Sokan nem tudják, de a nagybankokról vagy kereskedőkről a Biblia is említést tesz a végső időkről szóló próféciák között. A Jelenések 18:23-ban azt olvashatjuk, hogy „kereskedőid a föld hatalmasai voltak, mert a te varázslásodtól tévelyedett el valamennyi nép.” Hózseás 12:7 pedig azt mondja „Kalmár lett, hamis mérleg van a kezében, szeret harácsolni.” – Joseph Candel

Forrás: The Economic Collapse

Az Egyesült Államok vezető politikusai ígéretet tettek, hogy megvédik a pénzrendszert a nagybankoktól. Az ígéretet nem tartották be és ezek a bankok ma nagyobb hatalommal rendelkeznek, mint valaha. A pénzügyi válság kirobbanása előtt az öt legnagyobb amerikai bank eszközeinek összege az USA GDP-jének 43 százaléka volt. Ma ez az arány 56 százalék. Tehát ha ezek a bankok korábban túl nagyok voltak ahhoz, hogy csődbe menjenek, most vajon mi a helyzet velük? Egymás után kebelezik be a kisebb bankokat, egyre több adósságot és kockázatos befektetést halmozva fel, mintha a számadás napja soha nem jönne el. Pedig jön. Amikor elérkezik, ezek a bankok azt gondolják, hogy akárcsak legutóbb, ismét kimentik majd őket.

Felfogni is nehéz milyen hatalmasok is ezek a pénzintézetek. Teljes hatalmat élveznek a pénzrendszer felett és akár hová nézünk egyre több vagyont és hatalmat szereznek maguknak. A Bloomberg a következőke írta:

A Federal Reserve bankárai szerint 2011 végén öt bank, a JPMorgan Chase & Co. (JPM), a Bank of America Corp. (BAC), a Citigroup Inc., a Wells Fargo & Co. (WFC) és a Goldman Sachs Group Inc. együttes eszközállománya 8500 milliárd dollár volt, ami az Egyesült Államok gazdaságának 56 százaléka.

Öt évvel korábban, a pénzügyi válság kirobbanása előtt, az öt legnagyobb bank eszközeinek értéke az USA GDP-jének 43 százalékát tette ki. A gazdaság méretéhez viszonyítva a nagy ötös ma körülbelül kétszer akkora, mint tíz évvel ezelőtt.

Mindegy mit mondanak a politikusok, a nagybankok egyre nőnek.

Miért nem történik semmi, ennek megakadályozására?

Részben azért, mert ezek a megabankok óriási összegekkel támogatják a politikai kampányokat.

Például hiába beszél Barack Obama a túl nagy bankokban rejlő veszélyekről, ha gondolkodás nélkül elfogadja az általuk felajánlott kampánytámogatásokat. A Goldman Sachs, a JP Morgan Chase és a Citigroup Barack Obama 10 legnagyobb támogatója között szerepeltek 2008-as kampánya során.

Komolyan azt gondolja valaki, hogy Obama megharapja a kezet, amelyik táplálja? Persze, hogy nem.

Az igazság az, hogy Obama és a Fed mindent megtettek annak érdekében, hogy a nagy Wall Street-i bankok kényelmesen működhessenek.

Az utolsó pénzügyi válság során a nagybankok egész mentőcsomag esőt kaptak, miközben több száz kis és közepes bank csődbe ment.

Amikor ezeknek a kisebb bankoknak a képviselői a Federal Reserve bankhoz (az USA központi bankja) fordultak segítségért, legtöbbször azt a tanácsot kapták, hogy keressenek egy nagyobb bankot, amelyik hajlandó felvásárolni őket.

Sajnálatos módon az utolsó válság felgyorsította az Egyesült Államok több évtizede tartó bankszektorbeli konszolidációs folyamatát.

Ma fele annyi bank sincs az Egyesült Államokban, mint 1984-ben. Hová tűntek?

Csupán kétféle variáció létezik: vagy felvásárolták őket, vagy csődbe mentek. A banki konszolidációs trend lehetővé tette, hogy a nagy Wall Street-i bankok pénzügyi óriásokká duzzadjanak.

1970-ben az 5 legnagyobb amerikai bank az összes amerikai banki eszközállomány 17 százalékát tudhatta magáénak. Ma az 5 legnagyobb amerikai bank ennek 52 százaléka felett rendelkezik.

Hol a határ?

Jó kérdés. Érdekes módon Ben Bernanke és más Fed vezetők egyre másra hívják fel a figyelmet a túl nagy bankok veszélyeire. A George Washington Egyetem hallgatóinak tartott előadásán Bernanke a következőket mondta:

„Világos, hogy valami alapvetően nincs rendben egy olyan rendszerrel, amelyben egyes cégek túl nagyok ahhoz, hogy csődbe menjenek.”

Ez azt jelenti, hogy Bernanke a túl nagy bankok ellen van? Természetesen nem.

