Eredeti forrás: http://aishanorth.wordpress.com/about/

Fordította: Fodor Tom

Ékezetekkel ellátta: Róbert (Köszönjük munkájukat!)

Szerkesztette, "szépítette": Szabolcs

"176. rész (2012. augusztus 1.)

Amint telnek a napok, úgy tűnik, szép lassan minden a feje tetejére áll. Annyi mindent amit eddig biztosra vettetek, el kell engednetek, ahogy a homokszemek is keresztülgördülnek az ujjaitok között. Ez a folyamat nagyon átfogó, de számotokra szinte elviselhetetlenül lassú. Ne feledjétek, hogy teljesen átváltoztok, szó szerint kívül-belül és mivel még mindig ebben a fizikai testben lakoztok(azért, hogy véghez tudjátok vinni, amiért jöttetek), ennek a testnek időre van szüksége, hogy teljesítse ezt a folyamatot. Amíg darabokra nem estek, addig tartanotok kell  magatokat az átváltozásban, még akkor is, ha a türelmetek elfogyott mostanra. Értsétek meg, hogy ez valójában nagyon gyorsan zajlik és a léptéket/iramot nem lehet ennél jobban felgyorsítani.

Nem tudjátok felfogni azokat a monumentális változásokat, amelyeken már végigmentetek, hiszen oly kevés látható a felszínen. Nektek tűnhet úgy, hogy ugyanaz a fizikai kifejeződés néz vissza rátok a tükörből, mint eddig, de számunkra ti már teljesen más hangon szóltok/daloltok, már rég nem azon, mint valaha. Akkor olyanok voltatok, mint egy szomorú suttogás az erdőben, most viszont olyan a hangotok, mint az oroszlán ordítása.

Nagyon rövid időn belül a világ többi részének is fel kell állnia és meghallgatni benneteket, mert hamarosan kibontakozik újkeletű erőtök. Büszkén és egyenesen állva jelentitek majd be mindenkinek a jelenléteteket. Ahogy ez a hosszú folyamat a végéhez közeledik, egyre kevésbé tudnak már tovább is elrejtve tartani benneteket, kedveseim. Kezdjétek gyakorolni a hangotokat, hiszen ez az értelem és az öröm hangja, s készüljetek fel arra, hogy ezen az új hangon daloltok, miközben beléptek a Multiverzumot dicsőítő kórusba.

177. rész (2012. augusztus 3.)

Amint a nap áthalad a horizonton, az energiák ismét felgyorsulnak. Ezt érezni fogjátok a testetekben, hiszen egy új információ - és megértéstöltet közeledik. Most viszont eltérő lesz az eddigiektől, és más módon is fog megnyilvánulni. Ez egyénenként eltérő. Akkor se érezzétek magatokat kirekesztettnek, ha nem érzitek ezeket a változásokat. Ez nem jelenti azt, hogy nem vesztek részt a folyamatban, csupán eltérő felépítésetek/beállítottságotok van. Tudjuk, hogy nehéz, mégis arra kérünk benneteket, hogy ne hasonlítgassátok egymáshoz magatokat. Az integráció és beállítódási folyamat mindenki számára egyedülálló.

Az új energiák hatása is eltérő lesz, de jóval erőteljesebb, mint az eddigiek. Hallgassatok a testetekre, lássátok el mindazzal, amire igényt tart, hogy mindvégig kiegyensúlyozottak tudjatok maradni. Etessétek rendesen, adjatok neki elég pihenőt, vagy mozgást, hogy ezek az energiák mozgásban maradjanak, és ne ülepedjenek le/ragadjanak bele a rendszeretekbe. Tudjuk, hogy nagyon jártasak vagytok már ebben, de mégis minden egyes alkalommal emlékeztetünk benneteket, különben könnyen beleragadhattok a tünetekbe és elfeledhetitek, hogy az előrehaladás a lényeges, nem pedig maguk a tünetek(ami lehet fizikai kényelmetlenség, vagy mentális fáradtság). Maradjatok összhangban és biztonságban.

178. rész (2012. augusztus 5.)

Miközben ezen üzenetet adjuk át, oly sokan vannak odakint, akik még mindig az utolsó energia-beépüléstől szenvednek. Még akkor is sokkal erősebbé váltatok, ha most kicsit „magatok alatt” érzitek magatokat. Engedjétek meg, hogy megmagyarázzuk.

