Állítása szerint az ősrobbanás előtt létező világegyetemre utaló bizonyítékra bukkant egy elismert elméleti fizikus.

Roger Penrose, matematikus és elméleti fizikus, az Oxfordi Egyetem professzora koncentrikus köröket formázó mintákat fedezett fel a galaktikus háttérsugárzásban, mely szerinte olyan eseményekre mutat, melyek az univerzumunk keletkezése előtt mentek végbe.

A kozmikus mikrohullámú háttérsugárzás vizsgálata lehetőséget biztosít a tudósoknak arra, hogy belepillantsanak, milyen is volt világegyetemünk keletkezése után durván 300 ezer évvel, mely az univerzum becsült 13,7 milliárd évéhez képest igencsak korai szakasznak számít. Penrose kutatása - aki még 1988-ban Stephen Hawkinggal együtt nyerte el a rangos Wolf-díjat - ahhoz az elmélethez szolgáltat muníciót, miszerint a világegyetem már számos Nagy Bummon, illetve összehúzódáson, Nagy Reccsen van túl.

Roger Penrose Vahe Gurzadyannal, a Jereváni Egyetem professzorával egyetemben úgy vélekedik, hogy a Nasa Wilkinson mikrohullámú anizotrópia szondájának felvételein (Wilkinson Microwave Anisotropy Probe, WMAP) a olyan nyomokat lehet felfedezni a sugárzásban, melyek régebbiek az ősrobbanásnál - írta a Daily Mail a Daily Galaxy-n megjelent tanulmányra hivatkozva. A szakemberek körkörös mintákra bukkantak a sugárzásban. Ezek között van olyan, ami öt gyűrűvel rendelkezik, ami véleményük szerint öt grandiózus eseményre utal.

A két tudós úgy véli, hogy a körök extrém heves gravitációs sugárzási hullámok lenyomatai, melyeket szupernehéz fekete lyukak ütközése okozott az utolsó Nagy Bumm előtti korban, azaz a mostani világegyetem előtti időben. Penrose és Gurzadyan szerint ez arra utalhat, hogy a világegyetem ősrobbanások és szupermasszív fekete lyukak ütközése által határolt ciklusokban létezik.

Penrose elmélete szerint a fekete lyukak idővel az univerzum összes anyagát begyűjtik, mikor pedig ezzel végeztek, nem marad más a világegyetemben, csak energia, mely kiváltja a következő ősrobbanást.

 

http://www.pecsistop.hu