Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Titokzatos forró mezők

2011.05.29

Titokzatos forró mezõk


lospadresMérõszondákkal figyelik amerikai kutatók a kaliforniai Los Padres nemzeti park területének több pontját, ahol valami miatt 300 fokos a talaj. Gyakorlatilag minden lehetséges okot kizártak már, ezért külföldi kollégák segítségét kérik.

Az egyáltalán nem képletes forró talaj problémájára elsõként tûzoltók jöttek rá, akiket a Santa Barbarától északra fekvõ Los Padres nemzeti parkban keletkezett bozóttûzhöz riasztottak.

Az oltás után változatlanul forró gõzök emelkedtek a levegõbe. A tûzoltók elõször azt gondolták, hogy a tûz csapott fel ismét, és tovább oltották a helyszínt. Végül három nap után feladták a reménytelen próbálkozást. A talaj tovább gõzölgött, így kihívták a nemzeti park geológusát, Allen Kinget.

Amikor hõmérõt dugtak a földbe, a mért hõmérséklet 300 Celsius fok felett volt. A helikopterekrõl felvett hõképek több forró mezõt mutattak ki, amelyek a tüzeket is okozták. Másfél évvel az események után sem tudja senki, hogy miért olyan forró a föld ebben a térségben.

Nincs rá magyarázat

Minden ismert hõforrást kizártak már a kutatók. Nem lehet a jelenség oka a vulkanikus tevékenység vagy hõforrások, sem a mélyben izzó kõszén vagy az altalajban felhalmozódott fahulladék. Ugyanígy kizárták a vizsgálatok a radioaktivitást is, írta a Der Standard.

A háttérben valami eddig nem ismert energiaforrás állhat, vagy esetleg olyasmi, amire gondolni sem tudnak, véli King. Amikor a titokzatos jelenség nemrégiben napvilágra került, olyan híresztelések keltek lábra, hogy a környéken radioaktív rakományt szállító katonai gép zuhant le. Mások égõ olajkutakat vizionáltak.

Megégnének a katasztrófaturisták

A forró föld pontos helyszínét titokban tartják, az esetleges kíváncsiskodók testi épsége érdekében, jelentette be Scott Minor, az idõközben a helyszínre vonult amerikai geológiai szolgálat (USGS) szakértõje.

A terület megközelítése még védõruhában is veszélyes, a vadon közepén minden figyelmeztetés nélkül gõzölög a talaj. Néhány helyen a mélybõl fortyogó víz hangját hallani, míg a közelben felszíni vizek vannak. A forró mezõk összesen 12 ezer négyzetméteres területen szóródnak szét. A kutatók lábán már több védõcipõ talpa elolvadt.

A területet három hónappal ezelõtt kutatták át ismét. A vizsgálatok szerint a hõmérséklet emelkedett az elsõ megfigyelések óta. A kutatók a földbe vájt lyukakban húst tudtak sütni.

Nem jött be a pirit

Mivel szokatlan elméletek hozhatnak csak kiutat, néhányan azt feltételezték, hogy hegyomlás váltja ki a hõséget. Valamikor a területen hatalmas mennyiségû hordalék zúdult a völgybe. És talán az akkori törmelék termeli a meleget.

A hegyomláskor esetleg piritkristályok váltak ki a mészkõ alapú görgetegbõl, és a vas-kén vegyület a levegõ oxigénjével érintkezett. Az exoterm (hõtermelõ) reakció pedig meggyújthatta a kõzetben rejlõ szénhidrogéneket, spekulált néhány geológus.

Mások viszont azt furcsállják, hogy a területet korábban sújtó többi kõlavina miért nem okozott tüzet. Így a kõomlás elméletet elvetették, fõleg hogy a kutatók a talajban nem találtak sem szénhidrogéneket, sem piritet.

Konzultációt szeretnének

A kutatók szerint a talányos hõforrásnál jobb kutatási projektet elképzelni is nehezen lehet. A helyzet vonzereje éppen az, hogy tökéletes sötétségben tapogatóznak. A laborvizsgálatok sem hoztak megoldást, hiába cipeltek haza magukkal több zsák kihûlt követ.

Az elektronmikroszkópos vizsgálat és geokémiai elemzés semmilyen furcsaságot nem tárt fel. A kutatók a rendkívüli jelenséget az elmúlt hetekben tudományos konferenciákon vetették fel, de hiába vártak segítséget amerikai kollégáiktól. Most az európai geológusok ötleteiben bíznak. A területre a következõ expedíció márciusban indul.

(RSOE) 

 

forrás: www.auranka.hu