Amint már említettük is, ez az utóbbi energialetöltés nagyon erős hatással van a fizikai testetekre. Ez mindenki életében számos módon nyilvánulhat meg, egyénenként eltérően. Talán egy kicsit megkönnyíti a fizikai megpróbáltatást, ha egy kis betekintést engedünk abba, hogy milyen hatással is van ez az új energia. Ugye, minél nagyobb a dózis, annál erősebbek a tünetek. Ez így van most is, hiszen erősödött a bejövő energia léptéke. Lesz, aki azt kérdezheti: „valaha is véget ér ez, és mikor leszünk már képesek ismét normálisan működni?” Nos, ugyan még nem fejeztétek be ezt a folyamatot, bizonyára meg tudjátok látni az alagút végén lévő fényt, mely már nem a távoli jövőben van. Ez a „jövő” periódus nagyon rövid, mégsem adunk pontos dátumot, mint ahogy soha nem is adtunk, hiszen ez a folyamat állandó áramlásban van.

Ez mellett nagyon türelmesnek kell lennetek önmagatokhoz, hiszen a fizikai testetek mindig panaszkodik, vagy okot talál a panaszra, ha egy új energiatöltet érkezik. Ez azért van, mert az intenzitásszintje megemelkedett, és hiába tudtatok alkalmazkodni egy bizonyos szinthez, amikor az új töltettel újabb szinthez kell igazodni. Pont úgy, mint azok, akik szeretnének magasabbak lenni és újabbnál újabb műtéteken esnek keresztül ciklikusan, ahol meghosszabbítsák a csontjaikat. Így ti is állandóan új energiatöltettel vagytok bombázva és a „sebeitek” újra felnyílnak, hiába „gyógyította” meg őket a fizikai test. Azért használunk idézőjeleket, hogy érzékeltessük, nem szó szerinti sebekre gondolunk, csupán arra, hogy hogyan történik ez a lépegetés. Amint képes megemészteni ezt a „növekedési hormont”, már készen is áll – még ha vonakodva is – a következőre.

Tisztában vagyunk azzal, hogy ez a növekedési ciklus nagyon fárasztó, de nem káros, talán csak a türelmeteket veszi jobban igénybe. Még egyszer azt kérjük, kapcsolódjatok a belső szentélyetekhez, ott megtaláljátok azt a bátorságot és elszántságot ami segít abban, hogy ne adjátok fel. Mellettetek állunk és csodálattal nézünk rátok. Arra, hogy az erőtök hogyan ragyog, attól függetlenül, hogy milyen fáradt is a fizikai testetek. Egy fénylő példaképek vagytok nekünk. Olyan gyorsan nőttök (de nem természetellenesen), hogy a növekedési fájdalmak is hevesebbek. Ismét egy új cikluson mentetek keresztül. Még ha úgy is érzitek, hogy nem bírjátok tovább, ne adjátok fel. Megértjük, hogy ebben az energiaviharban ti nem látjátok a saját nagyságotokat/dicsőségeteket.

Erősebbek vagytok a legerősebb fáknál is, melyek kiállták az évszázadnyi viharokat, a gyökereitek mélyebbre nyúlnak, nem fogtok elbukni, bármilyen erős szelek is fognak jönni. Akkor is itt fogtok állni, amikor azok, akik nem tudtak kapcsolódni(a belső központjukhoz – Tom), kidőlnek. Gyökereik kiszakadnak a földből, de az is csak azért történik, mert ők saját maguk vágják el azokat. Ti, viszont nem jártok így. Sőt, még mélyebbre gyökereztetek, így biztos pontot találtok, s ez pedig segíteni fog, ahogy erősödik a szél.

Tehát, ne féljetek, kedveseim. Még akkor sem, ha úgy érzitek, hogy szinte már felállni sem tudtok. Egyenesen/magasan és erősen álltok, mi látjuk ezt és csodálunk benneteket. Ne gondoljátok, hogy apró hajtások vagytok, bizonytalanul állva a talajban. Ti hatalmas fák vagytok, a gyökereitek pedig pont akkora, mint a koronátok. Más szavakkal; nem csak lefelé nőttetek – ezzel megerősítve az alapotokat –, hanem felfelé is kinyúltatok. Sokkal távolabbra nyúlva a Teremtésben, mint eddig. Ölelünk benneteket, testvérek. Továbbra is arra ösztönzünk benneteket, hogy növekedjetek, hiszen még nem értétek el a növekedési korlátaitokat.

179. rész (2012. augusztus 7.)

