Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


REZgések, ÉRZékelés és ILLúzió

, ÉRZékelés és ILLúzió      
Írta: Kalemandra   
2011. May 11. Wednesday 08:37
http://bioenergetika.bioenergetikus.hu/bioe16.JPGMottó: A valóság és az illúziók

 

mind-mind a rezgésekre épülnek,

ezen keresztül TANULJUK meg,

az érzéseinket navigálni.

 

 
 
Samael

Ami REZeg – ÉRZetet kelt. Ugyanazok a betűk, más sorrendben. ILLat, PILLanat, VILLan, ILLúzió, TŰNékeny TÜNdér: minden, ami röpke és múlandó, mintha igaz se lett volna, mégis mély nyomot hagy bennünk, mert ez maga a CSODA!

Rezeg, lüktet az egész világ. Rezeg a fény, az atomok, a bolygók, csillagok, csillagvárosok. Az anyag nem más, mint rezgés: állóhullámok bonyolult mintázata, melyet a Teremtő táplál energiával. Rezgés nélkül nincs élet sem, mert a rezgés maga az élet[1] jele.

A rezgéseket szűk határon belül tudjuk csak mérni, mert műszereink finomsága korlátozott. Jellemző mértéke a hullámhossz, a rezgésszám (frekvencia) és a kilengés (amplitúdó). Érzékszerveink is csak szűk határokon belül tudják azonosítani a rezgéseket: szemünkkel a számunkra látható fényt, fülünkkel a számunkra hallható hangokat. Valójában a szagok, ízek és más fizikai-kémiai ingerek is rezgések, az anyag állóhullám-rezgései.

Akik tanultak fizikát, tudják, hogy ha a rezgésszámot megkétszerezzük, átugrunk egy oktávot. A „dó” hang újra megjelenik, csak sokkal magasabban. Ugyanazt a dallamot egy oktávval feljebb, vagy lejjebb eljátszva, a dallam jellege nem változik azon túl, hogy magasabb, vagy mélyebb hangú lesz. Fülünk több oktávot is képes érzékelni.

Ha a hangokra igaz az oktávok elmélete, a színekre és más rezgésekre is igaznak kell lennie. Igaz, szemünk itt csak egy bizonyos tartományt érzékel, ahol a „dó” a látható fény infravörös-vörös, a felső „dó” viszont már az ibolya- ultraibolya határán áll.

 

http://kristaly-lotusz.freeblog.hu/files/Mer-ka-ba.gif

 

Érzékeink világa

Először vizsgáljuk meg a SZÍN szó jelentéseit:

Valamely dolog színe, mely szemmel látható.

Valaminek, valakinek tiszta, eredeti voltát is jelentheti: pl. színhús, színe-java, színtiszta, színmagyar (teljesen tiszta magyar).

Kocsiszín, színház, színész.

Színlel valamit.http://teittmost.freeblog.hu/files/0077.gif

Felszín, színültig, tejszín (valaminek a teteje).

Játsszunk a színek neveivel is:

PIRosan PIRkad a hajnal. A PIRomániás szereti a PIRos tüzet, mely néha megPIRítja őt.

Akit jól elVERnek, VERes, sőt, VÉRes lesz a VERéstől. A VÉRmes ember arca VERes a VÉRerektől.

SÁRga a SÁR, a SÁRarany, sőt, a SÁRmány is. TÁN az aranySÁRkány is?

RÓzsatüske RÓtta RÓzsás arcomat, ezért oly RÚt!

BARangolásom közepette BARlangra akadtam, melyben BARnamedve bámult rám, és majdnem BARomnak nézett (J).

Emeld FEL FEJed: FEHér a FELhő FEJünk FELett.

A SZÜRke felhőn átSZŰRődik a nap sugara.

PILLangójárta LILa LILiom ILLata jó a LÉLeknek.

ZSONgó, ZSENge ZÖLD leveleken szél ZENél, ZÖLDike szól hozzánk. A ZEN színe: ZÖLD.

Vegyük az első jelentést, a látható színt.

Megkülönböztetjük a fény színét az anyag színétől.http://vanilla04.freeblog.hu/files/2010/05/1233570618_82.gif

A FEhér/FE-jér Fény maga a TELjesség! Az összes színnel TELített! Üveghasábot téve útjába, különböző hullámhosszú, színes fényekre bomlik, ez a szivárvány. Miből ered a szivárvány neve? A néphit szerint a szivárvány felszívja a felesleges nedvet a földről, és a folyókból tehát így meg is kapjuk a szótövet: SZÍV, vagy SZÍ. A finom rácsozaton, SZITán átSZŰRődő fény is SZIVárvány színeire bomlik.

