Forrás: Infowars.com

A helyi bolt standján az újságokat böngészve az alábbi érdekes látvány fogadott:

Némi túlzás lenne azt feltételezni, hogy a Top Gear magazin szerkesztői szövetkeztek a geomódosítás, mint az Új Világrend fontos részének támogatására, azzal, hogy elintézték, lapjuk a New Scientist mellé kerüljön a polcon, de minenesetere a kép jól illusztrálja, hogy ezek a kifejezések mára a popkultúra szerves részévé váltak. A New Scientist eredeti cikke regisztrált felhasználóik számára az alábbi linket érhető el: LINK

A cikk részletesen taglalja és támogatja a napfény szűrését az ember által előidézett globális felmelegedés elleni harc részeként. (Időkjelei: Aki még nem látta a témát alaposan körüljáró dokumentumfilmet, mindenképpen nézze meg: A nagy globális felmelegedés svindli)

Mint arról már több alkalommal olvashattunk, ismét az atmoszféra kénkezelését javasolják lehetséges „megoldásként”. Sőt, a cikk arra is utal, hogy tulajdonképpen már most is ezt tesszük, igaz, hogy nem célzottan, például a gyárkéményekből ömlő füstön keresztül.

Néhány szemelvény a cikkből:

Hoppá. Nem szándékosan, de elrontottunk saját bolygónkat. Vajon tehetünk-e bármit, hogy ezt jóvátegyük?

Nyakunkon a klímaváltozás. A jégolvadás, az erdők pusztulása, az árvizek és hőhullámok egyre intenzívebbek, miközben a széndioxid és egyéb üvegházhatású gázok [mint például az a csúnya vízgőz, más néven pára] mennyisége egyre növekszik és még nagyobb katasztrófát sugall.

Amennyiben holnap megszüntetnénk minden kibocsátást, a hőmérséklet még évtizedekig emelkedne, ami az éhínségektől az emelkedő tengerszintig, számos katasztrófával járna.

Ennek tükrében lehet, hogy eljött az idő, hogy komolyan elgondolkodjunk a geomódosítás (angolul geoengineering) merész lehetőségeiről. Reményeink szerint bolygónk időjárásának szándékos befolyásolásával kijavíthatjuk szörnyű hibánkat, vagy legalábbis elkerülhetünk néhány komolyabb következményt, illetve időt nyerhetünk, amíg képesek leszünk csökkenteni a kibocsátást.

…

Az egyik elképzelés a felhőfehérítés, különös tekintettel az alacsonyan elhelyezkedő rétegfelhőkre, amelyek az ég nagy részét borítják. A világ óceánjainak különböző pontjain elhelyezkedő hajók finom sósprayt permeteznének a levegőbe, ami elősegítené a vízcseppek keletkezését a felhőkben. Ha az egy négyzetméterre jutó vízcseppek mennyisége növekedne, ezek a felhők a szokásosnál fehérebbek lennének, és így több napfényt vernének vissza. Ez ellensúlyozhatja az egész széndioxid hajtotta melegedést.

A felhőfehérítésnek megvannak az előnyei, mivel nem kellenek hozzá veszélyes vegyi anyagok. Sajnos azonban a felhő nukleáció folyamatát még nem értjük pontosan, így az eljárás, ahogyan azt ellenzői is állítják, nem biztos, hogy meghozná a kívánt hatást, és az óceánok hűtése megzavarhatná a helyi időjárást. Egy idén kiadott tanulmány azt találta, hogy a felhőmagvasítás a Csendes óceán felett a sok kárt okozó La Nina-hoz hasonlóan zavarná meg a helyi csapadékhullást.

Szmog Kínában – Az ázsiai nagyhatalom ezek szerint alaposan kiveszi a részét a föld hűtéséből

A másik lehetséges megoldás már nem új keletű: az atmoszféra telítése apró részecskéket tartalmazó párával. Tulajdonképpen ezt már most is csináljuk. A kéndioxid szennyezés apró kénsav cseppek kialakulását eredményezi, ami ma hozzávetőlegesen 0,4 watt fényt ver vissza négyzetméterenként. A tüzek és gyárak termelte kéndioxid azonban nem sokáig marad meg az atmoszférában, tehát hatásuk korlátozott. Amennyiben azonban a szulfát magasabbra, egészen a sztratoszférába kerülne, évekig megmaradna, és nagyobb hűtőhatást fejthetne ki. Ennek bizonyítékául a vulkánkitörések szolgálnak, amelyek elég nagyok ahhoz, hogy komoly mennyiségű kéndioxidot bocsássanak a sztratoszférába. A Fülöp-szigeteki Pinatubo vulkán 1991-es kitörésének hatására bolygónk 0,5̊C fokkal volt hűvösebb több éven keresztül.

…

Nem világos, hogy egy másikfajta visszaverő anyag, mint például szilárd fémrészecskék vagy apró, fényes léggömbök jobban beválnának-e. Egy gáz kipumpálása sokkal egyszerűbb és olcsóbb, tehát a legtöbb tanulmány a szulfátokra koncentrál.

Elég felnézni az égre, hogy lássuk, kormányaink, a befolyásos agytrösztök, „kutatócsoportok” és radikális környezetvédelmi szervezetek tanácsára már régóta folytatnak hasonló programokat. Az ég tele van mesterséges felhőkkel, amik nem azonosak a repülőgépek által normális körülmények között húzott csíkokkal.

Ahogyan arról két hónapja írtunk, a Microsoft alapítója, Bill Gates például több ezer tonna kénrészecskét tervez az atmoszférába bocsátani Új Mexikó felett, egy geomódosítási kísérlet keretében, annak ellenére, hogy számos elszánt környezetvédő is figyelmeztetett a program potenciális és rendkívül komoly veszélyeire.

A fent körülírt gyakorlat évek, ha nem évtizedek óta működésben van. Az Amerikai Társaság a Tudomány Előrehaladásáért  (American Association for the Advancement of Science – AAAS) rendszeresen tart tanácskozást a folyamatban lévő geomódosítási programokról, különös hangsúllyal az atmoszféra különböző aeroszolokkal történő kezelésére.

A levegő alumínium, bárium és stroncium tartalma jelentősen megnövekedett az utóbbi időben, amiért sokan arra a meggyőződésre jutottak, hogy a geomódosítási programok hatásai már nagyon is kimutathatóak a környezetben.

http://idokjelei.hu