Titokzatos forró mezők
Titokzatos forró mezõk
Mérõszondákkal figyelik amerikai kutatók a kaliforniai Los Padres nemzeti park területének több pontját, ahol valami miatt 300 fokos a talaj. Gyakorlatilag minden lehetséges okot kizártak már, ezért külföldi kollégák segítségét kérik.
Az egyáltalán nem képletes forró talaj problémájára elsõként tûzoltók jöttek rá, akiket a Santa Barbarától északra fekvõ Los Padres nemzeti parkban keletkezett bozóttûzhöz riasztottak.
Az oltás után változatlanul forró gõzök emelkedtek a levegõbe. A tûzoltók elõször azt gondolták, hogy a tûz csapott fel ismét, és tovább oltották a helyszínt. Végül három nap után feladták a reménytelen próbálkozást. A talaj tovább gõzölgött, így kihívták a nemzeti park geológusát, Allen Kinget.
Amikor hõmérõt dugtak a földbe, a mért hõmérséklet 300 Celsius fok felett volt. A helikopterekrõl felvett hõképek több forró mezõt mutattak ki, amelyek a tüzeket is okozták. Másfél évvel az események után sem tudja senki, hogy miért olyan forró a föld ebben a térségben.
Nincs rá magyarázat
Minden ismert hõforrást kizártak már a kutatók. Nem lehet a jelenség oka a vulkanikus tevékenység vagy hõforrások, sem a mélyben izzó kõszén vagy az altalajban felhalmozódott fahulladék. Ugyanígy kizárták a vizsgálatok a radioaktivitást is, írta a Der Standard.
A háttérben valami eddig nem ismert energiaforrás állhat, vagy esetleg olyasmi, amire gondolni sem tudnak, véli King. Amikor a titokzatos jelenség nemrégiben napvilágra került, olyan híresztelések keltek lábra, hogy a környéken radioaktív rakományt szállító katonai gép zuhant le. Mások égõ olajkutakat vizionáltak.
Megégnének a katasztrófaturisták
A forró föld pontos helyszínét titokban tartják, az esetleges kíváncsiskodók testi épsége érdekében, jelentette be Scott Minor, az idõközben a helyszínre vonult amerikai geológiai szolgálat (USGS) szakértõje.
A terület megközelítése még védõruhában is veszélyes, a vadon közepén minden figyelmeztetés nélkül gõzölög a talaj. Néhány helyen a mélybõl fortyogó víz hangját hallani, míg a közelben felszíni vizek vannak. A forró mezõk összesen 12 ezer négyzetméteres területen szóródnak szét. A kutatók lábán már több védõcipõ talpa elolvadt.
A területet három hónappal ezelõtt kutatták át ismét. A vizsgálatok szerint a hõmérséklet emelkedett az elsõ megfigyelések óta. A kutatók a földbe vájt lyukakban húst tudtak sütni.
Nem jött be a pirit
Mivel szokatlan elméletek hozhatnak csak kiutat, néhányan azt feltételezték, hogy hegyomlás váltja ki a hõséget. Valamikor a területen hatalmas mennyiségû hordalék zúdult a völgybe. És talán az akkori törmelék termeli a meleget.
A hegyomláskor esetleg piritkristályok váltak ki a mészkõ alapú görgetegbõl, és a vas-kén vegyület a levegõ oxigénjével érintkezett. Az exoterm (hõtermelõ) reakció pedig meggyújthatta a kõzetben rejlõ szénhidrogéneket, spekulált néhány geológus.
Mások viszont azt furcsállják, hogy a területet korábban sújtó többi kõlavina miért nem okozott tüzet. Így a kõomlás elméletet elvetették, fõleg hogy a kutatók a talajban nem találtak sem szénhidrogéneket, sem piritet.
Konzultációt szeretnének
A kutatók szerint a talányos hõforrásnál jobb kutatási projektet elképzelni is nehezen lehet. A helyzet vonzereje éppen az, hogy tökéletes sötétségben tapogatóznak. A laborvizsgálatok sem hoztak megoldást, hiába cipeltek haza magukkal több zsák kihûlt követ.
Az elektronmikroszkópos vizsgálat és geokémiai elemzés semmilyen furcsaságot nem tárt fel. A kutatók a rendkívüli jelenséget az elmúlt hetekben tudományos konferenciákon vetették fel, de hiába vártak segítséget amerikai kollégáiktól. Most az európai geológusok ötleteiben bíznak. A területre a következõ expedíció márciusban indul.
(RSOE)
forrás: www.auranka.hu