Színek nélkül világunk nagyon egyhangú, szinte halott lenne. Földünk nagyon színes világ a Holdhoz képest, mely utóbbin nincs érzékelhető élet. A színek létezése tehát elsősorban az élet sajátsága. Nem csak a szó szoros értelmében vett földi életé, hanem az egyetemes életé is. Az élettelen ásványok is gyakorta színesek. A színekben benne van a mozgás, a változás. A „mozdulatlanság” szürke vagy fekete, megkövesedett, befagyott, halott. A kisbolygók, az „élő” vulkánokkal nem rendelkező, vagy kihűlt égitestek is ilyenek.

Napunk – és a többi fénylő csillag is –„élő”, fénye végtelen számú színárnyalatra bontható. Minden színárnyalat egyfajta információt tartalmaz, melyet az élőlények felfognak, érzékelnek, és ezek segítségével élik meg életkörforgásukat.

A fényszínek az igazán tiszta színek, csak a színes üveg, vagy a pillangók színjátszó szárnya közelíti meg ezek hatását. Összekeverve őket, tiszta színt kapunk, és minél több színnel tesszük ezt, annál fényesebb, ragyogóbb lesz az eredmény. Ez természetesen csak a teljesen tiszta fénytörő közegen, vagy „légüres téren” áthaladó fényre igaz.

Ha kinagyítunk egy színképet, különös fekete vonalakat figyelhetünk meg benne. Ez azt jelenti, hogy az adott helyen, az adott hullámhosszú szín hiányzik abból a fényforrásból, ami sugároz. Így azt is megtudjuk, milyen anyagok bocsátják ki a fényt.

A tárgyak, a festékek színe már anyagszín. A fénynek az a része, melyet a tárgy visszaver, a többit meg elnyeli. Tökéletesen fehér vagy fekete test csak elméletben létezik. Az anyagszínek sokkal kevésbé ragyogóak, bár az utóbbi időkben létrehoztak több mesterséges, ragyogó (fluoreszkáló), világító színt, de azoknak nincs semmi közük a természetes színekhez. KÉP-TELENség fényKÉPen, vagy festményen hűen visszaadni egy világító színt!

Ha anyagszíneket összekeverünk, az eredmény egyre lehangolóbb, ahogy egy újabb színt adunk a keverékhez. Szép lilát hiába próbálunk paprikapirossal és sötétkékkel kikeverni. Minél sűrűbb egy festék, annál több benne a kötőanyag a festékszemcsék rovására. Csak a színes tinta, a vízfesték, az üvegfesték képes megközelíteni a leglégiesebb, legtisztább színt!

A színek komoly hatással vannak minden élőlényre, még a növényekre is. Egy szobában, mesterséges fénynél nevelt növény bizony elég satnyácska, mert nem kapja meg az összes színt, és a színekben lévő üzenetet. Napra téve szinte megtáltosodik, újra ragyogó zöld lesz. Az állatok többsége, főleg a tengerekben és az esőerdőkben élők, tobzódnak a színekben, üzenve egymásnak: „Ide gyere!” vagy „Meg ne merj közelíteni!”, vagy „Mérgező vagyok!”

Megállapíthatjuk, hogy a fényszín hullámtermészetű, és adatokat, tudást, üzenetet tartalmaz! A szín tehát fontos információ, nem energia. Maga a fény az energia, a szín meg az, amit mi észlelünk.

Azt sokan tudják, hogy az emberi erő - kapuknak[2](csakráknak-csokroknak) különféle színek felelnek meg, összesen hét szín (szivárvány). A legalsó gyökércsokor vörös, aztán fölfelé narancs, sárga, zöld, kék, ibolya, majd ragyogó fehér vagy arany.Szivárvány pille

A színek összhangjával külön tudomány foglalkozik, és fontos szerepe van többek között a formatervezésben, divatban, lakberendezésben. Nem mindegy, milyen színek között éljük le életünket. Vannak színek, melyek illenek egymáshoz, és vannak, melyek nagyon ütik egymást, de ez jószerivel ízlés dolga.

Próbáld ki, melyik melegít jobban: a piros mellény, vagy az ugyanolyan anyagból készült kék. Ha begyullad a torkod, milyen színű kendőt kötnél a nyakadba? A pirosat semmiképp nem ajánlom, csak a kéket, vagy a zöldet. Saját magam tapasztaltam ennek jótékony hatását! A kórtermek fala, a műtősök köpenye világoszöld, mely gyógyító, nyugtató szín. A fekete nálunk a gyász és az elmúlás színe, a szürke a bűnbánaté, vezeklésé. Zöldellő erdőben, vagy réten járva elfelejtjük gondjainkat. Színes ruha a lelket is gyógyítja, de nem kell átesni a másik végletbe. A rikító színek, főleg a világító színek a mi éghajlatunkon bántóak lehetnek![3]

Ugye milyen furcsa, hogy az élénk világossárga sokkal világosabbnak látszik a mellette lévő fehérnél? A fehér szinte beszürkül! Ennek oka látásunkban keresendő. A szem ideghártyájának színérzékelő sejtjei elfáradnak a sok erős sárga láttán, és ellentett színével, a lilával ellensúlyozzák a hatást.

