Spiritiszta

Az időről

Az időről

Az időről tanítalak titeket. Idő nincs olyan értelemben, mint azt képzelitek. A végtelenben csak szándékok és cselekedetek léteznek. A Földön az eseményeket időhöz kötitek, így tájékozódtok a mindennapi életben. Rosszul teszitek!

2. Alig vannak közöttetek, akik megfelelően használják a kapott lehetőséget. Ha valamit el kell végeznetek, első kérdésetek az, hogy mikor tegyétek meg. Már gondolatban hozzákezdtek, és a tettet érzésekkel veszitek körbe. Nem a cselekedet a fontos nektek. Ha így lenne, mindent egyszerűen végeznétek. Nem szorítana kishitűség és félelem titeket. Idefenn azonnal megvalósul minden gondolat. A lélek felismeri, mi a szükséges, és szándéka azonnal megtelik tartalommal. Nálatok a szándék gyakran nem tiszta, így csorbát szenved megvalósulása. A cselekedet keveredik érzésekkel, melyek akadályt jelentenek. Amit el kell, végezz, ne kösd órákhoz, percekhez! Arra figyelj, feladatod miként végzed el! A diák, ha vizsgára készül, számlálja a napokat, vajon a feje beveszi-e időre a tanulnivalókat. A bizonytalanság, a félelem a tudattól sok erőt lop el, és kiszorítja onnan a jelent. Az ész már a jövőre figyel, pedig feladatát még a jelenben sem végezte el. Így éltek folyamatosan az elkövetkezendőben, mert a most hatalmát nem ismertétek fel.

3. Ne a következő percet fürkésszétek! Ezt, amelyben dobban szívetek, használjátok a legjobban fel! Amit el kell végezned e pillanatban, teljes lélekkel tegyed! Ne csomagolj előre, ha úti célodat még nem ismered! Legtöbben sok felesleges holmival rakjátok bőröndjeiteket tele. Még nem tudjátok, hogy a tájon, ahová érkeztek, az éghajlat hűvös-e vagy meleg. A sok teherrel, amit a csomagba tettetek, a magatok dolgát nehezítitek meg. Nem tudhatjátok, mit hoz a holnap. Miért készültök az ismeretlenre? Legyetek a jelenben, mert az a helyetek! Végezzétek el, amit reátok bízott az Atya, és higgyétek, hogy holnap is megmutatja mi a feladat! Ha így tesztek, örömötök lesz mindenben. Érzések nem gátolják a cselekedetet. Elégedettséggel telik meg napotok. A beteljesedett cselekedet bizakodással tölt el és erővel, a jövő megszűnik előttetek. Aki ma feladatát elvégezte, annak bizonyossággal telik meg lelke, mert tudja, hogy az Atya holnap is megadja az erőt ehhez.

4. Ezekben az időkben sokan fogtok Istentől új feladatot kapni. Higgyétek, hogy ez a legjobb nektek! Ne kutassátok, hová visz az Atya titeket! Amit reátok bízott, azt végezzétek, és tudjátok, hogy az út csak felfelé vihet! Az öröm fog vezetni benneteket. A jelenben végzett cselekedet harmóniával tölti el egész lényeteket. Szoríts ki lelkedből mindent, ami a jövőt fürkészi előre! Bízd arra, Aki azt formálja! Isten megjutalmaz, elrendezi napjaidat, ha azt teszed, amit Ő jelölt ki számodra. Ma tegyél meg mindent, amit kér tőled, a többit hagyd kegyelmére! A mában megmutatja a holnapot is neked! Nemcsak a jövőt fürkészitek szüntelen, sokan a múltban élnek közöttetek. Szeretitek a múltat. Mint éhes gyermek a lekváros üvegben, úgy kotorásztok benne. Emlékek között kutattok, de legalább a jót előhoznátok! Azt már nem látjátok. Miként is tudnátok? A múltban a jövőt kerestétek, a jelent akkor sem éltétek. A cselekedetek és azok öröme így alig maradhatott meg bennetek, csupán az elmulasztott lehetőségek keserű érzése kavarog lelketekben. Ezekre emlékeztek, a múltból ezt hozzátok fel, így terhelitek a jelent. Hasztalan folyik el drága életetek. Örömben kellene lennetek minden percben, hogy az Atyaisten kegyelme a Földre engedett titeket. Hálásnak lenni a pillanatért, és boldogan végezni azt, amiért érkeztetek.

