Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Mivel édesítsünk?

2012.01.16
       

Mivel édesítsünk? Ha nincs szeretet, cukortól is édes az élet?

A rossz hír az, hogy a szervezet számára a cukor méreg, a jó hír az, hogy nem muszáj fogyasztani.

 

A cukorról

Étkezésekhez használt cukorként a cukorrépából előállított répacukrot vagy a cukornádból előállított nádcukrot ismerhetjük. Ezekből többféle termék is készül, ilyenek például a kristálycukor, porcukor, kockacukor, illetve különböző édességek, péksütemények, üdítők, stb. is tartalmazhatják. A cukorrépából készült cukor előállítása Európában a legolcsóbb, ezért édesítőként ez terjedt el a leginkább. Melegebb területeken inkább a nádcukrot használják, illetve az északi országokban a juharcukor terjedt el, amit a juharfa nedvéből nyernek. Kémiailag mindhárom cukorfajta egyforma, a különbözőségek a feldolgozás, gyártás során jönnek létre.
 
1910-ben a világkiállításon még cukorsüvegben mutogatták a fehér cukrot, amiből akkor az egy főre jutó éves fogyasztás 10-20 dkg volt. Ma Magyarországon az egy főre jutó cukorfogyasztás napi (!) 10 dkg körül van (ez körülbelül 6-7 evőkanálnyi mennyiség). A sütemények, csokik egyes joghurtok több teáskanálnyi cukrot tartalmaznak.
 
Az elmúlt 150-200 évben a Föld cukortermelése több mint ötvenszeresére nőtt, ami nagyban hozzájárul az emberek egészségének a romlásához…
 

Mi a gond a finomított cukorral

Azokban a növényekben, amelyek a cukrot tartalmazzák, körülbelül 18% a cukortartalom. A finomítás után már 100%-os cukorkoncentrátumot kapunk. Amikor fogyasztjuk aránytalanul sok kalóriát viszünk be a szervezetünkbe. A cukor egy része hasznosul, azaz bejut a sejtekbe, más része viszont zsír formájában tárolódik. A finomított cukor (és más finomított szénhidrátok, mint például a fehér liszt, fehérrizs) más tápanyagokkal együtt fogyasztva azok erjedését, rothadását indítják el. Így az emésztés elhúzódik. Az erjedés során alkoholtartalmú vegyületek jönnek létre, méghozzá olyanok, amelyek ha folyamatosan a szervezetben vannak, akkor további károkat okoznak.  Ezek a létrejövő vegyületek rombolják a bél membránjait, kihatással vannak az idegrendszerre és károsíthatják a veséket is. A cukor fogyasztása savasító hatású. Ahhoz, hogy ezt a savasodást a szervezet ellensúlyozni tudja, már meglévő ásványi anyagokat kezd ’előszedni’, hogy helyreállítsa a pH egyensúlyt. Ilyen anyagok például a kálium, nátrium, magnézium, kalcium. Rendszeres cukorfogyasztásnál a test kénytelen sokszor már a csontokból is elvonni a kalciumot és mindezt azért, hogy ellensúlyozza a túlzott cukorbevitel okozta elsavasodást. A cukor fogyasztása végül is az egész szervezetre kihat. A májban például glukóz formájában halmozódik fel, aminek a hatására a máj megduzzad. Amikor már nem tud tovább duzzadni, akkor a cukor újra a vérbe kerülhet zsírsavak formájában. Ezek először a kevésbé aktív helyeken (például comb, csípő), majd a szerveken rakódnak le. Mindez belezavar a vérkeringésbe, romlik a vörösvértestek minősége. A test ellenálló képessége csökkenni kezd.

Szénhidrátokra szükség van, de csak a természetes és összetett szénhidrátokra. Ezek lassan és egyenletesen szívódnak fel, nem okoznak hirtelen vércukor emelkedést.

A cukor, amikor bejut a szervezetbe, azonnal felszívódik, véráramba jut, azaz megemelkedik a vércukorszint és azokhoz a sejtekhez megy, amelyek inzulin segítségével felveszik. Nagy mennyiségű cukor bevitelekor ez a hasnyálmirigyet is terheli, hiszen nagyobb mennyiségű inzulinra van szükség. Rövid idő alatt, sok cukor bevitelénél ez a folyamat gyorsan megy végbe, a hasnyálmirigy viszonylag gyorsan rendezi az inzulinnal a cukorszintet, mely a normál alá süllyed, ami éhségérzetet okoz és újabb édesség bevitelére ösztönöz. A folyamat pedig kezdődik elölről. Mindez felborítja a normál emésztést. A felesleges kalóriákat képviselő cukorból pedig zsír lesz, ami elraktározódik.
 