A zöld szöveg piros háttéren – vagy ennek fordítottja – olvashatatlan. Csapnivaló hirdetőtábla-készítő az, aki ilyesmire vetemedik, ennek ellenére nap mint nap találkozom ilyen feliratokkal. A két szín a találkozási vonalon kíméletlenül összecsap – legalábbis a szemünk ideghártyáján, aztán az agyunkban.

Napközben a piros ruha sokkal feltűnőbb, mint a sötétkék. De mi történik éjszaka? A piros szinte feketévé válik, a kék viszont ragyogni kezd a leggyengébb fényben is[4]!

Egyes emberek a színekhez más érzeteket (hang, szag, íz, tapintás, hideg-meleg érzet) is társítanak. Az ilyen jelenséget sajnos gyakran betegségként könyvelik el az elmegyógyászok, pedig ez egy különleges képesség, amit érzéktársításnak (szinesztéziának) neveznek. Valójában mindenkinek vannak érzéktársítási képességei, melyeket fejleszteni is lehet. A hirdetési iparban is erre játszanak. Az élelmiszerek csomagolásán rendre párosulnak az ízek a színekkel. Az epres rózsaszín, a menta halvány kékeszöld, a csoki barna, az erős mentolos kék. A piros-sárga párosítás étvágygerjesztő (gyökér- és hasi csakra színe!), lásd a Mc Donald’s márkajelet, vagy a kínai éttermek színvilágát.

Megint játsszunk a szógyökökkel!

 Mit tesz a hang?

FelCSENdül a csodálatos zene.

ZENdül, ZENg a ZONgora, innen jön a ZENe.

DOBban a szív, a DOB.

DÜBörög a mennykő.

MORajlik a föld gyomra

CSENg a kicsi CSENgő; BONg, KONg a hatalmas, üreges HARang.

CSÖRren a CSERép, ZÖRren a száraz falevél; ez már ZÖRej.

CSOBban, CSOBog, ZUBog, BUGYog a víz.

SUSognak a falevelek.

FelHARsan a HARis, a HARkály hangja; HARsog a HARsona.

Ha a HANg elHALkul, elHAL, létrejön a CSENd.

Míg a fénynek nincs szüksége közvetítő közegre a terjedéshez (sőt, az anyagi közeg lelassítja), a hang csak anyagi közegben terjed, mint egy lökéshullám. Léteznek olyan anyagok is, melyek elnyelik a hangokat. A hangra jellemző mérték annak magassága, (frekvenciája), erőssége, és a közvetítő közegre jellemző sebessége. A hangsebességet elhagyva (mennydörgés, hangsebességet túllépő repülőgép, vagy éppen ostorsuhintás) hatalmas csattanás az eredmény!

A hangok talán még erőteljesebb hatással vannak ránk, mint a fények, színek, mert fülünkön kívül akár egész testünkkel is érzékelhetjük őket. Az alsó tartományban lévő (infra)hangokat, bár nem halljuk, szintén egész testünkkel érzékeljük, és ezek az alacsony rezgések hosszú távon komoly károsodást okozhatnak az idegrendszerben, sőt, a szövetekben is. Jómagam sokáig nem tudtam, miért leszek rosszul az autóbusz hátuljában, vagy öreg Diesel meghajtású autóban. Most már tudom: az alacsony hangrezgés a bűnös, melyet a motor gerjeszt. A felső hangtartományt (ultrahang) ugyancsak nem halljuk, de a testünket alkotó vízre szintén erős hatással van.http://soosarnold.hu/PHOTOS/hang_soosarnold.jpg

Érzékeny emberek, tisztánlátók a hangokat formákként, színekként látják. A falevelek susogása szivárványszín köd, a macska dorombolása rózsaszín felhőcske. A kutya éles ugatása fémes dárdahegy, a mennydörgésé hatalmas kemény kő. Egy madár éneke ezüstös fonál csakúgy, mint a csilingelő csengőé. Mikor egyszer volt szerencsém közelről gongot hallani, egy folyamatosan táguló, képlékeny, hullámos felületű arany-rézszínű gömböt érzékeltem, mely lassan halványulva betöltötte a teret. Éreztem, ahogy áthalad és engem is beburkol a gömb. A sámándob hasonló élményt nyújt, de ott nekem tórusz (aranygyűrű) jelenik meg. Ha többen is dobolnak, a gyűrűk összefonódhatnak.

