Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Levegő angyalai

 
 

A levegő és a levegő szellemei

A levegő-elem működése a rendszer gazdaságában kétszeres: Lehetővé teszi a mozgás szabadságát szilárdabb testek számára - lévén a szabadság mind az elemnek, mind angyali lakóinak uralkodó jellemvonása - és ellenáll a nyomásnak. Ezzel a kettős szolgálatával fenntartja a rendszer erőinek rendjét, harmóniáját és egyensúlyát. A levegő a nagy eligazító és kiegyenlítő, amely engedve a naprendszerben előforduló óriási nyomásoknak, lehetővé teszi az energia másfelé való távozását. Ezek az állandó nyomások, amelyek a levegőre hatnak, igen nagy magnetikus és villamos erőkkel töltik meg; az egész levegő-elem szüntelenül nyomás alatt van, ennek következtében mindig erősen fel van töltve erővel.

 

 

A légi dinamika tudománya megtanítja majd a jövő természettudósait a levegőben felhalmozott energiák megcsapolására és arra, hogy felhasználják őket az emberi létfeltételek tökéletesítésére. A rendszer bolygóinak éghajlati változásait részben a nyomás és csökkenés változása okozza, melynek a levegő alá van vetve. A levegő a világegyetem kiegyenlítő gépezete; azoknak a törvényeknek felfedezése, amelyeken keresztül ez az elem működik, arra képesíti majd az embert, hogy nagymértékben irányíthassa az éghajlatot.

 

Mint minden egyéb elem, a levegő is megtalálható síkon, és minden síkon hasonló törvényeknek engedelmeskedik, és hasonló funkciót teljesít. Egy adott síkon a levegő nyomását a fölötte lévő sík nyomása határozza meg, így a fizikai levegő a végső átvevője, valóságos ütközője az asztrális síkról szabadon engedett erők számára. Ez a folyamat nyomon követhető síkról-síkra, míg végül elérjük az erő központi forrását. A levegő minden síkon csökkenti a fölötte lévő síkról érkező nyomást, és az elem hétszeres sűrűsége hét hatalmas párnáról, vagy rugók sorozatáról gondoskodik, melyet úgy képzelhetünk el, mint amelyek a sűrűség különböző szintjein fogják körül az elsődleges energiát. De ne tekintsük a levegőt úgy, mintha koncentrikus gömbök sorozatában elrendezve fogná körül a Logoszt. Bár az ilyen vázlatos szemléltetés megengedhető, ne feledjük, hogy a levegő-elem egyetemesen van jelen mindenütt a rendszerben. Minden sík levegője áthatja az alatta levő síkot, amíg végül eléri a fizikait. A fizikai levegő az utolsó párna, ezért egyik működésében hasonlít a vasúti végállomás ütközőihez, amelyeken a Logosz dinamikus ereje a szellemből az anyagba való útjában nem haladhat túl, hanem - a vonathoz hasonlóan - visszalökődik.

 

Mint ahogy minden sík étere a rendszer vitalitásának az eszköze azon a síkon, úgy minden sík levegője a rendszer dinamikus energiájának dinamikus hordozója. Amint az ember fizikai teste támpont - horgony - az Egó erői számára, amin keresztül az inkarnáció ideje alatt megőrzi befolyását alacsonyabb eszköze felett, ugyanígy a fizikai levegő is támpont a rendszer erői számára: segítségével a Logosz fenn tudja tartani annak teljes magnetikus telítettségét. Ez a telítettség változik a fejlődés haladtával, és ahogy a megnyilvánulás logoszi napja halad előre, korszakról-korszakra növekedvén, amint a fejlődő rendszer mindinkább hozzáhangolódván az isteni élethez és erőhöz, az isteni energiát nagyobb mértékben képes befogadni és megtartani. Ugyanígy a fejlődés folyamán, az ember személyisége nagyobb mértékű egói erőt, az Egó pedig nagyobb mennyiségű monádi erőt tud befogadni és kifejezni. A manvatara végén, ami az embernél az adeptusságnak felel meg, az egész rendszer már teljes mértékben át van itatva az egész logoszi élettel és erővel.

