Szupervihar az űrben - károk a Földön
2011.04.14
Szupervihar az űrben - károk a Földön
Milyen az időjárás a kozmoszban? Mennyire befolyásolják az űrben megfigyelhető meteorológiai jelenségek a Föld időjárását? 2012-ben ér a maximumra a mostani napfoltciklus, s a szakemberek nem tartják kizártnak, hogy átlag feletti erősségű napkitörés következik be. Az ennek nyomán kialakuló űrvihar százmilliárd dolláros károkat okozhat a műholdakban, az olaj- és áramvezetékekben. Az InfoRádió Talentum című magazinjában Jéki László fizikus, a Központi Fizikai Kutatóintézet főmunkatársa nyilatkozott az űridőjárásról.
Mit jelent az, hogy space superstorm, vagyis űrbéli szupervihar? És mekkora a valószínűsége annak, hogy ez bekövetkezik?
A Napon állandóak a viharok. A szupervihar csak azt jelenti, hogy a sok vihar közül egy nagyobbról beszélünk. A Nap dinamikus égitest, amely állandóan változik. Mi csak azt észleljük, hogy süt a nap vagy sem, de ennél sokkal többről van szó. Kiderült, hogy a Nap belsejében, s nyilván a többi csillag belsejében is, állandóak a változások, s ez egy idő után kihat a Naprendszer egészére és így a Földre is. A földi időjárást befolyásolják ezek a jelenségek, a Napon zajló viharok, a kilökődő anyagok keltette sugárzás.
Egy kaliforniai konferencián hangzott el, hogy 1859-ben már elérte a Földet egy szupervihar, de ma a fejlett társadalmak sokkal kiszolgáltatottabbak, mint akkor.
Ismerünk közelebbi példát is, 1989-ben Kanadában egy űrvihar következtében összeomlott a villamosenergia-hálózat és kilenc óra időtartamra hatmillió ember maradt áram nélkül. Sok műholdat napkitörések tettek tönkre. Ezért ma már az űridőjárás előrejelzése ugyanolyan fontos, mint a földié. Ahogy a Földön fontos, hogy hány fok lesz, esik-e vagy sem, ugyanolyan fontos az is, hogy erős, közepes vagy gyenge napkitörés várható-e? Lesz-e mágneses vihar vagy sem? Ma már a napi gyakorlat része, hogy az erőművek, a műhold-üzemeltetők, a nagy számítógép-hálózatok fenntartói előfizetnek az előrejelzésre, hogy fel tudjanak készülni egy nagy vihar hatásaira.
Ki lehet azt jelenteni, hogy a fejlett világban valóságos gazdasági katasztrófát okozna egy űrben zajló szupervihar?
Mindennapi életünk részévé vált a műholdas technika, a távközlés, a Föld megfigyelése, a helymeghatározás. A napi életünk rengeteg apró részlete függ a műholdaktól, a nagy űrviharok ezekben tehetnek kárt. Elsősorban úgy, hogy a műholdak érzékeny elektronikáját károsítják. A másik probléma, amit közvetlenül az űrviharok okozhatnak, az a nagy, sok száz kilométeres felszíni olajvezetékek, villamos távvezetékek károsítása.
Szakemberek azt mondják, hogy százmilliárd dolláros kárt tudna okozni egy szupervihar a nemzetközi űrállomásban.
És nemcsak az űrállomásnak okozhat kárt, hanem veszélyezteti az űrhajósokat is. Napviharkor sokkal nagyobb sugárterhelés éri az asztronautákat, mint egyébként, vagyis ilyenkor az űrállomásnak abban a részében kell tartózkodniuk, amelyik jobban védi őket a külső sugárzásoktól. Egyébként ma már komoly Nap-megfigyelő műholdrendszer épült ki. Vannak olyan műholdak, amelyeknek az a fő feladatuk, hogy a Napról gyűjtsenek információt. Egy évtizede még nagy szenzáció volt, hogy sikerült a Napról háromdimenziós képeket készíteni, ma négy műhold egyszerre ad információkat az űridőjárásról, így nemcsak időbeli, hanem térbeli változásokat is jeleznek, és büszkén teszem hozzá, hogy a kollégáim is részt vesznek ebben a programban.
Mekkora a valószínűsége annak, hogy 2012 körül bekövetkezik a szuper méretű napkitörés vagy űrvihar?
Ezt nem lehet így előrejelezni. Azért beszélünk 2012-ről, mert tudjuk, hogy a napfoltok száma 11 évenként megnő, aztán csökken, aztán megint nő. Most éppen egy ciklus elején tartunk, 2012-re, a ciklus közepére várható a legintenzívebb napfolt tevékenység. Ez úgy függ össze az űrviharokkal, hogyha több a napfolt, akkor több a rendkívüli történés a Napon, tehát valószínűbb, hogy lesz űrvihar, de hogy lesz-e és mikor, azt nem tudjuk előre jelezni. Azt tudjuk észlelni, hogy ha a Napon megkezdődött a kitörés és akkor van időnk felkészülni. De kivédeni és előre jelezni nem tudjuk az ilyen jelenségeket.