Sajnos, a városi ember nagyon zajos világban él, és már képtelen elviselni a teljes csendet. Ha egy ilyen embert süketszobába zárnak, egy idő után lehet, hogy majd megőrül az elméje által keltett, de fizikailag nem létező hangoktól, melyek csak nagyon lassan csendesülnek le.

Nem mindegy az sem, milyen zenét hallgatunk. Az egymással szépen zengő hangok (ahol a hangrezgésszámok egész számmal maradék nélkül oszthatók) jót tesznek testi-lelki egészségünknek. A jelenkori, kortárs kísérleti zene (ipari zene, zörejzene) viszont bizonyítottan megbetegít[5], mert ezek a hangok már nem a természet – a teremtés – hangjai! Próbáljuk ki, milyen furcsa egy zenemű vagy beszéd visszafelé játszva. Főleg, ha visszhangot játszunk viszafelé!

A természetes hangokat adó hangszerekkel, magas színvonalon játszott zene és a szép énekhang gyógyít! Nem csak a hallgatót, hanem magát a zenészt, énekest is! Különösen erős hatásúak egyes ősi hangszerek, pl. a sámán/táltosdob, doromb, csörgők, doromb, didgeridoo (didzseridu, az ausztrál bennszülöttek zümmögő-mormogó, fából hangyák által kivályt fúvóshangszere), a duda, egyéb fúvósok (furulya, pánsíp, kaval) vagy a torokéneklés (Tuvai, mongol "sámánzene"; vagy Alex Horsch, hazánkban élő zenész), melyek segítségével tízezer éveket mehetünk vissza az időben.

Sajnos, az emberek mostanában egyre kevesebbet énekelnek, annál többet beszélnek, fecsegnek.

Pedig milyen élmény az együtt éneklés!        (HANGDALA)   Edződik a torok, a hangszálak, egyre erőteljesebb és tisztább lesz az eredmény. Próbáljuk csak meg különböző hangmagasságokban különböző magánhangzókat (hangszíneket) zengetni. Hallgassuk saját lélegzetvételünket is, hangrezgetés nélkül. Az OM vagy AUM hosszan-tartó kiéneklése igen erős, jótékony hatású. És aki gombócot érez a torkában? Annak biztos kommunikációs gondja van, mely néhány alkalom közös énekléssel legtöbbször elmúlik.

Szag – és íz érzékelésünkhttp://halottperc.freeblog.hu/files/CirculoConcentricoAnimado.gif a legősibb, legprimitívebb érzékelés (és a leginkább visszafejlődött) hisz itt nincs szükség bonyolult szemre, fülre. Egy gilisztának nincs se szeme, se füle, mégis oda mászik, ahol a táplálék van. Akár mondhatnánk azt is, hogy kezdetlegesek ezek az érzékletek, mert központjuk is az agy legősibb, legkezdetlegesebb részében van, mégis nagyon fontosak testi – lelki szempontból.

Eleve nem esszük meg a rossz ízű ételeket és kerüljük a büdös dolgokat, mert tudjuk, hogy számunkra ártalmas. A jó illatok és kellemes ízek viszont örömet okoznak, remek hangulatjavítók. Ha valaki nem tudja megfizetni a drága illatszert, még használhat otthon illékony olajokat, virágkivonatokat, vagy ha csak egyszerűen természetes illatokra vágyik, kifekszik egy virágzó mezőre. Ha meg nincs lehetőség elmenni ínyenc étterembe sem, otthon is főzhet az ember remek fogásokat. Ez is része a TEReMtÉS(Z)-ETnek!

************************

Lábjegyzet:

[1] Az életet itt természetesen sokkal tágabban kell értelmezni. Eszerint minden élő, ami öntevékeny, önszabályozó, építkező. A Világegyetem ÉL! (Grandpierre Attila: Az Élő Világegyetem)

[2] Saját szóalkotás

[3] Indiában viszont nagyon színes ruhákban járnak az emberek. A trópusokon sokkal élénkebbek, ragyogóbbak a színek, mint a mi égövünkön.

[4] Kivéve nátriumgőz-lámpa fényénél. Ez a lehetetlen narancsszínű fény minden más színt „bedögleszt”. A párás levegőn szétszóródik, sárgaborsó-főzelék színű barnás derengésbe vonva a téli éjszakát. Kell ennél lehangolóbb?

[5] Próbáld ki: egyik nap hallgass elalvás előtt Mozartot, másik nap meg Schönberget. Mikor könnyebb elaludni?

 

Írta: Kalemandra

 

 
 
 
 

forrás: www.asztralutazas.hu