 

Mint ahogy a tűz és víz esetében is tapasztaltuk, a levegő-elem erőinek ellenőrzéséhez és irányításához is szükség van közegekre. Ezek a közegek az angyali hierarchia egyik ágát alkotják, a fejlődés valamennyi fokozatát képviselő egyedekkel, a tündérektől és nem egyéniesült szilfektől fel a levegő hatalmas uraiig, akik a rendszer fő-fő mérnökei és a levegő-elem uralkodói. Funkciójuk minden síkon és minden szinten pontosan megfelel elemük funkciójának; fél-tudatos és ön-tudatos megtestesítői a Logosz energia-aspektusának. Ez adja nekik a korlátlan életerőt, és ez tölti meg őket azzal az erővel, ami a légen át való utazásuk villámszerű gyorsaságához szükséges. Ez adja a dinamikus elevenséget is, ami minden tevékenységüket jellemzi, s a nagyon sűrített erő érzetét, amit a megfigyelőben keltenek. Munkájukkal gyorsítják annak az időnek eljövetelét, amikor a Logosz energiája mind szabadon mozoghat; előkészítik a síkok anyagát ennek az energiának befogadására, megteremtik az erők egyensúlyát az egész rendszeren keresztül; és állandó nyomást gyakorolnak, ami emeli az anyag tónusát, amelyből áll.

 

Fajuk minden egyedénél a kibontakozás növekedést jelent rangban és abban a képességben, hogy elfogadja, de egyúttal fékezze is a fölötte lévő síkról leszálló erőt, képes legyen ellenállni a mindig magasabb és magasabb nyomásnak és növekedjék az általa megtestesített és kifejezett isteni élet, valamint erők mértéke.

 

A szilfek a Logosz dinamikus energia-aspektusának közegei, melyek a rendszer elektromos és magnetikus erőiben jutnak kifejezésre, ellentétben tüzes, regeneráló és átalakító aspektusával. Azok, akik eddig még nem individualizálódtak, inkább elemük szabadság funkcióját fejezik ki, mint a kompressziót. Számukra az élet az erő szakadatlan befogadása és kibocsátása az asztrális és az éterikus síkon. Amíg nem érik el az öntudatosság fokát, nem tudják elviselni a nagyobb nyomást, így az erő viszonylag szabadon árad rajtuk keresztül és csaknem mindjárt tovább is adják, mihelyt befogadták. Fejlődésük haladtával előfordul egy szünet a befogadás és továbbadás között; a szünetben zajlik le a kompresszió folyamata; a szünet tartama növekszik fejlődésükkel, és amikor bizonyos hosszúságot ér el, az erő féltudatos és ösztönös szolgálatában eltöltött évszázadok eredményeként elérik az individualizációt. Létük majdnem teljesen ebből a háromszoros folyamatból áll, melynek megvan a hasonmása az élet minden formájában és a természet minden birodalmában.

 

Tudatuk a zavartalan boldogság állapotában van, ami az erő kibocsátásának pillanatában az elragadtatás csúcsát éri el; a tetőfok magassága arányos a felszabadított erő nyomásfokával és mennyiségével; a boldogságnak ez a váltakozása készteti őket a fejlődésre. Mivel fokozni óhajtják az elragadtatás mértékét és időtartamát, igyekeznek folytonosan fogékonyabbá válni az erő számára, és nagyobb ellenállást kifejleszteni az erő áradásával szemben, hogy a fokozott mértékű nyomás nagyobb élvezetet eredményezzen. Amint munkájuk leírása mutatja, elemükre állandóan erőteljes, dinamikus energiákkal hatnak és így ennek az elemnek mindig több erőt juttatnak. Így akár ösztönösen, akár tudatosan megtalálják helyüket és eljátsszák szerepüket a természet gazdálkodásában.

 

A levegő hatalmas arkangyalainak ereje csaknem ellenállhatatlan, mert minél jobban megközelítik a rendszer központi erőműtelepét, annál nagyobb dinamikus energiák megtestesítőivé válnak. Ahogyan mindegyik rendjüknél ez az erő átjárja őket, hangot hallat, mert Isten hangjának erejét legközvetlenebbül a levegő angyalai és arkangyalai tudják kifejezni. Rendjük minden fokozatában óriási mennyei kórust alkotnak, vagy hatalmas orgonát milliónyi megszámlálhatatlan síppal, amely sípok mindegyike fejlődési foka szerint egy bizonyos nagyságú angyal és így szolgálja az Isteni Orgonistát, aki folytonosan játszik rendszerének háromszoros billentyűzetén. Hangjuk az Ő birodalmain keresztül-kasul hallható, a fiatalabb tündérek éles szoprán hangjától a levegő-erő hatalmas urainak mély, zengő basszusáig, akiknek hangjától megremeg a rendszer, ha énekelnek. Ilyenek a hang angyalai, akik kinyilvánítják az Isteni Muzsikus zenéjét birodalmai keresztül, általuk játszik ereje és rajtuk keresztül telíti erővel rendszerének minden atomját.

