Hogy egy agyoncsépelt példával érzékeltessem, mire gondolok, tegyük föl, hogy egy lottózóban vagytok 6-8-an, és buzgón töltitek ki a nagy reményekre jogosító cetlit. És lám, lám, köztetek ül az a szerencsés nyertes, aki hétvégén megüti az ötöst!

Sajnos, nem Te vagy az… – akkor valószínűleg nem ezt a cikket olvasnád, hanem épp síelnél (nyáron) vagy szörföznél (télen) valahol – egy jó helyen. Hogy lehet, hogy az a piszok mázlista nyert, és nem Te (ha Te lettél volna, akkor természetesen csak a Sors megérdemelt ajándékát söpörnéd be), holott ugyanabban az időben voltatok ugyanott? Erről (is) szól az asztrológia!

Az idő minősége

Abban senki sem kételkedik, hogy hely és hely között nem csak mennyiségbeli (70 m2 vagy 10 hektár), hanem minőségbeli különbség is van. Elég csak összevetni egy ugyanolyan paraméterekkel rendelkező ház árát a budai hegyoldalon egy somogyi, 150 lelkes kis faluban lévő házzal. Ez esetben a pénz mérhetően (ez ma az egyik csodafegyver!) fejezi ki a minőségbeli különbséget.

Azon viszont már lehet, hogy hosszasabban kellene eltöprengnünk, hogy az időnek is van ám minősége, nem csak mennyisége. Szerinted ugyanaz a minőség írja le azt az 1 percet, ami alatt fekvőtámaszban tartod magad, és azt az 1 percet, ami közben a vidámpark egyik dodgemében száguldozol? Persze ízlés dolga, de szerintem messze nem ugyanarról van szó…

 

Az asztrológia tulajdonképpen arra való, hogy egy adott idő és egy adott hely (tér-idő pillanat) minőségét meghatározzuk! A Világegyetemet egységes erők és törvények működtetik, tehát a nagyban megmutatkozó minőséget (bolygók, csillagok stb.) a kicsiben (saját, kis környezetünk) ugyanúgy érzékeljük – ha másban nem is, akkor majd következményeiben.

Mi a „haszna” mindennek?

Amikor egy születési képletet megnézünk, azt a minőséget igyekszünk minél jobban megragadni, amelyik a szóban forgó emberben megnyilvánul és kiteljesedik. Ahogy egy elültetett makkból idővel tölgyfa lesz (és ezt már akkor tudjuk, amikor a kezünkbe fogjuk a makkot), ugyanúgy egy „emberpalántából” ember cseperedik – de hogy milyen lesz ez az ember, azt a Világegyetem aktuális minősége határozza meg, amit a születés idejéből és helyéből tudunk meg.

Az ember lehetőségei, képességei és hiányosságai (mert sajnos egyikünk sem tökéletes) már előre kódolva vannak a születési horoszkópban. Ennek legszembeötlőbb megnyilvánulása maga a fizikum, a test, ami kinek erős és robosztus, kinek pedig gyenge és törékeny stb. Értelemszerű, hogy már a fizikum is nagyban meghatározza, hogy mire leszünk képesek az életben és mire nem, hiába adódik erre lehetőségünk.

A „jó időben, jó helyen” ezek alapján akkor működik valakinek, ha a születési képletében megbúvó potenciál (adottság) a megfelelő időben és helyen találkozik azzal a lehetőséggel, amiben kiteljesedhet.

Ha erős vagy, tehetséges és szorgalmas (ez a potenciál, ami látszik a horoszkópodból), és rendszeresen és keményen edzel (ez a szabad akarat), akkor kijuthatsz az olimpiára (jó idő, jó hely – ez pedig az előrejelzés feladata), és megnyerheted a kajak 1000 m-es számot.

Ez egy tipikus példa arra, hogy a potenciál találkozik a lehetőséggel – és még a szabad akarat is jelen van, ami a kettőt összehozza (hiszen ha például nem dobod be a nyerő lottószelvényedet, hiába lapul a pénztárcádban, nem lesz a tied a lottó ötös – és akkor joggal fog megütni a guta).

De mi van akkor, ha eleve nincs meg a potenciál? Nem vagy olyan jó, bármennyit is edzel, hogy kijuss az olimpiára. Vagy ha emberfeletti teljesítménnyel mégis kijutsz, de lesz nálad még jobb, aki rádver egy fél hajót a hajrában? A végeredmény e tekintetben ugyanaz.

És mi van olyankor, ha a potenciál megvan, de nincs meg hozzá a „jó idő és a jó hely”, pont akkor és ott, amikor és ahol az olimpia van? A Sors számtalan ötletes módon megoldja ezt a problémát is: a verseny napja előtt elrontod a gyomrod, és nem indulhatsz; a verseny közben „véletlenül” eltörik a lapátod; pont aznap felkerekedik a szél, Te pedig nem tudod a hullámok között a maximumot nyújtani… és a megvalósulások számának csak a képzelet szab határt.