Este a Mars és a Szaturnusz, a városoktól messzebb a nyári Tejút, valamint szombaton a fényes Nemzetközi Űrállomás szolgál érdekes égi látnivalóval. A Múzeumok Éjszakáján több helyen lesz szabadtéri távcsöves bemutató, és az időjárás is tökéletesnek ígérkezik a csillagászati programokhoz.

Meleg és derült idő lesz hétvégén, így ideálisak egy kis szabadtéri sétákra a most következő éjszakák. A csillagászati megfigyelések közvilágítástól távoli helyekről végezhetőek ideálisan, ezért érdemes minél messzebb menni a zavaró városfényektől és utcai lámpáktól. Ahhoz, jól lássuk a csillagokat a sötétben, várni kell 5-10 percet, hogy a pupilla kitáguljon, majd további fél-egy óra szükséges ahhoz, hogy az ideghártyában a látóbíbor (rodopszin) nevű anyag elérje a maximális koncentrációt. Csak ezeket követve tudjuk a legtöbb látnivalót észrevenni az égen.

Bolygók szempontjából valamivel szegényebb lett az esti ég az elmúlt hónapokhoz képest. Ennek ellenére jelenleg is azonosítható a Földtől távolodó és ezért halványodó Mars a Leo (Oroszlán) csillagképben. A bolygót naplemente után közel két órával, nyugat felé érdemes keresni.

Az esti égbolt látványa a hétvégén. A Mars sárgás pontként azonosítható a kép jobb felében, kicsit lejjebb, mint félúton a látóhatár és az égbolt tetőpontja között (MCSE, Jelenségnaptár)

A Marstól közel két arasszal balra a fehéres fényű Szaturnusz látható, a Virgo (Szűz) csillagkép alfája, a Spica mellett. A két hasonló színű és fényességű égitest közül nem nehéz megállapítani, melyik a bolygó - az, amelyiknek a fénye nyugodt, nem vibrál. A bolygók ugyanis kiterjedtebbnek mutatkoznak az égen a csillagoknál, ezért míg a pontszerű csillagok fényéből hol több, hol kevesebb jut a szembe, ami hunyorgást (szakkifejezéssel szcintillációt) okoz, a kiterjedtebb bolygókról érkező fény intenzitása nem váltakozik ilyen erősen.

A bolygók közül a Vénusz már csak a hajnali égen csíphető el, nem sokkal napkelte után. Jelenleg még elég közel mutatkozik a Naphoz, de a következő hetekben fokozatosan távolodik tőle, és egyre könnyebben lesz megfigyelhető. Érdemes mozgását a Marssal összehasonlítani: mivel a Vénusz közelebb kering a Naphoz, leelőzte a Földet, ezért látszik a Naptól keletre. A Földnél távolabbi keringő Marsot pedig a Föld körözte le, ezért mutatkozik egyre inkább nyugat felé az égen.

A nyári égbolt látványos, de csak valóban sötét egű helyről látható része a Tejút halvány sávja. A Tejút az éjszaka későbbi óráiban emelkedik magasra, legkönnyebben azonosítható része a Cygnus (Hattyú) csillagképben húzódik. Főleg magasabb hegyekről a dél felé húzódó sávja is könnyen látszik.

A Tejút sávja és alatta Ausztrália parti sziklái, amint halvány árnyékot vetnek a csillagok fényében. A kép nagyméretű változatának letöltése (Alex Cherney)

A hétvégén néhány alkalommal a  Nemzetközi Űrállomás is megfigyelhető lesz. A táblázatban feltüntetett időpontok Budapestre vonatkoznak, ezektől némi eltérés lehet az ország keleti és nyugati végén. A leglátványosabbnak a szombat éjszakai, 23.16 körüli átvonulás ígérkezik, amikor az űrállomás -3,5 magnitúdós, tehát a Vénusznál nem sokkal halványabb lesz, miközben az égbolt tetőpontján is áthalad.

A Nemzetközi Űrállomás láthatósága a hétvégén

Érdekes csillagászati látnivaló a nappali égen is mutatkozik. Közeledvén a 2013-as napfolt-maximumhoz, a Nap is erős aktivitást produkál. Legfeltűnőbb foltcsoportja jelenleg az AR1504 jelű, amelyhez koronakitörés is kapcsolódott az elmúlt napokban. A foltcsoport június 14-én egy gyors, 1360 kilométer/óra sebességű anyagfelhőt lökött ki magából, amely az előrejelzések szerint 16-án a déli órákban érheti el a Földet.

http://www.origo.hu