 

Minthogy a levegő a fizikai hang létrehozásának és továbbításának fontos tényezője, úgy a levegő urai és az ő fölötteseik nélkülözhetetlenek az isteni összhang megteremtésénél és átadásánál. Tevékenységük folytán minden atom énekel forgása közben, minden drágakőnek van saját dala, minden virág és fa fajtájának édes zenéjét susogja; így növekszik velünk, emberekkel és angyalokkal a dicséret és öröm csodálatos kórusa, amely állandóan száll föl mindenből, amit Ő alkotott.

 

Isten teremtő szava minden hang eredete minden síkon; minden zene, minden harmónia és minden hangzavar forrása. A természet magas hangja, a fütyülő szél sivítása, a tenger visszhangzó morajának dübörgő basszusa, a mennydörgés robaja - amint játszik a felhőkön, légi dobjain; mindez egyetlen hatalmas dallamot, egyetlen dicső szimfóniát alkot, ami az ős-világosság körül keringő bolygó zenéje.

 

A Nagy Muzsikus saját hangjának visszhangjaként hallja rendszerein keresztül ezt a zenét; de hall más hangokat is, amint más rendszerek zengik dalukat és más világegyetemek is kiküldik hangjukat az egyetemes zenébe, amely a tér roppant nagy végtelenségében visszhangzik. A hangzás és dallam csodálatos világa nyilvánul meg fokozatosan annak, akinek füle erre hangolódott. Az egész megnyilvánult életet hangként érzékeli. A formák és fajok különbözőségei a váltakozó hangok csupán és oktávról-oktávra, hangsorról-hangsorra építik fel a hatalmas akkordokat, amelyek körülötte dörögnek, amint Ő időn és téren át énekel. Ő az Isteni Muzsikus-művész, örökösen mennyei harmóniákat, égi szimfóniákat komponál. Ha dalol, a rendszer megtelik hangjának zengésével, éneke betölti és átjárja azt. A naprendszer mint hang nyilvánul meg.

 

Az Isteni Muzsikus

 

Övé a fák susogása, Övé a szélzúgás,

Övé a madárhang, s amit a csalogány trilláz,

Övé borjú bús bőgése és mit bárány béget.

Övé minden mormolás, mit patak csörgedezhet,

Övé a vízesés hangos és hatalmas hangja,

Földrengés riasztó zaját csak Neki hallatja,

Övé tűzhányók gyomrában az a szörnyű lárma.

Őt dicséri angyaloknak s embereknek ajka.

Neki zenélnek bolygói, világtáncuk járva,

Övé minden világának végtelen sok hangja.

Hangzavar, mely rendszeréből látszólag kiárad,

Benne összhanggá dicsőül, békességbe olvad.

Nincsen külön harmónia és hangzavart keltő,

Ő Egy, Benne minden Egy, és Nála egy e kettő.

 

 

 

 

Forrás: Az angyali seregek Geoffrey Hodson részlet

Fordította: N. I. 1928. - MAGYAR TEOZÓFIAI TÁRSULAT
Számítógépes változat: Tohai Éva, 2004.
Internetes változat: SZERETNI.HU 2007 - Vatti ™

 
 


****


******

 


Angel


Angyalok


Élet virága


Energy


Fényt hozok


Fényváros

uj.jpg

 

" A Fény gyermeke vagyok.
Szeretem a Fényt.
Szolgálom a Fényt.
Fényben élek.
A Fény vezet, gyógyít,
átalakít és megvilágít.
Áldom a Fényt.
A Fény bennem van.
Egy vagyok a Fénnyel.
A Fény én magam vagyok!"


Őrangyalod vagyok


Sanat Sananda


Archívum

Naptár
<< Július >>
<< 2022 >>
Ke Sze Csü Szo Va
        1 2 3
4 5 6 7 8 9 10
11 12 13 14 15 16 17
18 19 20 21 22 23 24
25 26 27 28 29 30 31

Statisztika

Online: 8
Összes: 3175691
Hónap: 37007
Nap: 605