Ma további információt szeretnénk adni az időutazásról, hiszen rálátásunk van erre és lehet, hogy segíteni tud nektek az előttetek álló időben. Évszázadokon keresztül játszadozott az emberiség a korszakok közötti előre-hátramozgással, még fantáziatörténeteket is kreáltatok köréje. Tehát, úgy gondoljuk, hogy csak egy bizonyos módon ismeritek a fogalmat, amiről szólni szeretnénk. Mivel ez a téma sokatokat összezavarhat, így rögtön leszögezzük, hogy az idő számunkra nem ugyanaz, mint számotokra. Mint már említettük is régebben, az idő számotokra egy egyedüli réteg, mely két irányba terjed. A felfogásotok róla pedig az, hogy csupán úgy lehet navigálni benne, hogy élitek az életetek és követitek az órát/időt(lineáris időkoncepció – Tom).

Más szavakkal, az idő egy olyan tényező, amely bizonyos sebességgel fog kibontakozni. Bármi, ami történt fel van jegyezve az idővonalon emlékként és soha nem törölhető ki. Számunkra viszont, az idő egy összetett lény. Okkal használjuk rá ezt a kifejezést, hiszen nekünk az idő olyan, mint egy élő, lélegző lény. Egy olyan valami, ami alakítható/formálható és mindig áramlásban van. Az idő elvihet bárhová, ahová csak szeretnéd. Úgy használható, mint a meséitekben a varázsszőnyeg, amely a kívánt célpontba visz. Ehhez jön még az, hogy több rétege is van az időnek, melyek állandóan változtatják az alakjukat és irányukat, így semmi sincs „kőbe vésve”. Számunkra az idő egy eszköz, amely segítségével mélyebb belátást/rálátást és tisztább képet kaphatunk a dolgokról, így valószínűleg az egyik legértékesebb és leghatékonyabb eszköz. Az idő nekünk olyan, mint egy véget nem érő lehetőségforrás. Számotokra viszont olyan, mint egy kényszerzubbony, mely a markában tart. Ti önmagatokat az idő rabszolgájának látjátok. Jogosan, hiszen nem tudjátok elkerülni az időből való kifogyást. Számotokra az időszámítás az első lélegzésetektől az utolsóig tart. Csupán az az „idő” adatott meg, ami e kettő között történik, így a haláltól való félelem nagyon erős bennetek. Hiszen amikor meghaltok, kifogytok az időből, és semmi többet nem tudtok elérni az életetekben. Emellett sokan azt hiszik, hogy csupán egyszer próbálkozhatnak (egyszer élnek), így a félelmük még nagyobb.

Nekünk viszont az idő a végtelen lehetőségek forrása, így nincs bennünk az a félelem, ami bennetek megvan. Mi tudjuk, hogy nem csak egy bizonyos időintervallum engedélyezett számunkra. Az idő olyan, mint egy folyó vagy mint egy óceán, ahol kényünkre-kedvünkre manőverezhetünk. Ahová megyünk, új tapasztalatokat gyűjthetünk és tovább fejlődhetünk. Tehát, az óriási időóceánba lépünk és azokat a lehetőségeket választjuk/hozzuk magunkkal, amelyek készen állnak a megnyilvánulásra és szó szerint játszunk velük. Olyanok vagyunk, mint a gyerekek, akik új játékokat keresnek. Nem csak új dolgokkal, hanem más lelkekkel is. Így állandóan a történések végtelen változatosságának vagyunk kitéve, amelyek tágítják a látókörünket. Ez a látókör pedig addig tágul, ameddig csak szeretnénk. Hiszen mi tudjuk, hogy csupán apró részei vagyunk az idő és tér végtelen ciklusának. Örökké részei maradunk, így nincs szükség arról gondolkodni, hogy féljünk-e a haláltól. Számunkra a halál nem a vég, hanem egy átmenet a ciklus egyik fázisából a másikba. Amikor újra belevetjük magunkat az idő óceánjába és tovább keressük a tudást.

