A szaunázás több ezer éves múltra tekint vissza. A „szauna” fogalmát világszerte használják. A szó a lapp „suoenje” szóból származik, és hó- vagy földárkot jelent – a mai szauna eredetét. A szauna mindenesetre nem a finnek találmánya. Az izzasztószoba sok kultúrában (a rómaiaknál, oroszoknál, inkáknál stb.) ismert volt. A finnek érdeme az áthagyományozás.

A szauna egy felfűtött helyiség, ahol az emberek izzadnak, majd lehűtik magukat, és a szaunázás szakaszainak váltogatásával így pozitív hatásokat váltanak ki az egészségükre. A szauna jó hatással van a vérkeringésre, az immunrendszerre, a bőrre, és segít a stresszoldásban. Szaunázni elsősorban télen szokásos, de nyáron is lehetséges.

A szaunázás hatásai

A szaunában a következő történik: a bőrfelszínen izzadság képződik. Az izzadság elpárolog, és a párolgási energia által hideget áramoltat a szervezetnek. A test nem minden részén vannak egyenletesen verejtékpórusok, így a lábszáron és a nyálkahártyákon kevés verejtékmirigy található, ami égő érzést eredményezhet. Egy „szaunaedzés” után azonban ez elég gyorsan elmúlik. A vénák, különösen a szívtől legtávolibbak és a felszínhez közeliek megnagyobbodnak  – egyrészt a meleg hatására, másrészt, hogy a hűtő hatást elősegítsék. Ez a hűtési fázissal együtt a vénák bizonyos edzéséhez vezet a szaunázásnál.

Egy szaunalátogatás lefolyása

A szaunázás előtt zuhanyozzunk le, hogy bőrünket előkészítsük. A szaunába aztán szárazon lépjünk be. Ha hidegek a lábaink, akkor a tulajdonképpeni szaunázás előtt ajánlatos egy meleg lábfürdő, hogy az egész testen egyenletes hőmérsékletet érjünk el. A szaunázáskor, ha egy finn szaunából indulunk ki, belépés után leülünk a felső padok egyikére. Körülbelül két perc múlva feküdjünk le. Ez tehermentesíti a vérkeringést, mivel a vérnek így csak vízszintesen kell áramolnia.

http://impulsermagazin.com