Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


A Naprendszeri Változások

Kivonat Richard Hoagland & David Wilcock irásából

Sári Izabella fordításában

(A Nap, A Naprendszer, A Helioszféra Vezér (első) Peremének Változásai, Az Uránusz és a Neptunusz is fényesebbé válnak. A Föld Változásai, Naprendszerünkben Történő Más Változások.)

multi-earths.jpgFurcsa dolgok történnek a külső és a belső űrben. A tudósok Oroszországban, pontosabban Dr Alexy Dmitriev tudós, felfedezték, hogy a Naprendszer, a Nap és az élet is egy eddig teljesen példátlan változáson-mutáción megy keresztül.

A Nap

Kezdjük a Nappal. A Nap a Naprendszer középpontja és az összes élet a Földön a Napból származik. Ha nem lenne a Nap, mi sem lennénk életben. Ez egyszerűen tudományos tény.  Ennek következtében bármilyen változás történik a Napban avagy a Nap felszínén az hatást gyakorol minden élőlényre. Az utolsó napfolt ciklus alatti naptevékenység hatalmasabb volt minden eddig látottnál. Mégis - egy kivételével - minden asztronómus akivel erről beszéltem, ragaszkodott az állításhoz, hogy minden “normális” azaz a szokásos.  Az az egyetlen személy, aki a NASA-nál dolgozott, azt állította, hogy ami a Napban megy végbe az teljes mértékben hihetetlen. De azt is mondta, hogy erről nem “szabad” beszélnie. Azonban mégis elmondta, mert úgy érezte a világnak erről tudnia kell, de ugyanakkor arra is megkért, hogy nyilvánosan ne fejtegessem az elmondottakat. Egy fajta 22-es Fogás. Egy Nap fényképen a közelmúltból, azt hiszem 2000-böl, látható, hogy többszörös napfoltok gyűrűzik a Napot két szélességi körön, a 19.48 fokon az északi és a déli féltekén. Néhányan közületek látják ennek a jelentőségét, mert ezekről a helyekről rengeteg energia sugárzik ki.

Tehát először is nézzük a nyilvánvaló kérdést: Mi a normális azaz szokásos? A tudósok számára a “normális” vagyis az átlagos, a szokásos fogalma a hosszú távú tanulmányozásokon alapuló eredményekből levont közép érték. Azonban, a Nap esetében, mi csak az utolsó kb. 100 évben kezdtük tanulmányozni azt, és abból is csak a 20. század második felében került sor a különösebben pontosnak minősíthető műszerekkel való tanulmányozásra. És mivel a Nap legalább 4.5 milliárd éves, a mi 100 vagy 50 éves tanulmányozásunk annyi, mintha egy 100 évet megélt ember utolsó 1-2 másodpercéből írnánk meg az életrajzát.   Megbízhatónak tartaná valaki azt az életrajzot? Tulajdonképpen mi semmit sem tudunk a Napról ami feljogosítana bennünket, hogy megállapítsuk mi a “normális.”

Azt viszont tudjuk, hogy a Nap mágneses mezeje megváltozott az utolsó 100 év alatt. Dr. Mike Lockwood végzett kutatásokat, a Rutherford Appleton National Laboratories munkatársa, Californiaban. Dr. Lockwood tanulmányozta a Napot és arról számolt be, hogy 1901 óta a Nap teljes mágneses mezeje 230 százalékkal erősebbé vált.  Senki sem tudja, hogy ez igazán mit jelent, ez csak egy megfigyelés. És tudjuk azt, hogy a napfolt tevékenység ebben az utolsó ciklusban hatalmasabb volt mint bármi amit eddig feljegyeztek a történelem folyamán. De ezt sem tudjuk, hogy mit jelent igazán.

 

A Naprendszer

 

És akkor tájékoztatás érkezik Oroszországból az Orosz Nemzeti Tudományos Akadémiáról Szibériából, ahol a tudósok arra a megállapításra jutottak, hogy a világűr egy olyan területére érkeztünk, amely különbözik az eddigitől és sokkal magasabb az energia szintje. Az oroszok az űrben végbemenő, eddig még soha nem észlelt változásokról számolnak be. Mi nem igazolhatjuk ezt az információt “biztos”-nak, de azt tudjuk, hogy a tájékoztatást adó tudományos testület valós, és, hogy ennek a testületnek Dr. Dmitriev a vezetője. Azon kívül, személyesen (Richard Hoagland) is voltam már az Orosz Nemzeti Tudományos Akadémián Moszkvában. Lévén a Szibériai Akadémiáról szó, Dr. Dmitriev szavai szerint az alábbi bejelentett következményeket figyelték meg.