A legutóbbi válság során óriási összegű mentőcsomagokat nyújtott számukra. A következő adatok, az egyes bankok által kapott mentőcsomagok összegéről, a kormány vizsgálati hivatalának (GAO – Government Accountability Office) jelentésében olvashatók:

Citigroup – 2,513 ezer milliárd dollár
Morgan Stanley – 2,041 ezer milliárd dollár
Bank of America – 1,344 ezer milliárd dollár
Goldman Sachs - 814 milliárd dollár
JP Morgan Chase - 391 milliárd dollár

Bernanke egyértelműen megmutatta, hogy minden követ hajlandó megmozgatni ezeknek a bankoknak a védelmében.

És mit csináltak ezek a bankok a kapott pénzzel? Az biztos, hogy nem lakossági hiteleket nyújtottak belőle. A mentőcsomagok kiutalását követően a lakossági és vállalati hitelek mértéke azonnal esni kezdett.

Hitelezés helyett a bankok az árutőzsdén kezdtek befektetni. Óriási összegeket fektettek például élelmiszerekbe.

Az elmúlt néhány év során a nagy Wall Street-i bankok hihetetlen spekulációs ügyleteket folytattak az élelmiszerárakkal. Ennek eredményeként az élelmiszerárak az egész világon az egekbe szöktek, komoly gondot és helyenként éhezést okozva családok millióinak. Az Independent a következőket írta:

Az élelmiszerárakat a nagy befektetési bankok spekulációi verik fel a világ szegényei számára, milliókat kárhoztatva éhezésre és nyomorra. Az élelmiszer befektetések volumene 65 milliárdról 126 milliárd dollárra emelkedett az elmúlt öt év során, az elmúlt 30 év legmagasabb árait produkálva, olyan hirtelen áremelkedésekkel, amelyeknek nem sok köze van a valós élelmiszerellátási lánchoz, mondja egy vezető amerikai élelmezésügyi szakértő.

A fedezeti és nyugdíjalapok valamint a Goldman Sachs-hoz, Morgan Stanley-hez és Barclay-hoz hasonló befektetési bankok uralják az élelmiszerek árupiacait. Ezek mellett a nagyágyuk mellett eltörpül a valós élelmiszertermelők és vásárlók által bonyolított tranzakciók volumene.

A Goldman Sachs egyedül több százmilliárd dollárt keresett élelmiszerspekulációval.

Milyen gondolkozásmód vezet valakit ilyesmire?

A rendszer szabályait a nagyjátékosok igényei szerint alakították ki.

Ugyanez igaz az adózásra is.

A Citizens of Tax Justice (Az igazságos adózás polgárai) néhány megdöbbentő adatot közöltek:

2008 és 2011 között a Verizon 19,8 milliárd dollár nyereséget termelt, ugyanakkor az általa befizetett tényleges adó mértéke -3,8% volt.

2008 és 2011 között a GE 19,6 milliárd dollár nyereséget termelt, viszont az általa befizetett tényleges adó mértéke -18,9% volt.

2008 és 2011 között a Boeing 14,8 milliárd dollár nyereséget termelt, ugyanakkor az általa befizetett tényleges adó mértéke -5,5% volt.

2008 és 2011 között a Pacific Gas & Electric 6 milliárd dollár nyereséget termelt, viszont az általa befizetett tényleges adó mértéke -8,4% volt.

Az ember akkor is elég rosszul érezné magát, ha a nagyfiúk egyenlő feltételek mellett tarolnának le mindenkit, de az igazság az, hogy a játékot megbundázták.

Vajon mi történik, ha a nagybankok ismét bajban lesznek? Szinte biztos, hogy ismét kimentik őket.

És akkor ott van még a derivatíva piac. A New York Times szerint a JP Morgan Chase, a Goldman Sachs, a Morgan Stanley, a Bank of America és a Citigroup képviselői minden hónapban titkos tanácskozást tartanak a derivatíva piac feletti irányításról:

Minden hónap harmadik szerdáján az elit Wall Street-i társadalom kilenc tagja gyűlést tart Manhattanben.

A kilenc ember közös célja, hogy megvédjék a nagybankokat a derivatívák – a pénzvilág legjövedelmezőbb és legellentmondásosabb területének hatalmas piacán. Közös titkuk is van: összejöveteleik részletei, sőt még személyazonosságuk is szigorúan bizalmas.

A derivatíva piac esetében pedig már felfoghatatlan számokról beszélünk. Az amerikai Számvevőszék adatai szerint a nagybankok derivatíva kitettsége elképzelhetetlenül nagy. Nézzük a számokat:

JPMorgan Chase – 70.1 ezer milliárd dollár

Citibank – 52.1 ezer milliárd dollár

Bank of America – 50.1 ezer milliárd dollár

Goldman Sachs – 44.2 ezer milliárd dollár

Amikor ez a lufi is kidurran, a bankok megint azt mondják majd, hogy mentőcsomag nélkül az egész pénzrendszer összedőlhet. És valóban, ha ezek a bankok mind csődbe mennének, elképzelhetetlen káosz uralkodna el a világon.

A 2008-as válság tanulságai nem segítettek és most a világ egy még nagyobb pénzügyi katasztrófa felé halad.

http://idokjelei.hu