5. Isten valamennyieteket fontos feladattal bízott meg. Azt mondod, tőled nem kérte, hogy emberek százait mentsd meg. Te nem rendelkezel különleges képességekkel, életet könnyítő eszközöket nem találtál fel. Nevedet nem említik újságok, fontos eseményeknek nem vagy részese. Meglehet! Tőled csak annyit kér, hogy mosolyogj, ha pénztárosként a sűrű fillért számolod, s a sorból türelmetlen vevők sürgetnek. Tőled csak annyit kér, hogy a ruha varrását fejtsd fel, ha látod, hogy aki hordani fogja, az utolsó próba óta kihízta. Azt mondod, ez nem nagy feladat. Miért nem teljesíted mégsem? Miért jártok egymás között keserű ábrázattal? Elfelejtettétek a mosolyt, bár ajkatok kényszeredetten nevet, de szemetek elárul titeket.

6. Az utolsó időkben sok mindennek elvész az értéke. A pénz semmit sem ér. Egy darab papír az, melyért nem lehet kapni semmit sem. Kenyér és víz, kevés só és egy meleg takaró számít a jövőben. Lesz, ami ennél is többet jelent. A jó szó és az igaz mosoly. Ha tudnátok, mily fontos ez, eladnátok házatok és mindenetek, csak e tudományra szert tegyetek. Az őszinte szót és az igaz nevetést úgy elfelejtettétek, hogy lámpással kell kutatni azt az embert, aki erre megtaníthatna benneteket.

7. Én adok tanácsot, ha megfogadjátok, elbírjátok az utolsó időket. Tekints a tükörbe és nézz szemedbe! Lelkedet látod benne. Mit olvasol ki belőle? Látsz-e örömet, elégedettséget? Ha nem, mi az oka ennek? Kérdezd magadtól ezt! Mi hiányzik örömedhez? Sorold bajaidat, azután figyelj arra, amit válaszolok neked! Ugyanazt mondhatom valamennyieteknek. A szépet lásd életedben! Ne a hiányt figyeljed, mert miként láthatod a levegőt az üvegben? A zamatos gyümölcsöt tekintsd, a piros szemeket! Ha már eleget nézted, és lelkedet az öröm betöltötte, mutasd meg a másiknak is kincsedet! Az édes termést kínáld felé, ne a savanyú ecetet! A legszebb szemeket válogasd eléje, hogy megízlelhesse! Ha másikat jóllakattad, légy elégedett! Ne azt nézd, tőle mit kaphatsz vissza! Az örömet nem az adja, amit begyűjtöttél tarsolyodba. Amit kivettél onnan, az vidítja fel szívedet. Vándor vagy ezen a Földön, ki batyuját vállán átvetve halad az ismeretlenben. Az út elején a vándor felpakol, mert azt hiszi, hogy sok mindenre lesz szüksége. Amint egyre többet menetel, vállát nyomni kezdi a teher. A zsákba nyúl és valamit kivesz belőle. Körbenéz és látja, hogy a mellette haladónak éppen arra van szüksége. Minél több tehertől szabadul meg, annál gyorsabban halad előre. Akinek üres a zsákja, annak a legkönnyebb. Ne terheljétek Magatokat meg! Adjatok abból, amit összegyűjtöttetek, hogy megkönnyebbüljetek!