Tudjuk, hogy ez nagyon zavaros és nehezen érthető lehet, hiszen nektek az idő egy nagyon konkrét fogalom. Nem egy olyan dolog, amivel játszhattok, hanem amire figyelnetek kell. Az óra ketyegése mindig arra emlékeztet benneteket, hogy egyszer eljön az idő, amikor elveszítitek a csatát az idő ellen, és nem lesztek tovább részei a létezésnek. Higgyétek el, hogy ez a börtön csupán az emberiség elméjében van így. Nem vagytok foglyul ejtve ebbe a ketrecbe(a lineáris időbe), mint ahogy mi sem. Csupán ezt GONDOLJÁTOK, hiszen ezt hitették el azok a teremtmények veletek, akik úgy döntöttek, hogy bezárnak benneteket, mert ebből előnyük származik. Annyira szabadok vagytok, mint mi. Most pedig eljött az idő, hogy megízleljétek ezt a szabadságot. Az első úszóleckék megkezdődtek, de abban az állapotban, amikor nem vagytok teljesen éberek, így a benyomások még nem teljesen világosak/érthetőek. Viszont, azok lesznek és akkor hirtelen meg fogjátok érezni, hogy ez a lineáris idő hogyan veszíti el az erejét rajtatok. Akkor meg fogjátok érteni, hogy már előre-hátra és oldalt is tudtok ugrálni. Így fogalmazhatnánk ezt meg, de ezek az „irány” fogalmak is csak azért szükségesek, hogy megértsétek/felfogjátok ezeket a dolgokat. Nem mentek „vissza” az időben, csupán egy másik idővonalra váltatok, ugyanígy a „jövőbe” is. Nincs múlt és jövő, hiszen minden egy időben történik/zajlik, így nekünk nincs különbség a kettő között.

Már régebben elmondtuk, hogy ti valójában a „jövőből” vagytok. Ez igaz is, hiszen eredetileg olyan lények vagytok, akik abban az időkeretben is léteztek, amit az emberi elme több ezer évvel a jövőben való időnek hívna „most”(a jelenlegi időfelfogás fogalmával – Tom). Számunkra viszont, minden idő „most” van. Így nem kell gondolkodnunk olyan dolgokról, hogy holnap, vagy tegnap. Egyidejűleg léteznek, egyszerre a tér és idő folytonosságában. Így elérhetőek mindenki számára, amikor csak szükség van rá. Tudjuk, hogy ez zavaros, de számunkra olyan természetes, mint nektek a lélegzés. Ez egy alapvető törvény a teremtés minden résztvevőjének, mindenkibe bele van vésve, belétek is. Az egyetlen különbség, hogy ti elkülönültetek ettől a természetes ösztöntől, így a mostani állapototokban nehezen tudjátok felfogni.

Lesz, aki megkérdezi: „ez nem hoz létre teljes káoszt és zűrzavart?” – hiszen ti úgy gondolhatjátok, hogy ez csak még egy lehetőség arra, hogy az emberek visszaéljenek vele és tovább éltessék a kapzsi igényeiket. Nem, a válasz egyszerű és tiszta, mert minden alatt ott van egy egyszerű törvény. Az, hogy ezzel nem lehet visszaélni. Ezzel a végtelen energiaforrással nem lehet visszaélni a célból, hogy még több félelmet hozzanak létre. Az energia az ami. Így ez az energia olyan módon van őrizve, hogy eltűnik, illetve semlegesítődik/nullázódik, ha korrupt módon próbálják használni/elérni.

Itt van a bolygótok történelme is. Ti példái vagytok egy ilyen visszaélésnek, hiszen olyan lények által lettetek gyarmatosítva - szó szerint -, akik a saját kiegyensúlyozatlan vágyaikat élték meg ezen hadművelet végrehajtása során. Most viszont eljött az idő – minden tekintetben –, hogy ez az egész visszaálljék azáltal, hogy semlegesítődnek. A módszer ehhez pedig az, hogy le kell kapcsolni őket arról a(z energia)hálóról, amelyet létrehoztak és ráhelyezték/rávetítették a már meglévőre. Más szavakkal; elvágni őket attól a forrástól, amellyel visszaélnek. Már halljuk is a kérdést: „nos, és mi tart ilyen sokáig?”. Azt kell válaszolnunk, hogy az idő egy olyan fogalom, amely egészen más, mint ahogy ti használjátok. A Teremtés többi részében nem úgy van számontartva az emberiség történelme, mint ahogy ti tartjátok számon az évkönyveitekben. Ez a folyamat egyben nagyon-nagyon hosszú és ugyanakkor azonnali is. Hiszen az idő egy olyan dolog, ami hajlítható, tekerhető és formálható. Tudjuk, hogy erre felhördültök egy kicsit, így hozzátesszük, hogy nem vagytok magatokra hagyva, nem szórakozunk rajtatok, illetve nem lesünk benneteket kíváncsian. Ahogy már mondtuk, ez a folyamat alapos tervezéssel járt, így egészen az emberiség hajnalára nyúlik vissza. Úgy értjük, hogy a fajotok távolabbi múltjára/eredetére, mint ahogy arról nektek tudomásotok van.