Mennyi időnk van ilyenkor?
Ez változó, talán egy-két nap.
A Napon állandóak a viharok. A szupervihar csak azt jelenti, hogy a sok vihar közül egy nagyobbról beszélünk. A Nap dinamikus égitest, amely állandóan változik. Mi csak azt észleljük, hogy süt a nap vagy sem, de ennél sokkal többről van szó. Kiderült, hogy a Nap belsejében, s nyilván a többi csillag belsejében is, állandóak a változások, s ez egy idő után kihat a Naprendszer egészére és így a Földre is. A földi időjárást befolyásolják ezek a jelenségek, a Napon zajló viharok, a kilökődő anyagok keltette sugárzás.
Egy kaliforniai konferencián hangzott el, hogy 1859-ben már elérte a Földet egy szupervihar, de ma a fejlett társadalmak sokkal kiszolgáltatottabbak, mint akkor.
Ismerünk közelebbi példát is, 1989-ben Kanadában egy űrvihar következtében összeomlott a villamosenergia-hálózat és kilenc óra időtartamra hatmillió ember maradt áram nélkül. Sok műholdat napkitörések tettek tönkre. Ezért ma már az űridőjárás előrejelzése ugyanolyan fontos, mint a földié. Ahogy a Földön fontos, hogy hány fok lesz, esik-e vagy sem, ugyanolyan fontos az is, hogy erős, közepes vagy gyenge napkitörés várható-e? Lesz-e mágneses vihar vagy sem? Ma már a napi gyakorlat része, hogy az erőművek, a műhold-üzemeltetők, a nagy számítógép-hálózatok fenntartói előfizetnek az előrejelzésre, hogy fel tudjanak készülni egy nagy vihar hatásaira.
Ki lehet azt jelenteni, hogy a fejlett világban valóságos gazdasági katasztrófát okozna egy űrben zajló szupervihar?
Mindennapi életünk részévé vált a műholdas technika, a távközlés, a Föld megfigyelése, a helymeghatározás. A napi életünk rengeteg apró részlete függ a műholdaktól, a nagy űrviharok ezekben tehetnek kárt. Elsősorban úgy, hogy a műholdak érzékeny elektronikáját károsítják. A másik probléma, amit közvetlenül az űrviharok okozhatnak, az a nagy, sok száz kilométeres felszíni olajvezetékek, villamos távvezetékek károsítása.
Szakemberek azt mondják, hogy százmilliárd dolláros kárt tudna okozni egy szupervihar a nemzetközi űrállomásban.
És nemcsak az űrállomásnak okozhat kárt, hanem veszélyezteti az űrhajósokat is. Napviharkor sokkal nagyobb sugárterhelés éri az asztronautákat, mint egyébként, vagyis ilyenkor az űrállomásnak abban a részében kell tartózkodniuk, amelyik jobban védi őket a külső sugárzásoktól. Egyébként ma már komoly Nap-megfigyelő műholdrendszer épült ki. Vannak olyan műholdak, amelyeknek az a fő feladatuk, hogy a Napról gyűjtsenek információt. Egy évtizede még nagy szenzáció volt, hogy sikerült a Napról háromdimenziós képeket készíteni, ma négy műhold egyszerre ad információkat az űridőjárásról, így nemcsak időbeli, hanem térbeli változásokat is jeleznek, és büszkén teszem hozzá, hogy a kollégáim is részt vesznek ebben a programban.
Mekkora a valószínűsége annak, hogy 2012 körül bekövetkezik a szuper méretű napkitörés vagy űrvihar?
Ezt nem lehet így előrejelezni. Azért beszélünk 2012-ről, mert tudjuk, hogy a napfoltok száma 11 évenként megnő, aztán csökken, aztán megint nő. Most éppen egy ciklus elején tartunk, 2012-re, a ciklus közepére várható a legintenzívebb napfolt tevékenység. Ez úgy függ össze az űrviharokkal, hogyha több a napfolt, akkor több a rendkívüli történés a Napon, tehát valószínűbb, hogy lesz űrvihar, de hogy lesz-e és mikor, azt nem tudjuk előre jelezni. Azt tudjuk észlelni, hogy ha a Napon megkezdődött a kitörés és akkor van időnk felkészülni. De kivédeni és előre jelezni nem tudjuk az ilyen jelenségeket.
Mennyi időnk van ilyenkor?
Ez változó, talán egy-két nap.
forrás: www.auranka.hu