Barna cukor

Alternatívaként sajnos a barna cukor sem a legjobb, mivel az a cukor feldolgozásának eggyel korábbi lépcsőfoka, amikor a tisztítás még nem teljes. Rosszabb esetben a fehér cukor színezett változata.

A fehér és a barna cukor között minimális tehát a különbség, de kétségtelen, hogy az utóbbi táplálóbb. A hozzáadott vagy a megőrzött melasz biztosítja a különleges aromáját.
 

Nádcukor

A nádcukrot a cukornádból nyerik. Vadon ma már nem található, nagyüzemekben termesztik, például Dél-Amerikában, Kelet-Indiában és más trópusi területeken. A fehér és a barna cukornál kedvezőbb hatásai vannak a szervezetre nézve, de az íze eltér az általunk megszokottól. Ez nem meglepő, mivel a mesterséges eljárásnak köszönhetően a fehér cukor 90%-ban tartalmaz édes vegyületeket, míg a nádcukor 20%-ban. A nádcukor előállítása nem vegyi eljárással történik és a szervezet könnyebben, jobban fel tudja dolgozni. Íze egyedi, különleges. Cukorbetegek számára azonban egyáltalán nem jelent alternatívát.
 

A cukorbetegség ma már népbetegség

A legtöbben azt gondolják, hogy az inzulin „égeti” el a vércukrot. Nos, nem égeti el, hanem segít a cukor és a fehérjemolekuláknak bejutni a sejtekbe, hogy azok felhasználhassák. Az éveken át tartó magas kalóriabevitel magas inzulinszintet eredményez, vagyis egy –egy étkezés hatalmas inzulinhullámot jelent a szervezet számára. Egy idő múlva a sejtek védekezni próbálnak a beléjük juttatott túl sok cukorral szemben és következményként kialakul az inzulinrezisztencia. Ebben az állapotban a sejtek nem reagálnak az inzulinra, mert nem kérnek több cukrot. Csakhogy az agy úgy érzékeli, hogy a vérben túl sok a cukor és még több inzulin termelésére utasítja a hasnyálmirigyet. A magas cukorszint pedig sok kárt okoz. Egyre több lesz az inzulin, a sejtek ellenállnak és eljön az a pont amikor a hasnyálmirigy feladja és nem termel több inzulint, így akar véget vetni a „hajszának’. A kezeletlen magas cukorszintnek megvannak a következményei.

Az édesítés kérdése nagyon fontos, mivel világszerte egyre több a cukorbeteg ember.  Akkor beszélünk cukorbetegségről, amikor a szervezet képtelenné válik a vérben lévő magas cukorszint kezelésére és ennek következményeképpen a cukor, mint energiaforrás nem jut el sejtekhez. Kétféle cukorbetegség létezik. A I-es típusú a fiatalkori, amit testi szempontból ismeretlen eredetű betegségnek hívnak. Ez esetben egész életen át tartó inzulinpótlás szükséges. A II-es típusú cukorbetegség a felnőttkori vagy időskori, amelynek az oka az, hogy a hasnyálmirigyben kimerülnek az inzulintermelő sejtek vagy a szervezet sejtjei érzéketlenné válnak az inzulinnal szemben. Ennek a betegségnek nagy rizikója vagy egyik oka az állati zsírok túlzott fogyasztása.

A cukorbetegség okai összefoglalva: túl sok könnyű szénhidrát fogyasztása, stressz, állati zsírokban gazdag ételek fogyasztása. Általános lelki okok között a szeretettel való problémák szerepelnek. A cukorbeteg ember nem tudja elfogadni a szeretet, mert saját magát nem tartja szerethetőnek. Így a szeretet oda-vissza áramlása nem jön létre vagy akadályozott és csak részben valósul meg a beteg és a környezete között.
 
    

Cukor és a paleolit szemlélet

A paleolit szemlélet arra ösztönöz minket, hogy térjünk vissza a kőkori étrendhez, mivel a civilizációs betegségeket a civilizáció okozza. A cukrot alig ötszáz éve ismeri az emberiség. A paleolit táplálkozás kerüli a cukrot, burgonyát, kukoricát és minden gabonafélét. Javasolja a gyümölcsöket, zöldségeket, tojást, sajtot és a húsokat is. (Olyan minőségű húshoz mint a kőkorban ma már persze nem lehet hozzájutni. Sajnos a ma élő iparilag nevelt állatok húsa tele van stressz és fájdalomenergiával, gyógyszermaradványokkal, stb.) A fruktóz sem javasolt, hiszen az inzulinrezisztenciáért ő is felelős. A nyírfacukor (xilit) jóval kevesebb kalóriát tartalmaz, mint a cukor és a glikémiás indexe is 7, azaz alig emeli a vércukorszintet. Nagy mennyiségben azonban ez sem ajánlott és az ára sem kedvező. A stevea (ejtsd: sztívia) megoldás lehet, de az ára nem kedvező és mára már tiltott is Magyarországon. Na persze nem azért tiltott mert egészségtelen….
 