8. Eddigi életetekben az Atya megengedte, hogy öröm nélkül éljetek. Nem Ő akarta, ti választották ezt. Egyik létből a másikba cipeltétek a szenvedést, és nem fogadtátok el a kinyújtott kezet. Isten ez engedetlenséget megelégelte. Lezárta a földi időt és törvényét kiterjesztette. E földi napokig az engedetleneket szabadjára eresztette, de végtelen szeretetével féltőn figyelte. Ha a féktelen lélek összetörve Hozzá visszaérkezett, nyújtott neki megbocsátó kezet. Bekötözte a fájó sebeket és útjára engedte.

9. Véget értek e kegyes órák nektek! Isten nem hagy titeket el sosem, de akik túl messze mennek, nem találnak oda illatos kezeihez. Ha eddig nem ismerted meg a hitet, ezután már igen nehéz lesz. Olyan idők jönnek a Földre, melyben csak az erősek állhatnak meg. Az ember Isten nélkül gyenge. Ha az izmot az inak nem rögzítik a csonthoz, a hús csak tehetetlen tömeg. Ha magadat nem kapcsolod Istenhez, megbénulsz idelenn. Erősebb a folyónál az ér, mely táplálja. Szemeddel a széles medret látod hatalmasnak, ám ha a patakra gátat vonnak, a nagy víz hamar kiapad. Teremtődtől ha elzárod lelked, az éltető forrásra mondasz nemet. Ezekben az időkben így nehéz lesz hinnetek.

10. Teljesen megváltozik életetek. A változás bizonytalansággal tölti el az embert. Megszokott tárgyaitoktól kényszerű búcsút vesztek, így az anyagból többé erőt nem meríthettek. Eddig sem a tárgyak éltettek titeket, de Isten meghagyott ebben a tévedésben benneteket. Akik túlságosan szorosan kötődtök a körülöttetek lévőhöz, nem találtok vissza Istenhez. Aki csak a láthatóban bízik, nem veszi észre' a segítséget, mely a láthatatlan kegyelem által kopogtat ajtaján. Aki engedi, hogy elméjét elborítsa a bizonytalanság, úgy jár, mint a bárány, mely elveszítette pásztorát. Elkóborolt a gyapjas jószág a többitől, mert falánk gyomra a zöldebb rét felé vitte. Mikor farkas támadt rája, inába szállt a bátorsága. Sziklás domboldalon a bárány futása nem lett volna esélytelen, de megbénította a félelem. Elhitte, hogy a farkas erősebb, így nem menekülhet előle.

11. Ti is farkasokéi lesztek, ha nem keresitek lelketekben Istent. Először mézédes szavakkal csalogatnak benneteket. Sok mindent ígérnek, ami tetszik fületeknek. A nehéz körülmények közepette könnyebbséggel kecsegtetnek. Látszólag keveset kérnek és sokat adnak cserébe. Míg lelkedet nem szerezték meg, addig halkan, szelíden szólnak, és bódító szavakkal vigasztalnak. Ígérik, hogy mindent visszakaphatsz. Reményt adnak és alamizsnát osztanak. Te akkor tudjad, hogy jogos tulajdonodból kapsz. Tőled vették el, amit azokban a napokban elszórnak. Ők már látják, hogy nem élvezhetik a fölösleget, így ami már nekik nem kell, ami bűnükre irányítaná a figyelmet, azt mérik széjjel.

12. Ne hallgass a sima szavakra! Ne engedd füledbe a hamis igéket! Ne húzz lábadra lyukas cipőt esőben! Végy erős bakancsot a télben, hogy ujjaidat a fagytól megvédje! Ne bólints a könnyebbre, fogadd el a nehezebbet! Ne menj a farkasok után bégetve! Légy óvatos, mint a mesebeli gida, aki a kopogtató farkast zsákba tessékelte!

