Az Ottawa Egyetem orvosai vizsgálataik során azt találták, hogy a közönséges méz megöli azokat a baktériumokat, amelyek az arcüreggyulladás tüneteit okozzák, és legtöbb esetben hatékonyabbnak bizonyul, mint a kezelésre jelenleg alkalmazott antibiotikumok.

A kutatók eddig az új-zélandi manuka mézet és a jemeni sidr fajtájú mézet vizsgálták. Az előzetes vizsgálatokat laboratóriumban, petricsészében végezték, de a kísérletekben a meticillin-rezisztens Staphylococcus aureus (MRSA) baktériumtörzset is felhasználták, amely fokozottan ellenáll az antibiotikumoknak.

Hatékony antibakteriális hatás

Mindkét mézfajta kivonata 99%-ban megölte a folyadékban szabadon úszó baktériumokat, valamint elpusztította a biofilmek baktériumflórájának 63-91 százalékát is. Ilyen biofilmréteg borítja gyakran az orrmelléküregeket, a húgyutakat, a katétereket, a szívbillentyűket, megvédve a baktériumokat az antibiotikumoktól, így krónikus fertőzések kiindulópontjaként szolgál. Ezzel szemben a leghatásosabb antibiotikum, a rifampin a kísérletekben a biofilmminták mindössze 18 százalékát pusztította el.

Hamarosan kezdődnek a humán vizsgálatok

"Még nem vagyunk biztosak abban, nem tudjuk pontosan, hogy a méz melyik összetevője milyen mechanizmussal pusztítja el a baktériumokat" - mondta Dr. Joseph Mason a kutatás vezetője. A kutatók következő lépésben megfázásban vagy felső légúti megbetegedésben szenvedő pácienseken szeretnék kipróbálni a mézkivonat hatását.

A méz a sebek elfertőződése esetén is hatásos lehet

A méz segítséget nyújthat a nehezen gyógyuló sebek gyógyításában. A méz a halmazállapot és cukortartalom szempontjából hasonló mesterséges oldatoknál háromszor gyorsabban pusztítja a mikrobákat - derül ki a Wales Egyetem mikrobiológusa, Rose Cooper vezette kutatócsoport vizsgálataiból. A kutatóknak egyelőre nem sikerült tisztázniuk, milyen hatóanyagoknak köszönhető ez a különös képesség. Egyes mézfajták oldott állapotban hidrogén-peroxidot hoznak létre, amely elpusztítja a baktériumokat, és akár sebek tisztítására is alkalmas. A Cooper vezette kutatócsoport azonban bizonyosnak tarja, hogy a hidrogén-peroxid egyedül nem magarázhatja a méz jótékony hatását. A laboratóriumi vizsgálatok során ugyanis kiderült, hogy a hidrogén-peroxidot nem létrehozó mézfajták is megállították a baktériumok szaporodását.

A szakemberek a Staphlyococcus és Enterococcus baktériumtörzseken ellenőrizték a méz hatását. Mindkét törzs ellenállónak bizonyult olyan, "utolsó szalmaszálként" bevetett antibiotikumokkal szemben is, mint a meticillin és a vankomicin. (A kórokozókat sebekből és kórházak padlójáról gyűjtötték.) A méz antimikrobiális tulajdonságai a kutatók szerint vagy a méhek által kiválasztott enzimek hatására, vagy aciditására (savasságára), vagy esetleg az eredeti növénynektár összetevőire vezethetők vissza.

Az üzletben kapható méz nem olyan hatékony

A szakemberek szerint az üzletekben kapható méz a legtöbbször hőkezelésen esett át, aminek következtében jóval kevésbé hatékony a különböző fertőzésekkel szemben. A kutatók egyelőre egyik esetben sem tudják, hogy a méznek milyen összetevője öli meg a baktériumokat, a különböző virágokból készült mézeknek ugyanis jelentősen eltérő az antibiotikus hatásuk.