 

(Nem Dr. Dmitriev szavait idézzük, hanem jelentését kivonatoltuk).

 

A Helioszféra Vezér (első) Peremének Változása

 

Önmagának, a Napnak is mágneses mezeje van, s ez a mágneses mező egy “tojást” formál a Naprendszer körül amely “Helioszféra” néven ismert. A helioszflra könnycsepp alakú, hátsó vége hosszú, keskeny csóva, amely a Naprendszer útjával ellentétes irányba mutat. Az oroszok a helioszféra vezér (első) peremét figyelték és ragyogó, felgerjedt plazma energiát észleltek ott. A Nap helioszférájának a mélysége 10 asztronómiai egység volt (egy asztronómiai egység az a Föld – Nap közötti távolság, kb. 93 millió mérföld) - 10 asztronómiai egység volt tehát a “normális” vastagsága ennek a ragyogó energiának, amit a Naprendszer elején szoktunk látni.

Manapság, Dr. Dmitriev szavai szerint, e ragyogó energia mélysége 100 asztronómiai egység.  Az Orosz Nemzeti Tudományos Akadémia nem ad idő keretet, de a változás a helioszféra ismert és elfogadott mélységétől a mai állapotáig, 1000 százalékos növekedést mutat. És az oroszok azt is állítják, hogy ez a változás a Napban, megváltoztatja a bolygók működését, és azt is, hogy milyen életet képesek fenntartani. Azt is közölték – de nem magyarázták –hogy önmaga a DNS spirál is módosul. Szerintük a helioszféra folyamatos tágulása végül is az energia egy új szintjére emel bennünket, ahol valószínűleg hirtelen kitágul majd a Napból kiáramló energiasugárzás harmonikus, alap hullámhossza, és ez a fokozott energia kisugárzás meg fogja változtatni minden anyag alap természetét a Naprendszerben.

Ez egy meglehetősen merész kijelentés, de adatok követik, melyek alátámasszák az állítást:

Változások mennek végbe öt bolygó és a Hold légkörében. Amikor 1969-ben az amerikaiak leszálltak a Holdon, a Holdnak nem volt légköre. Azóta a Hold légkört növesztett, ami azelőtt nem volt ott, összetételét Dr. Dmitriev “Nátrium”-ként említi. Ez az új légkör már 6,000 kilométer mély. A Föld légkörének felső rétegeiben HO képződik, ami azelőtt nem volt ott. Egyszerűen nem létezett olyan mennyiségben, mint most. Az oroszok szerint ez nincs összefüggésben a globális felmelegedéssel, vagy a fluorocarbon kisugárzással, vagy bármi hasonlóval. Egyszerűen csak megjelent.

A Mars légköre meglehetősen sűrűbbé válik, mint azelőtt volt. A Mars Observer (megfigyelő) űrszonda 1997-ben elveszítette egyik tükrét, minek következtében lezuhant. Ez azért történt, mert a Mars légköre kb. kétszer sűrűbb volt a NASA számi tásainál. Tulajdonképpen a széllökések ereje olyan nagy volt a kicsi tükörre, hogy egyszerűen lefújta a tükröt. A Jupiter, az Uránusz és a Neptunusz légköre is változik az Orosz Akadémia szerint.

A bolygók fényessége is változik. A Vénusz teljes fényessége jelentős növekedést mutat. A Jupiter energia töltete olyan magasra emelkedett, hogy  a ionizált kisugárzásnak egy valóban látható tölcsére képződött a Jupiter felszíne és Io holdja között. Valóban látható a lumineszcens energia tölcsér a közel múltban készült fényképeken.

 

Az Uránusz és a Neptunusz is fényesebbé válnak.

 

A mágneses mezők is változnak. A Jupiter mágneses mezeje több mint duplájára növekedett. Az Uránusz mágneses mezeje is változik – a Neptunusz mágneses mezeje szintén növekszik.

Mindhárom említett bolygó egyre fényesebbé válik, és légkörük minősége is változik állítják az oroszok – de magyarázatot nem adtak, hogy mit értenek ez alatt.

Ami igazán meglepő - mivel egyes emberek itt a Földön előre látták és várják a pólusváltást ez idő tájt – hogy az oroszok arról számolnak be, hogy az Uránuszon és a Neptunuszon úgy tűnik pólusváltás volt mostanában. Amikor a Voyager II űrszonda elhaladt az Uránusz és a Neptunusz mellett a látszólagos északi és déli mágneses pólus meglehetősen máshol volt azoktól a pontoktól, ahol a forgástengely pólusai voltak a korábbi feljegyzések szerint. Az első esetben (Uránusz) 50 fok az eltérés, a másodiknál (Neptunusz) kb. 40 fok a különbség.

