó, vagy éppen nyiladozó Magban keresendő, ami ugye bennünk van, a miénk és mégis azonos, Egy a Mindenség Szívében és létezőiben dobogó Szentmaggal.

(Ne feledjük, a Mag az egység, míg az Anyag az elkülönülés, és ennek kereksége, egészsége az Ember.)

Igen, bennünk lüktet a Mindenség, és mi őbenne vagyunk. Mellünkben feszül Napóleon diadalittas büszkesége, és szívünkbe nyilall az Északi-sarkon lemészárolt fókakölykök fájdalma is.

De térjünk vissza az angyalokhoz.

Sajnos sokunknak nehézséget okoz, intelligens lényeket a megszemélyesített, emberképre faragott formán kívül, más alakban elképzelni. Pláne így van ez az abszolút forma nélküli – egyébiránt nagyon is sok formával bíró – Magsugárzás (az Angyalok Hada) esetében.

Pedig ez a béklyó sok bajt okozott már nekünk. Általa lett Atyává, Úrrá, Királlyá az Isten.  Általa választott népet, általa pusztítatott el másokat, és ezenképpen lehetett a nevében förtelmes bűnöket elkövetni.

Úgy gondolom eljött az ideje, hogy felismerjük végre a Szentmag sugaraiban, Ízében fürdő Mindenség, az Íz-Ten-Anya végtelen és örökkön létező Egységét, a mi Igaz Istenünket.

http://www.magvallas.hu