A vízipar és a Világbank terve a víz kisajátítására

Forrás: Activist Post

Január 26-án a davosi Világgazdasági Fórum során a vízipar zárt ajtók mögött tárgyalta új stratégiáját, amely segítségével a közkézen lévő vízforrások magánkézbe kerülhetnek. A nyilvánosság tájékoztatása nélkül októberben elindított, a Coca-Cola és a Veolia által pénzelt együttműködés, folyamatosan jelenti majd a küldetés előrehaladását „a vízipar átalakításáról, a vízgazdálkodás új normatív megközelítésének” kialakításával, aminek célja, hogy a vízgazdálkodás a magánszektor kezébe kerüljön.

A magát Vízforrás Csoportnak (Water Resources Group – WRG) nevező együttműködés, amelyet a Nestlé elnöke, Peter Brabeck-Letmathei vezet, már ki is szemelte az első célországokat, amelyek Mexikó, Jordánia, India és Dél-Afrika, hogy elsőként ezekben „alakítsák ki és teszteljék a kormányzási folyamatokat,” hogy a vízipar privatizálása minél egyszerűbben és jövedelmezőbben mehessen végbe. Az a tény, hogy a csoport a nyilvánosság kizárásával indult, és, hogy a Világbank nem volt hajlandó kommentárt fűzni az eseményhez, kihangsúlyozza mennyire ellentmondásos vállalkozásról van is szó, és ezzel a csoport alapítói nagyon is tisztában vannak.

„A kognitív disszonancia ennél már nem is lehetne hangosabb,” nyilatkozta Kelle Louaillier, a Nemzetközi Vállalati Felelősségre Vonás (Corporate Accountability International) ügyvezetője. „Egy globális vízgazdálkodási válság közepén járunk, amit sikertelen privatizációs projektek hada szegélyez. Ez a fejlesztési intézmény agresszívan előtérbe helyezi egy szűk ipari érdekcsoport hasznát a szegények rovására.”

A Vállalati Felelősségre Vonás szervezet szerint a WRG és szövetségesei a bolygónkat elnyomó banki ideológia és pénzügyi gyakorlat kinövése. A Világbank vállalati befektetési ága, a Nemzetközi Pénzügyi Társaság (International Finance Corporation – IFC), amelynek székhelyén működik a WRG is, lassan harminc éve szponzorálja a vízforrások privatizálását az egész világon, és saját tőkéje mellé milliárdokat kalapozott össze más bankoktól a projekt finanszírozására.

A Világbank jelentései szerint az IFC által jóváhagyott vízügyi szerződések 34%-a veszélyben van, illetve már felmondásra került, így a vízgazdálkodás számít a Világbank által finanszírozott infrastruktúra szektorok közül a legsikertelenebbnek. Áprilisban az IFC megfelelőségi ombudsmanjának jelentése szerint az IFC által szponzorált szektorok kapcsán érkezett panaszok 40%-a a vízgazdálkodással volt összefüggésben.

Ennek ellenére a Világbank továbbra is a vízprivatizáció elsőszámú ügynökeként jár el és hosszú távú ideológiai elkötelezettséget mutat a közszolgáltatások és közjavak vállalati felügyeletének megszerzése iránt, abban a hitben (vagy azzal az ürüggyel), hogy ez magasabb fokú hatékonysághoz vezet. A Világbank közvetlenül érdekelt a magán vízpiac kiterjesztésében. Transznacionális vízügyi társaságok tőkebefektetőjeként, a Világbank saját nyeresége közvetlen összefüggésben van magánszektorbeli ügyfeleinek sikerével, akik busás nyereséget remélnek a vízszolgáltatások és vízipari termékek felügyeletétől. A Bank saját pénzügyi befektetései a világ vezető vízügyi privatizáló társaságaiban egyértelmű összeférhetetlenséget jelent, méltánytalan előnyhöz juttatva a vállalati érdekeket. Ugyanez elmondható a kormányokkal való együttműködéséről is, ahol ugyanezek az intézmények komoly díjazásért töltik be a tanácsadó szerepét és a tanácsuk eredményeként létrejövő ügyletekkel saját portfoliójukat támogatják.

Vinay Baindur és a rendszer hasonló kritikusai szerint ez a Világbank, a kormányok és a magánszektor közötti új együttműködés „tripla partneri kapcsolatot teremt a nyereség növelése érdekében.”

A WRG támogatás elnyerése érdekében a célországokban a pályázó projektnek „tevékenységük részeként fel kell mutatniuk legalább egy magánszektorbeli partnert.” Az, hogy a bankok ilyen feltételeket támasztanak kölcsöneik fejében nem új keletű jelenség. A demokratikus folyamatokkal szöges ellentétben álló vízgazdálkodási módszereket követelnek minden országtól, aminek az az eredménye, hogy az emberek elveszítik a vízhez való alapvető jogaikat.

A Nemzetközi Vállalati Felelősségre Vonás lerántotta a leplet erről a titokban elindított kezdeményezésről. A szervezet kampányt indított a víz kisajátítása ellen és követeli, hogy az IFC szüntesse meg a víziparral kapcsolatos szerződéseit, befektetéseit, beleértve a WRG és hasonló szervezetek támogatását.