13.Beszélek a farkasok természetéről nektek. Csendben kezdik beszédüket, mert jól ismerik az emberi lelket. A hízelgés a fegyverük ezeknek. Sima beszédükkel hozzátok közel kerülnek. Elbódítanak önnön nagyszerűségetek képzetével. Míg e hazug szavak bölcsőjében ringatjátok magatok, ők körbejárják házatokat. Kiismernek ott minden zugot. Belesnek a legapróbb sarokba, kihúzzák a kincseket rejtő fiókokat. Legjobb ismerőitek lesznek, miközben észrevétlen meghúzódnak mögöttetek. Ha nemcsak magatokra figyelnétek, idejében leleplezhetnétek őket! Ne fogadjátok el azt a dicséretet, ami nem illet meg! Akkor sem érdemeltek köszönetet, ha jót tesztek, hiszen csak kötelességeteket hajtottátok végre. Aki teszi Istentől elnyert kegyes feladatát, az tudja ezt, és annak számára a te teljesítményed is természetes. Nem zeng hízelgő szavakat füledbe. Csendben örül veled és dicsőíti az Istent, amiért végtelen kegyelme másokat is megérintett.

14. Vetkőztessétek le a báránybőrbe bújtatott farkasokat! Hogyan tegyétek? Elsőként magatokat tisztítsátok meg! Csak érdemeitek szerint akarjatok részesülni mindenben! Ne kívánjatok többet, mint ami benneteket megillet! Ne vágyaitok vezessenek, a lehetőségeket tekintsétek! Isten a körülményeiteken keresztül vezet titeket. Küzdjetek, ha úgy érzitek, többre vagytok érdemesek! Ha minduntalan elbuktok, alázattal fogadjátok! A nehézben is csak a jót lássátok, és kérjétek, hogy Isten magyarázza nektek el, miért küldte e helyzetet. Ha meg akarod hallani, meg is fogod érteni. Ne tekintsetek irigykedve arra a vélt jóra, amit másnak adott meg az Atya! Meglehet, ha tiétek lenne, már nem is kellene. Annak örüljetek, ami a tiétek! Elégedetlen vagy vele? Tedd szebbé, csak rajtad áll ez! Hozd ki a legjobbat belőle, mint háziasszony a homályos rezet, úgy fényesítsed! Meglásd, akkor örömed telik benne. Amivel megkínlódtál, megtanulod megbecsülni. Ki az a balga, aki saját munkáját semmibe veszi? Még a tolvaj is örül a rablott kincsnek, pedig az érték nem az ő verítékével termett meg. Becsüljétek meg a kegyelmet, amiben éltek, ne kívánjatok magatoknak más életet, mint mi adatott nektek! Így a farkasoktól védve lesztek.

15. A farkasok sok helyütt keresik rajtatok a fogást. Leggyengébb pontjaitokat fürkészik. Igyekezzetek, hogy azokat ti fedezzétek őelőttük fel, és kérjétek Istent, hogy hibáitokat segítsen levetkőznötök! Ha kéritek, nem hagy válasz nélkül az Atya. Megmutatja, hogy a farkas mit találna. Fájdalmas nektek hibáitokkal szembesülnötök. Mégis örüljetek, hogy ezt megtehetitek! A ragadozó torkából ment ki Isten benneteket. Ha Atyánk megmutat egy helyzetet, amelyben szenvedsz, ne másokra mutogass! Magadba tekints, és azt kutasd, mi hibát vétettél a szeretet ellen! Kérd Isten segítségét, hogy ezt felismerhesd, hogy földi éned önmagát védve ne takarhassa bűnödet előled! Éld át újra a helyzetet, de ne azt tekintsd ami fájdalmat okozott neked! Ha ezt teszed, jobb, ha elfelejted az egészet! Feleslegesen szenvedtél, mert tudnod kell, hogy legközelebb ugyanígy jársz. Tudd, ha csak a magad fájdalmát tekinted, sosem ébredsz a bódult álmodból fel. Arra figyelj, társaid miként élték át a helyzetet! Nem szenvedtek-e ők nálad is többet? Mit okoztál nekik te? Ne csak suhanó árny legyen e gondolat! Rágd meg, mintha lenne ízletes falat! Forgasd meg újra és újra szájadban! Úgy a jó, ha érzed keserű epének. Akkor emléke sokáig kísér téged. A fájó emlék a tudatban megmarad és újabb próbakor erőt ad. Ha kéred, Isten újra tükröt tart eléd, melyben megnézheted, fejlődtél-e. Hasonló