A méz egyéb értékes összetevői

Mai ismereteink alapján a méz közel 70-féle gyógy-, és fiziológiai hatással bír. A méz kiváló szénhidrátforrás, mely gazdag ásványi anyagokban, tartalmaz vitaminokat, s szerves savakat, illóolajokat és fontos enzimeket. Találhatók még benne aminosavak, fehérjék és egyéb bioaktív anyagok. 81%-ban főleg monoszacharid cukrot tartalmaz, 22 féle makro-, és mikroelem található benne. Elsősorban C és B vitamin, folsav és nikotinsav a leglényegesebb vitamintartalma. Magas az enzimtartalma is, és ez okozza a jelentős antibiotikus sajátosságát. A lépes mézben lévő viasz fokozza a méz hatékonyságát nyálkahártya-gyulladások, illetve immungyengeség esetén. Legjelentősebb felhasználási köre: szívbetegségek (szívgyengeség), gyomorhurut, légcsőhurut, endokrin-mirigy bántalmak (elégtelenség), sebek kezelése. A méz tartalmazhat egy olyan spórás baktériumot, amely igen súlyos ételmérgezést (ún. botulizmust) okozhat. Erre a baktériumra a csecsemők különösen érzékenyek, ezért 18 hónapos korukig ne adjunk nekik mézet. (Az ennél idősebb gyermekek és a felnőttek bélrendszerében a baktérium spórái megsemmisülnek.) Nem tartalmazhat mézet a cukorbetegek étrendje sem.

Hogyan készül a méz?

A méhek a mézet nektárból - a virágok cukortartalmú nedvéből - vagy a virágok levelein található mézharmatból készítik. A nektár egy olyan vizes oldat, amelynek cukortartalma tág határok között változik (8-70 százalék). Ezt a híg, cukortartalmú oldatot a méhek a mézgyomrukban gyűjtik össze, ahol különböző enzimekkel keveredik és sűrűsödni kezd. Közvetlenül a mézgyomorból ürül a lépek sejtjeibe, s itt folytatódik a "betöményedés". A víz elpárolog, és a méhek testéből származó enzimek hatására végbemegy az érési folyamat. A nektárból származó keményítő és dextrin (átmeneti állapot a keményítő és a cukor között) szőlőcukorrá, a szacharóz pedig invertcukorrá bomlik. A keményítőbontó enzimek - a diasztáz (más néven amiláz) és az invertáz - a méhek garatváladékából származnak. Amikor a méz nedvességtartalma 20 százalékos lesz, a méhek a sejteket viaszréteggel vonják be.

Korábbi kapcsolódó anyagaink:

Új, hatékony szer az antibiotikum-rezisztens fertőzések ellen:Amerikai kutatók olyan vegyületet fejlesztettek ki, amely hatékony fegyver lehet a bélben élő vankomicin-rezisztens baktériumtörzsek ellen: ezek a baktériumok a különféle kórokozók elleni antibiotikum-terápiák során elszaporodhatnak, és súlyos tüneteket okoznak. A vegyületet a kutatók szerint az emberi antibiotikum-terápia kiegészítéseként lehetne alkalmazni a jövőben az ilyen jellegű fertőzések megelőzésére.

Az első hatásos szer a szuperbaktériumok ellen: Amerikai kutatók újabb látványos kísérletekkel igazolták egy olyan gyógyszer hatékonyságát, amelyet az igen veszélyes "szuperbaktériumok" ellen fejlesztettek ki, és amelynek alkalmazása néhány éven belül világszerte, így nálunk is várható. Az antibiotikumoknak ellenálló szuperbaktériumok egyre több áldozatot szednek, és egyre komolyabb közegészségügyi problémát jelentenek. A Staphylococcus aureus MRSA-törzseinek a penicillinek és több más antibiotikum ellen is rezisztenciájuk (ellenállóképességük) alakult ki. A svájciak által kifejlesztett szer (Ceftobiprol) azonban a gyártó szerint 100%-os hatékonysággal pusztította el az in vitro (élő szervezeten kívüli) kísérletekben az MRSA-törzseket, vagyis egyetlen ellenálló baktériumot sem találtak a kutatók. Az ún. cefalosporin-antibiotikumok közé tartozó hatóanyag egy olyan baktériumenzim működését képes hatékonyan és tartósan gátolni, amely nélkülözhetetlen a baktériumok sejtfalának felépítéséhez és a későbbi rezisztencia kialakításához.