Forrás: Telegraph.co.uk

Az euró rendszer használhatatlanná vált és drasztikus változtatások hiányában a teljes összeomlás felé tart, „kiszámíthatatlan gazdasági veszteségeket és emberi szenvedést eredményezve,” figyelmeztetnek vezető közgazdászok

Európa „vakon halad a katasztrófa felé” figyelmeztet 17 szakértő, akik az elmúlt hetek során arra hívták fel a figyelmet, hogy „a fő adós országokban a helyzet drasztikusan romlott.”

„Az emberek egyre inkább azt érzik, hogy a jelenlegi válságnak soha nem lesz vége, semmi sem állíthatja meg a dominókat. Ennek véget kell vetni. Az utolsó dominó, Spanyolország, napokra van a likviditási válságtól,” mondják a közgazdászok. A szóban forgó szakértők között van a Német Közgazdászok Tanácsának két tagja és a London School of Economics két vezető euró szakértője is. Valamennyien az euró támogatói.

„A drámai helyzet okozója az eurózóna rendszer, ami jelen szerkezetében teljességgel működésképtelen. Az ok, a rendszer teljes összeomlása,” mondják a közgazdászok.

[Időkjelei: Azzal a különbséggel, hogy az összeomlást minden jel szerint eleve és szándékosan programozták a rendszerbe, hogy helyére idővel egy még nagyobb, totalitárius rendszer léphessen.]

„Valamennyi európai nemzet, amelyik részt vett a hibás rendszer tervezésében felelős a kialakult helyzet orvoslásáért. Közös válasz hiányában az euró megszűnése elkerülhetetlen,” írják az Új Gazdasági Gondolkodás Intézet számára közösen készített jelentésben.

A figyelmeztetés azután érkezett, hogy a spanyol fejlemények hatására veszélyes szintre emelkedtek az olasz hitelkiadások. Az olasz értékpapírok árfolyama mondhatni szabadesésben van, amióta egyértelművé vált, hogy a júniusi EU csúcs nem volt képes megtörni az omladozó bankok és szuverén államok közötti kölcsönhatást.

A válság gellert kapott és most Németország felé halad, ahol a júliusi PMI termelési index hároméves mélypontra esett. Ott tartunk, hogy már Németország hitelképességét is megkérdőjelezik.

Kedden az amerikai kötvényóriás PIMCO közölte, hogy folytatja a német kötvénypiacról történő kivonulását, miután a Moody’s negatívra rontotta Németország, Hollandia és Luxemburg AAA hitelbesorolásának kilátását. „További leminősítésre számítunk,” nyilatkozta a csoport.

A Moody’s arra figyelmeztet, hogy a görög kilépés, valamint a spanyol és olasz helyzet utóhatásai és a német bankok tetemes kitettsége a legrosszabb helyzetű eurózóna tagországokban „sokkot eredményezhetnek” Németországban. A figyelmeztetés nem volt azonnali hatással a német hitelpiacokra.

A Moody’s az Európai Pénzügyi Stabilitási Eszköz (ESFS), tehát Európa mentőalapjának kilátását is stabilról negatívra rontotta kedden.

A 17 szakértő szerint a bajt egy végső hitelező intézmény létrehozásával lehetne azonnal orvosolni, ami ütközőként szolgálna a kötvénypiacok számára. Ezt az EKB mobilizálásával vagy az Európai Stabilitási Mechanizmus bankká alakításával lehetne elérni, hogy az így kölcsönt vehessen fel az Európai Központi Banktól.

A javaslat a Német Szakértői Tanács által felvázolt terven alapul. Minden ország a Maastrichti 60%-os GDP arányos adósságplafon feletti adóssága összegével járulna hozzá az alaphoz. Minden ország maga felelne saját adósságáért, de azért lehetősége lenne kölcsönt felvenni közös kötvények formájában. Más szóval Németország hitelkártyájával fizetné a hiányzó összeget.

Az adósságot 20 év alatt kellene visszafizetni, ami alatt minden ország köteles lenne valuta, arany és egyéb tartalékokat képezni a veszteségek fedezetére. Ez a fiskális unió ellentéte: az eurózóna visszatérne a fiskális szuverenitáshoz és mivel a kötelezettségek rögzítettek lennének, az alap pedig önkiegyenlítő, a felállás nem lenne ellentétben a német alkotmánnyal.

A szerzők szerint egy ilyen lépés „megváltoztatná a játékot”. Igaz, hogy Németországnak sokba kerülne, de még mindig nagyságrendekkel kevesebbe, mint minden más alternatíva esetén. A Német Szakértői Tanács szerint az ország 3000 milliárd eurós kárt könyvelne el, amennyiben a monetáris unió szétesik.  Ezt az összeget az euró-szkeptikusok igencsak vitatják.

A keményvonalas német politikusoknak szánt burkolt kritikaként, a szakértők elmondták, hogy a válság gyökere az elmúlt évtized féktelen tőkeáramlásai okozta fellendülés-válság hullámvasút, nem pedig gondatlan nemzetek kötelességmulasztó viselkedése volt. „Az egyes országok ellen kimért büntetések mértéke nem tükrözi hűen a büntetést elszenvedő nemzetek felelősségének arányát,” írják.

Ez azonban nem változtat azon a tényen, hogy a jelenlegi irányvonal fenntarthatatlan. Az egyre mélyülő válság „alapjaiban rázza meg a deficittel küzdő országok egész társadalmi szerkezetét”.

Mivel a megoldásnak még csak az árnyéka sem látható, a negatív hatás mind az adós, mind pedig a hitelező országokban érezhető. A kérdés csupán az, hogy az északi vagy a déli államoknál telik be a pohár először.

http://idokjelei.hu