helyzetbe tesz téged, mint amelyben a fájdalmat átélted. Örülj, ha ebben a következőben már tisztán álltál meg! Honnan tudhatod ezt? Nézz a körülötted lévőkre, és a választ megleled. Ha még a munkát magadon nem végezted el, ne add fel! Tudd, hogy Isten segít, ha látja az akaratot benned. A sportoló sok órán át edz, míg kiáll a versenyre. Keservesen izzadva szenvedi ki eredményeit. Miért képzelitek, hogy az önmagatokon végzett munka kevés ráfordítással eredményes lehet? Ami nem sikerült elsőre, kezdjétek újra! Bontsátok a megdőlt falat az első hibás téglasorig vissza! Építsetek új házat lelketeknek, hogy tudatotokban erős várra leljetek! A megerősített falakat az ellenségnek lehetetlen bevenni. Azok előtt meg kell annak hajolni.

16. Ne legyetek önmagatok ellenségei! Hibáitokat javítsátok, és higgyétek, hogy sikerürü fog! Bűneiteket vigyétek Isten elébe, és kérjétek, hogy bocsássa azokat meg! Tekintsétek életeteket javítási lehetőségnek, és ami tőletek telik, azt tegyétek meg! Mindig egy kicsivel többet tegyetek, mint amit lehetségesnek hisztek! Így hamar megtapasztaljátok a lehetetlent. Nincs lehetetlen. Ti állítotok fel tudatotokkal korlátokat, és ezeket nevezitek lehetőségeknek. Karotokat széttárva mondjátok, hogy ennyire futotta nektek. Ne feledjétek, hogy aki nagy korsóval megy a kútra, nehezebb terhet cipel, de a hűsítő vízből többet is meríthet. Sokan igen kicsiny edénnyel jártok. Az öblös után kívánkoztok, de hordani nem akarjátok.

17. A farkasoktól ne féljetek! Tegyétek próbára őket, akkor sietve elmennek! Ha hallod sima szavait, mosolyogd meg! Mutasd neki kincseidet! Ne szükségedet tárd eléje, mert annak örülne. Sorold el, mi szépet adott neked az Isten! Szívből tegyed! Ha nincs másod, csak egy széked, arra ültesd, és te állva dicsőítsd előtte a kegyelmet! Ne csak színleld boldogságodat, légy valóban az! A boldogságot és az elégedettséget nem szívlelhetik ezek. Ők sosem tudnak örülni semminek. Hiába kaptak Istentől ajándékokat, elfogadták, de sosem érezték magukénak. Érdemtelenül vették el, ezért nem töltötte be lelküket a hála érzése.

18. Az utolsó időkben úgy látjátok majd, hogy ők vannak kivételezett helyzetben. Rendelkeznek azzal a kevéssel, amire nektek is nagy szükségetek lenne. Ne higgyetek a látszatnak! Isten próbára tesz titeket. Ha ebben megálltok, megkaptok mindent idejében. A farkasoknak mondjatok bátran ellent! Majd meglátjátok, hogyan váltanak szitokra hízelgő szavaik. Fenyegetni és átkozni fognak titeket. Ekkor örüljetek, mert megmenekültetek. Akihez hamissággal nem közelíthetnek, attól élnek. Könnyebb prédát keresnek helyettetek, mert a fáradságos munkát nem szeretik ezek.

19. Isten bárányai vagytok és én pásztorotok. Húzódjatok hozzám közel! Hívjatok, ne szégyelljétek panaszos bégetéseteket! Én szelíd kézzel terelgetlek titeket. Egy sincs előttem, aki fekete lenne. Térjetek meg hozzám pihenni, azután vegyétek fel a kereszteteket és kövessetek engem!

Amen.