 

A Föld Változásai

 

És most beszéljünk a Földről. Az oroszok még két adatot tettek közzé: A Földön az összesített vulkáni tevékenység 1875 - től 1975 – ig 500 százalékkal megnövekedett, míg a szeizmikus tevékenység (földrengések) 400 százalékkal megnőtt 1973 – óta. Dr. Dmitriev közölte, hogy összehasonlítva az éveket, 1963 – tól 1993 – ig a természeti csapások ( hurrikánok, tájfunok, mocsár és sárcsuszamlások, ár hullámok, azaz tsunamik stb.) összesített száma 410 százalékkal megnövekedett.

A Föld mágneses mezeje, pedig csökken. Ez a csökkenés valójában 2000 évvel ezelőtt kezdődött, de a csökkenés aránya 500 évvel ezelőtt hirtelen, sokkal gyorsabbá vált. Most, az elmúlt kb. 20 évben a mágneses mező egyenlet lenné/kiszámíthatatlanná vált. A világ aeronautikus térképeit (amelyek arra szolgálnak, hogy a repülőgépek automatikus pilóta rendszerüket használva tudjanak leszállni) világszerte módosítani kellett annak érdekében, hogy az automata pilóta rendszerek működőképesek legyenek (Ezt nagyon egyszerű leellenőrizni. Egyszerűen nézzünk meg egy 1990 előtti aeronautikus térképet a világ bármely városának repülőteréről és hasonlítsuk össze a most használatban levővel.)

Tavaly, az Arktikus jégsapka pontosan az Északi Sark felett teljesen elolvadt, először az ismert történelem folyamán. A Green Peace (Zöld Béke Mozgalom) közzétette, a téli jegesedési folyamattal kapcsolatban, hogy a jégsapka már a sarki jeget megelőzve 300 mérföldnyit elolvadt, és a tavalyi év vége felé a katonai és a civil hajóknak is lehetőség nyílt valójában közvetlenül átkelni az Északi Sarkon. A Sarki térség víz volt. Ez idáig, tudomásunk szerint, még soha nem történt meg, hogy kevesebb, mint 10 láb azaz kb. 3 méter vastag jég lenne.

Ezzel ellentétben a Déli Sark jég sapkája kb. 3 mérföld mély, de manapság a hatalmas jég darabok folyamatosan töredeznek le és olvadnak el.

 

Mi Történik?

 

1900 óta a lovas kocsitól a Holdra szállásig jutottunk el. A postakocsival küldött levelektől az azonnali e-mailekig, videofónokig meg szatelitokig. A negatív oldalon a primitívé fegyverekkel való harcászattól az atombombáig és a bioterrorizmusig értünk. És talán jelentősebb az, hogy az 1900 évek elején, a Földön 30 millió faj élt, fajok melyek kifejlődése milliárd évekbe tellett, ma már ez a szám több mint a felére csökkent – kevesebb mint 15 millió faj él a Földön. S mindez 100 év alatt történt: egyetlen geológiai szempillantás alatt. Ha valaki egy másik bolygóról nézné a Földet, azt mondaná, hogy a Föld haldoklik. Azonban úgy tűnik, valami történik, ami jóval meghaladja a “szokásos üzemelést.” Jelentésükben, az oroszok azt állítják, hogy ugyanez a fenomén történt, amikor a dinoszauruszok kihaltak – azt az időt a Föld éghajlatának és időjárási viszonyainak a gigászi váltása jellemzi, és valószínűleg pólusváltás is történt.

 

Összefoglalás

 

A Föld jelenlegi Planetofizikai változásai visszafordíthatatlanok. Erős bizonyítékok léteznek, hogy ezek az átalakulások egy magas frekvenciájú, fénnyel töltött anyag és energetikai változók által történnek, melyek az anisotropikus csillagközi térből Naprendszerünk bolygóközi terébe hatoltak be.  Ez az energia “adományozás” hybrid folyamatokat és felgerjedt energia állapotokat hoz létre az összes bolygón és a Napban is. Hatásukat itt a Földön a mágneses pólusváltás felgyorsulásában, az ózon függőleges és vízszintes megoszlásában, a katasztrofális időjárási események magnitúdója és előfordulásuk megsokszorosodott számában... találjuk.

... Jelenleg a kutatók felfednek néhányat az okozók közül, ami bolygónk elektromágneses mezejének (elektromágneses vázának) és az éghajlati gépezet összefüggéseinek az általános felismeréshez vezet....

... A reakció, ezekre a csillagközi energia és anyag “injekciókra” a helioszféránkba, az újonan megfigyelt energetikai folyamatok, és formációk sorozatával folytatódik az összes bolygón, a bolygók és holdjaik között, és a bolygók és a Nap között.

