Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Öngyógyulás és placebo

Placebo, nocebo, öngyógyítás. Önbecsapás. Pszichológiai jelenség, vagy valós gyógyító képesség rejtőzik bennünk? Az orvostudomány régóta keresi a választ a kérdésre.

1350102134_35_ft6906_plac4.jpg Úgy tűnik, mintha az ember kilógna az állatvilágból. Viszonylag könnyedén leszünk betegek, komoly fájdalmaink vannak. Gyakran fordulunk orvoshoz, de gyakran előfordul, hogy ők sem tudnak segítani. De mintha az állatoknál nem így működne. Ha csak a körülöttünk élő állatokat figyeljük, mát tapasztalunk. Sokkal ritkábban lesznek betegek, mintha a sérülések se fájnának nekik annyira, és komoly betegségekből képesek felgyógyulni orvosi segítség nélkül.

Valóban így van ez, vagy csak rosszak a megfigyeléseink? Mi óvjuk magunkat a legkisebb sérüléstől is, fertőtlenítjük sebeinket, gyógyszereket szedünk. Egy kutya, macska, egy szarvas, vagy akár a halak is komolyabb sérülés esetén is képes minden külső segítség nélkül felépülni. Erre bizonyíték az állatokon visszamaradt komoly hegek. (Persze itt most nem számoljuk azt az esetet, ha sérülése miatt egy ragadozó kapja el.) Az állatoknak miért megy ez, nekünk miért nem? Nem vagyunk rá képesek? Vagy ez is csak a civilizáció egyik következménye, hogy elveszítettük ezt a képességünket?

A kérdés nem egyszerű. A civilizációnak köszönhetően elszakadtunk természetes közegünktől, elfelejtettük az ott szerzett képességeinket. Hol van már a hajdani szagló- és ízlelő-képességünk, a hallásunkról már ne is beszéljünk.

Ráadásul a civilizációs környezetünk, az együttélés, a zsúfoltság, a sokszor nem „emberi” mesterséges körülmények, nem nekünk, hanem a betegségeknek kedveznek.

De valami mégis van. Tudatosan nem tudjuk irányítani, nem tudjuk beindítani, de spontán módon gyakran működik. Erre nagyon sok példát ismerhetünk. Sokáig kételkedtek a létezésében, de végül az orvostudomány véletlenül, mondjuk úgy, a kutatások melléktermékeként igazolta. Ez a Placebo-hatás.

A latin kifejezés: placebo azt jelenti, hogy "tetszeni fogok". A 14. században így hívták azokat az embereket, akiket temetéskor a család azért bérelt, hogy a közvetlen rokonság mellett az elhunytat sokan elsirassák. Orvosi értelemben a placebo 1811-ben jelent meg, amikor egy orvosi lexikonban úgy szerepel, ez olyan gyógyszert jelent, melyet főleg azért adnak, mert tetszik a betegnek, és nem azért, hogy meggyógyítsa.


A második világháborúban egy Henry Beecher nevű amerikai aneszteziológus ápolónője –– miután kifogytak a fájdalomcsillapítóból – csak sóoldatot adott az egyik sérült katonának. Meglepetésre az ál-fájdalomcsillapító csökkentette a sérült katona fájdalmát, és megakadályozta a sokk kialakulását. A háború után Beecher 1955-ben publikálta nagy visszhangot keltett „The Powerful Placebo” tanulmányát. Érdekesség, hogy egyes vélemények szerint Beecher a placebo-hatást és azt a tényt, hogy a hatóanyag nélküli tabletták is beindíthatják az emberi szervezet gyógyulását, problémává tette, és ezzel a démonizálással saját felfedezését ölte meg. A Placebot gyakran negatív értelemben, amely megszülte a Placebo-paradoxont. Nem etikus placebót használni a gyógyításnál mert, az megtéveszti a beteget, mert nem gyógyszert kap. De ugyanúgy nem etikus „nem használni olyasmit, ami gyógyít”.