Most nem részletezzük ezt, csupán ezt az apró töredéket adtuk meg. Nem csak az idő óceánja vár rátok, de a tudásé is. Arra vár, hogy belemerüljetek. Igazából ez az óceán egy és ugyanaz. Ez csupán egy ízelítő volt belőle, csak azért, hogy a kíváncsiságotokat felkeltsük. Lehet, hogy több kérdést hagy maga után, mint választ, de tudjuk, hogy megérintenek benneteket ezek a szavak. Azok az energiák, amiket hordoznak, pedig elkezdik felnyitni a bennetek lévő ajtókat/kapukat, melyeket korszakokkal ezelőtt zártatok le. Amikor eljön a megfelelő idő, még több üzenettel jövünk, ezt megígérjük. Ennyit mára.

180. rész (2012. augusztus 9.)

Ismét az idő fogalmáról fogunk szólni, hiszen ez az egyik legfontosabb tényező, ami elválasztja az úgymond „normális” embert a felébredettől. Amint megvetitek a lábatokat az eredeti(régi) magasabb energiaszinteken, mintegy zavarba ejtő időáramlással fogtok találkozni. Más szavakkal, az idő- és térfolytonosság egy teljesen váratlan módon kezd viselkedni. Lesznek pillanatok, amikor nehezen tudjátok követni. Megszoktátok, hogy az időnek egy állandó és lassú ritmusa van, ahol minden lassan bontakozik ki, ahol minden állandó sebességgel történik. Ez nem lesz így többet, ahogy elkezdtek oda- és visszalépegetni a különböző idővonalak hullámaiba, melyek nem egy rögzített vágányon mozognak, inkább a folyóhoz hasonlítanak, mely utat tör a tájba. Lesz idő, amikor minden elviselhetetlenül lassan történik/zajlik. Olyan, mintha leapadt volna a folyó, egész a mederig. Máskor viszont olyan, mint áradásban úszni. Tehát, ami eddig egy garantáltan állandó tényező volt az életetekben(az idő múlása – Tom), egy egészen változékony dologgá alakul át. Vele együtt pedig új kihívások érkeznek.

Amint már mondtuk, ezt a témát elég nehéz megértenetek, hiszen eddig erről nem igazán kellett elgondolkodnotok, annyira rögzített szerkezete volt. Most viszont az idő egy olyan dologgá változik, ami segít benneteket, de kihívások elé is állít. Ennyit mára, a jövőben még visszatérünk erre a témára.

Ideje egy kis szünetet tartani (2012. augusztus 10.)

„Kedves Barátaim! Az utolsó néhány nap és hét a leghevesebb és kihívásokkal telibb periódus volt, amit valaha is tapasztaltam, gyanítom sokan éreztétek így. Tudtam, hogy ez a nyár érdekes lesz, de fogalmam sem volt, hogy mennyire. Csupán azok a dolgok, amik a felszínre jöttek, lenyűgözőek voltak. Mindez a takarítás, elengedés, aktiválás és újrakapcsolódás szinte mágikus volt, viszont fárasztó is. A testem és más sugallatok hatására ráébredtem, hogy eljött az idő arra, hogy pár nap pihenőt vegyek ki azért, hogy mindezt meg tudjam emészteni. Nagyon hálás vagyok a támogatásotokért és szeretetetekért, melyet adtatok. Hálás vagyok, hogy a csatornázással viszonozni tudtam ezt. A következő néhány hétben remélem, ismét jelentkezem. Addig is egy képpel búcsúzom, amit a tegnapi álmomban kaptam. Egy másik nővel álltam kint a szabadban, amikor felnéztem az égre a Nap felé, s ezt a jelet láttam(a Nap helyett). Annyira mély benyomást tett rám, hogy álmomban térdre estem és kicsordultak a könnyeim az óriási hálaérzettől. Megjegyeztem a szimbólumot, és most lerajzolom:

Nem tudom, hogy rezonál-e veletek bármi módon is. Köszönöm a türelmeteket és a támogatásotokat, találkozunk a következő napokban-hetekben. Továbbra is kapcsolódjatok nyugodtan és támogassátok egymást, akár ezen blogon keresztül is. Fontos észrevennünk, hogy nem vagyunk egyedül.

Szeretet és Fény,

Aisha”

http://www.facebook.com/notes/szigli-szabolcs/aisha-north-csatorn%C3%A1z%C3%A1sa-26-r%C3%A9sz/448882375135281