Aszpartam

Az aszpartam, mint mesterséges édesítőszer igazi sikersztorinak indult, aztán kiderült, hogy fogyasztásakor furcsa tünetek jelentkeznek: szédülés, migrén, asztma, bőrérzékenység, figyelemzavar, fülcsengés, hallásgyengülés, epilepsziás görcsök, memóriavesztés, állandó álmosság, ingerlékenység, szapora szívverés, légzési nehézségek, herpesz, menstruációs zavarok, hirtelen súlyvesztés, fokozatos súlygyarapodás, stb. Ráadásul glutamátot is tartalmaz… A tünetek akkor lépnek fel, ha 3 gramm aszpartam jut üres gyomorba (például diétás üdítő formájában).

Az aszpartam mérgező ás betegségeket előidéző hatását mára már számos kísérlet bebizonyította. Amikor a szervezetbe jut, alkotórészeire bomlik: aszparaginsavra, fenilalaninra és metanolra.

Aszparaginsav: ingerületátvivő anyagként van jelen az agyban. Ha túl sok jut be belőle a szervezetbe, akkor ideg- és agykárosodást okoz. Ez főleg a gyermekekre veszélyes, de az Alzheimer-kór tömeges megjelenésének is oka lehet.

Fenilalanin: az egészséges ember szervezetében is megzavarja az anyagcsere folyamatokat. A fenilalanin csökkenti a szerotonin szintet. A szerotonin az emberi idegrendszerben található ingerületátvivő anyag (neurotranszmitter), melynek alacsony szintje éhségérzetet okoz, gátolja a nyugodt és mély alvást és befolyásolja a fájdalomérzetet. A migrénben és a depresszióban szenvedőkre jellemző az alacsony szerotonin szint. Az éhségérzet okozása azért érdekes, mert az aszpartamot tartalmazó diétás üdítőket éppen azok veszik és isszák, akik fogyni szeretnének…

Metanol: igen erős idegméreg. 3-15 ml már halálos mennyiség, ha nem kezelik időben. A veszélytelennek ítélt napi mennyiség 0,0078 ml (ha egységnyinek vesszük a fajsúlyát) és ehhez képest egy liter aszpartamot tartalmazó üdítő 50-60 mg metanolnak megfelelő aszpartamot tartalmaz.

A természetben a metanol nem keletkezik önmagában, csak etanollal együtt! Metanol mérgezések kezelésére éppen az etanolt használják. Amikor olyan itallal vagy étellel visszük be az aszpartamot, amelyben nincsen etanol, akkor a metanol nem ürül ki, hanem formaaldehiddé majd hangyasavvá alakul és a legkülönbözőbb károkat okozza a szervezetben.
 

A megoldás az INULIN

Az inulin egy folyékony növényi étkezési rost, melyet a zöldségek és gyümölcsök oligoszacharid részében találhatjuk meg.  Összetett szénhidrátvegyület, amely egyfajta prebiotikum, vagyis a saját bélflóránkat erősíti, támogatja.
Édesít, nem irritálja a hasnyálmirigyet, miközben hatékonyan támogatja a bélbaktériumainkat. Erős szerkezetének köszönheti, hogy a baktériumok nem tudják lebontani, viszont nagyon jó táptalajul szolgál a hasznos baktériumoknak a szaporodásához. A káros baktériumokat nem vonzza magához.

A legnagyobb mennyiségben a csicsóka (jeruzsálemi articsóka) tartalmazza, de megtalálható a mezei katángkóróban és a gyermekláncfű gyökerében is.

A kedvező bélflóra táplálásán és fenntartásán kívül az inulinnak egyéb fontos szerepei is vannak, például előnyösen befolyásolja a bél pH értékét és a széklet tömegét. Szabályozza a koleszterin szintet, csökkenti a szérum triglicerid szintet és a vérnyomást is. Jótékony hatással van a vércukor szint rendben tartására is, szabályozza a cukoranyagcserét.

Inulinszirup. Kiváló alternatíva az édesítésre, cukorbetegek számára is.  Csodálatos édesítőszer, naponta azonban keveset ajánlott fogyasztani belőle, mert figyelembe kell venni azt a hatását, hogy az emésztési tranzitidőt csökkenti, vagyis gyorsabb székletet eredményezhet.
 

Jó hír a cukorbetegeknek

A kapor a „természet inzulinja”. Fogyasztása jelentős segítség a vércukorszint rendben tartásához. Népgyógyászati felhasználásról népgyógyászat gyógyírjai menüpontban lehet további információkat olvasni.

 


http://www.nepgyogyaszat.hu

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.