A placebo-hatás

A placebo-hatás kutatását a gyógyszerkísérletek hozták el. Beecher tanulmányának hatására az amerikai kongresszus 1962-ben törvényt hozott a gyógyszerek kötelező teszteléséről. A klinikai tesztekben a placebo egyik célja az új hatóanyagok tesztelése. Ha egy hatóanyagtól valakinek javul az állapota, de nem lehet tudni, hogy a gyógyszeres kezelés tudata, illetve a gyógyszerbe vetett hit, vagy pedig valóban a gyógyszer fiziológiai hatása okozta nála a javulást, akkor érdemes kísérlethez folyamodni. Ilyenkor a betegek egyik csoportjának valódi hatóanyagot adnak, a többieknek pedig placebót – miközben egyik csoport sem tudja, hogy valódi gyógyszert kap-e vagy sem. A hatóanyag hatása akkor tekinthető igazoltnak, ha a valódi gyógyszerrel kezeltek nagyobb mértékben javulnak, mint a kontrollcsoportok. Szintén érdekesség, hogy a vizsgálat eredményében szerepe lehet annak is, hogy az orvos tudja-e, hogy a betege hatóanyagot kapott, vagy placebot. Ezért vezették be a dupla vakteszteket, ahol az orvos sem tudja, a kísérlet alanya mit kapott.

A vizsgálatok megdöbbentő eredményeket hoztak. A placebós csoportban a gyógyulási arány gyakran megközelíti (sikertelenebb termék esetén meghaladhatja) a tényleges gyógyszert szedő csoportét. A betegek nagy részének állapota javult szőlőcukor-tablettáktól vagy az infúzióban kapott fiziológiás sóoldattól. A kísérletek óriási száma igazolta az eredményt.

Úgy mondják: „A jó orvosság vagy csíp, vagy keserű, vagy drága”. Ez valóban így van. A gyógyszer hatását a farmakológiai hatáson kívül más tényezők is befolyásolják: a gyógyszer jellemzői (ár, íz, alak, szín, név, kiszerelés); a beteg jellemzői ( iskolázottság, kor, műveltségi szint, személyiség, eddigi tapasztalatok); a gyógyszert felíró jellemzői (hírnév, személyiség, státusz, tekintély, életkor , bőrszín ); a környezet, amiben a gyógyszert felírták ( rendelő, laboratórium ); a társadalmi, gazdasági és kulturális környezet.

Erre már számtalan konkrét példa van. Ugyanaz a gyógyszer hatásosabb, ha fehér vagy piros színű, mintha zöld. Egy híres orvos „kezei” között jobban gyógyulnak a betegek, az ő általa felírt ugyanaz az orvosság jobban gyógyít. Az egészségügyben azért van továbbra is mindenki fehérben, mert a betegek számára ez az „orvosi” környezet. A szakrendelőben adott ugyanaz a kezelés jobb eredményeket hoz. A keserű gyógyszer, ha megédesítik, kevésbé hatásos. És még hosszan lehetne sorolni a példákat.

Szintén érdekes az aktív placebohatásnak nevezett jelenség. A betegeknek szükségük van a gyógyszerek mellékhatásaira, mert ettől érzi úgy, hogy gyógyszert kapott. Hogyha a mellékhatásokból a beteg rájön, hogy aktív szert kapott, ez általában további járulékos, akár huszonöt százalékos placebohatással jár együtt.

Ezek után több kérdés merül fel? Valóban betegek vagyunk és a testünk, az agyunk gyógyítja meg önmagát. Vagy a betegségek egy részét csak „képzeljük”, az agy okozza a tüneteket? Ha agy agyunkat meggyógyítjuk, akkor a testi tünetek is eltűnnek. Az orvostudomány legnagyobb kihívása az lett, hogyan tudnák ezt a gyógyítás szolgálatába állítani. Ez lett az egyik legtöbbet kutatott terület. A kutatók próbálják felderíteni a hatásmechanizmust: hogyan gyógyítja meg a testet az agy.
 


forrás:/toochee/

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.
 


****


******

 


Angel


Angyalok


Élet virága


Energy


Fényt hozok


Fényváros

uj.jpg

 

" A Fény gyermeke vagyok.
Szeretem a Fényt.
Szolgálom a Fényt.
Fényben élek.
A Fény vezet, gyógyít,
átalakít és megvilágít.
Áldom a Fényt.
A Fény bennem van.
Egy vagyok a Fénnyel.
A Fény én magam vagyok!"


Őrangyalod vagyok


Sanat Sananda


Archívum

Naptár
<< Július >>
<< 2020 >>
Ke Sze Csü Szo Va
    1 2 3 4 5
6 7 8 9 10 11 12
13 14 15 16 17 18 19
20 21 22 23 24 25 26
27 28 29 30 31    

Statisztika

Online: 19
Összes: 2659535
Hónap: 22167
Nap: 770