A Föld, alkalmazkodó képességét ezekhez a külső hatásokhoz és átrendeződésekhez súlyosbítják és megnehezítik, a geológiai-geofizikai környezetünk természetes minőségén és állapotán általunk alkalmazott technogén módosítások. Föld bolygónk most egy drámai átalakulás folyamatában van az elektromágneses váz módosulása által, a geomágneses mező pólusváltásán keresztül és a gáz-plazma burok összetételének, az ózon valamint a hidrogén telítettségi szintjének a változásain keresztül...."

" ... Elértük a Tejút hatalmas spirál karjának a magasabb energiájú egyenlítői korong térségét. Egy új rendszer “fogadott be” most bennünket, egy sokkal erősebb és hatalmasabb rendszer, és az energia szinte minden szintjén várhatjuk a változásokat."

" ... Posztulátumként lett feltéve, hogy ez az igazi oka a globális felmelegedésnek, mivel a Tejút magasabb energia szintjei több mint valószínű, hogy a Napunkat forróbbá teszik és az energia kisugárzása is magasabb lesz. Ténylegesen, a hőmérséklet emelkedését figyelték meg Naprendszerünk minden bolygóján.  Ez meglehetősen különállónak látszik bármelyik helyi fenoméntől, mint az üvegház hatás stb. Ez a grandiózus fordulat valószínűleg a gyökere a Maya naptár (a leg pontosabb naptár bolygónkon) megszakadásának, mert a kiinduló pont, a Pleiadok csillag halmaz, sokak szerint a naptár alapja, nem lehet tovább állandó, amint elkezdünk távolodni a korábbi előrelátható mozgásoktól.”

 

Naprendszerünkben Történő Más Változások

 

Születési Galaxisunk “házassága” a bennünket újonnan befogadott Tejút Galaxissal energia váltásokat hoz létre, amelyek nyilvánvalóak mindenütt. Itt van néhány változás, amit a tudósok megfigyeltek:

 

* A sötét foltok növekedése a Plutón.

 

* Sarki Fényeket jelentettek a Szaturnuszon.

 

* Bejelentették az Uránusz és a Neptunusz pólus váltását (magnetikusan páros bolygók), és az Uránuszi mágneses mező intenzitásának váratlan, nagy-léptékű növekedését.

 

* A Neptunusz fény intenzitásának és a fény foltok dinamikájának a megváltozása.

 

*A Jupiteri mágneses mező intenzitásának a megduplázódása (az 1992 adatok alapján), az új állapotok és folyamatok sorozata, amelyeket ezen a bolygón figyeltek meg, mint az 1994 júliusában történt robbanás sorozat (az SL-9 „üstökös” idézte elő) következményei. Ez már a plazmaszerű csóva megnyugvása, amely felgerjesztette a Jupiteri magnetoszférát, azaz többlet plazma képződést illetve annak kiáramlását idézve elö, ugyanolyan módon, mint ahogy a Nap korona mélyedései ragyogó sugárzási övezet megjelenését idézik elő, centiméterekben kifejezve (13.2 and 36 cm), valamint a hatalmas sarki fény anomáliákat meg a Jupiter-Io áramlat rendszer változásait idézve elő.

Amikor a bolygóközi tér új energetikai és anyagi minőségéről beszélünk, először is a bolygóközi terület energia töltésének és az anyagi telitettség szintjének növekedésére kell rámutatnunk.

 

A bolygóközi tér tipikus, “szokásos” állapotának e változását két fő ok idézi elő:

*Az anyag ellátás/ beáramlás a csillagközi térből (kisugárzott anyag, ionizált elemek, meg ezek kombinációi).

*A 22-es Nap Ciklus tevékenység utóhatása, különösen a Napkorona gyors, nagy mennyiségű, magnetizált szoláris plazma kilövellései [CME's] s az Energia Felhőben való továbbhaladása.

Valójában, a tudósok többsége vagy minimumra csökkentette, a csillagközi energia felhő lehetséges jelentőségét vagy elutasította a fogalom létezését teljes egészében.  Dr. Alexei Dmitriev azonban NEM ...."

 

Forrás: An Enterprise Mission Hyperdimensional Report - Richard C. Hoagland - David Wilcock

Angolról fordította Sári Izabella, www.fluidemerald.com

Az eredeti szöveg The Changes in the Solar System a www.earth-keeper.com weboldalon található.

 

SZERETET, FÉNY & ÁLDÁS

Izabella Sári

izabella@fluidemerald.com

közreadja: www.foldicsillagok.hu

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.