A meditáció növeli az agy méretét!

Az agyat vizsgálva kiderítették, hogy annak bizonyos területei, a figyelem és az érzékelés feldolgozás bemeneti oldaláért felelős területeknek a megvastagodásával dicsekedhetnek a gyakorlott meditálók. A szürkeállomány egy részében történt megvastagodás az idősebb meditálóknál sokkal hangsúlyosabb, mint a fiatalabbaknál, mindez azért érdekes, mert a kéregállomány a korral épp elvékonyodni szokott. Ez arra enged következtetni, hogy a meditáció a felnőtteknél elősegíti a kéreg formálhatóságát a tudatossági és az érzelmi feldolgozás területein, mondta Sara Lazar, a Harvard Medical School kutatás vezetője. Ezek az eredmények egybecsengenek a korábban már zenészeknél és zsonglőröknél megismertekkel. Azaz, hogy a zenészek agya a zenéért felelős területen a zsonglőrök agya pedig a motoros működésért felelős területeknél vastagodott meg. Mindez azt jelenti, hogy a felnőtt agy struktúrája ismételt gyakorlás hatására meg tud változni.

Lazarék kutatásukban húsz meditáló és tizenöt nem meditáló ember agyát hasonlították össze. Megjegyzendő, hogy a sikeres meditálók megszokták a nem gondolkodást és azt, hogy a dolgokat ne bonyolítsák az elméjükben.

A vizsgálat résztvevői átlagosan negyven percet meditáltak naponta, némelyek csupán egy év óta, mások évtizedek óta. A meditáció mélységét a lélegzetvétel lassulásával mérték. Kiderült, hogy azoknak változott leginkább az agya, akik a legmélyebbre jutottak a meditációban. Lazar összegzése szerint ebből az következik, hogy az agy szerkezete a meditáció következtében változott meg, nem pedig azért mert magának az agy szerkezetnek vastagsága vezetett el a meditációhoz.

Sara Lazar tíz éve kezdett el meditálni, mostanában heti háromszor végez befelé forduló meditációt. Eleinte nem volt biztos benne, hogy működni fog, ám állítja, hogy határozottan előnyös változásokat tapasztalt. Csökkent a stressz szintje, több lett a tiszta gondolata, és a nehéz helyzetekben szükséges koncentráló képessége is javult.

Csapongó gondolatok féken tartása

A meditáció bárhol, bármikor gyakorolható. Azok, akik meditálnak, hamar rájönnek, hogy a fejükben lejátszódó gondolatok folytonos áramlásában nagyon kevés lényegi rész van csupán. Lazar ezt a következőképp kommentálja: a cél nem az, hogy kiürítsük a fejünket hanem, hogy ne ragadjunk le az össze-vissza cikázó gondolatoknál. Például egy fontos határidő esetén az emberek azon aggódnak, hogy nem fogják tudni azt tartani, vagy hogy a végeredmény fog-e tetszeni a főnöknek. Az ember meg tudja magát őrjíteni a haszontalan „mi lesz ha” hozzáállással. Azonban ha a jelen pillanatra fókuszálunk, arra, hogy mit kell tenni és épp most mi történik, akkor a stressz jelentős része elpárolog. A gátló érzések átváltoznak motiváló érzésekké. A vizsgálatokból kiderült az is, hogy nem túl nagy a szürkeállomány vastagodás, csupán négy-nyolcezred inchnyi. Azonban ez arányban áll azzal, hogy a személy mióta végzi a meditációt, és azzal is, hogy milyen intenzíven végzi azt.

Természetesen számos alapkérdés vár még megválaszolásra, például, hogy mi okozza a megvastagodást, vagy hogy a meditáció következtében vajon több agysejt kapcsolódás jön-e létre és több vér ér keletkezik-e, illetve, hogy a megvastagodott agy miként befolyásolja a mindennapi magatartást. De kérdés az is, hogy a meditáció elősegíti-e a megnövekedett kommunikációt az agy érzelmi és intellektuális része között. Ezen kérdések megválaszolásához szélesebb körű vizsgálatokra is szükség lesz, de már az eddigi eredmények is igen bátorítóak, mondta Lazar. A kutatás vezetője hozzátette, hogy több embert fognak majd a vizsgálatokba bevonni és többszörös vizsgálatnak alávetni.  A kutatásba bevont alanyoknak meg kell majd vizsgálni az agyát a meditáció megtanulása előtt és azt követően is. Lazar kutató csoportja tervei szerint elkövetkező vizsgálataik során fény derülhet a vastagodás funkciójára, és hogy ez miként befolyásolja az érzelmeket és az értelmet a tudatosság és az ítélőképesség tekintetében.

Lassuló öregedés?

Mivel a fentiekben említett befelé figyelő meditáció ellensúlyozza az agy felszínének természetes vékonyodását, jogosan merül fel a kérdés, hogy ennek szerepe lehet-e az öregedés lassításában esetleg annak visszafordításában.

Lazar óvatos válasza szerint eredményeikből az derül ki, hogy az agy egy piciny területének lassabb kéreg vékonyodása feltételezheti, hogy a meditáció segíthet az agy némely területe öregedésének lassulásában. Fontos felidézni, teszi hozzá a tudós, hogy a szerzetesek és yógik ugyanazon betegségektől szenvednek, mint a legtöbb ember. Ők is megöregednek és meghalnak. Azonban megnövekedett kapacitású figyelemnek és memóriának örvendenek.

Harvard Gazette
Tallián Hedvig

Forrás: Gondola

http://www.fenyportal.hu/