Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Aisha North csatornázása 28. Rész

2012.09.19

Eredeti forrás: http://aishanorth.wordpress.com/about/

Fordította: Fodor Tom

Ékezetekkel ellátta: Róbert (Köszönjük munkájukat!)

Szerkesztette, "szépítette": Róbert és Szabolcs

166912_290957407620231_2015569187_n.jpg187. rész (2012. augusztus 28.)

Ne aggódj, kedvesem. Nem lettél elfeledve. Tudatában vagyunk annak, hogy közületek soknak elviselhetetlenül lassan telik az idő. Nem tudtok szembenézni azzal a gondolattal, hogy még akár egy napot is el kell tölteni ebben a látszólag purgatóriumbeli állapotban. Nyugodj meg, minden rendben van. Még ha nem is érzed most jól magad, mi itt vagyunk és segítünk az út minden emelkedőjén és lejtőjén is. Annak ellenére, hogy nem tűnhet úgy, mégis több emelkedő vár rátok az úton az elkövetkező időben. Már viharvert utazók vagytok mind, így úgy gondoljuk, mélyen belül magatokban már tudjátok, hogy annak ellenére, hogy a felszínes szintek értelem nélkülinek tűnnek, per pillanat akkor is meg tudjátok mélyen magatokban találni a szükséges erőt és bizonyosságot, amelyre oly nagyon szükségetek van a napi tapasztalások közepette. Szeretnénk erre a valódi/igazi erőtökre emlékeztetni benneteket. Az továbbra is ott van és arra vár, hogy csatlakozzatok hozzá, hogy merítsetek belőle. Amikor így tesztek, akkor az összes fájdalom, sajgás, kényelmetlenség és bizonytalanság jelentősen lecsökken. Nem tűnik el teljesen, de halványabbá válik, nem annyira észrevehető, mint egyébként.

Annak ellenére, hogy ez most keresetlen tanácsnak tűnik, ebben a pillanatban mégis arra ösztönzünk benneteket, hogy ne adjátok meg magatokat a nem annyira fontos részeitek nyavalygásainak. Többek vagytok a fizikai testetek sajgásánál és fájdalmainál, illetve az elmétek állandó, kitartó aggodalmánál. Olyan szilárdak vagytok, mint a kőszikla, olyan erősek, mint a Világegyetem. Úgy gondoljuk, meg tudjátok találni az utat ennek az újra-felfedezéséhez a napokban. Ne vegyétek a fenti sorokat kritikának. Nem az, csupán emlékeztető arra, hogy sokkal keményebb dologból faragtak benneteket, mint a látszólag törékeny fizikai testetek, bármennyire is akar erről az elmétek meggyőzni. A szellemetek már szárnyal, de az emberi részeitek kétségbeesetten próbálnak még visszahúzni benneteket. Muszáj elengedni a fületek mellett ezt az elégedetlenséget, hiszen ezen részeitek csupán megpróbálnak visszatartani a valódi énetekhez való újrakapcsolódástól. Igen, megértjük, hogy ez egy nagyon-nagyon nehéz rész(e a folyamatnak), hiszen mindez a kényelmetlenség nagyon sok teret foglal le a mindennapi életetekben. Mégis elismételjük, bármikor is léptek át ezen az elégedetlenség-falon, békét és kényelmet fogtok találni. Akkor pedig közelebb emelkedtek a valódi énetek szintjéhez, ahol az erőtök sokkal nyilvánvalóbbá válik, mint az emberi gyengeségeitek, valamint elég türelmet fogtok találni, hogy kitartsatok.

Figyeljetek oda és meg fogjátok hallani, hogy ezek a hangok valójában mik is. Csupán az emberi testetek minden részének kétségbeesett jelzése, mely abból ered, hogy félnek az elmúlástól, amint tovább folytatjátok a szabadság felé vezető utatokat. Valójában határtalanok vagytok, így áttörtök a régi korlátokon, de ahogy észrevettétek, ez nem történik anélkül, hogy jelentős ellenállással és vonakodással találkozzatok. Ne engedjétek, hogy ezek a kisebb részeitek visszatartsanak abban, hogy elérjétek a dicsőséges szabadságot, amely már a következő sarkon vár rátok. Ne engedjétek, hogy az elégedetlenség meggyőzzön benneteket arról, hogy ez a végcél csupán képzeletbeli. Amennyiben az lenne, nem is hallanátok őket(az elégedetlenség hangjait – Tom). Már rég csendben lennének, sőt, fel sem emelték volna a hangjukat. Hiszen akkor jól tudták volna, hogy nincs szükség benneteket elrettenteni a régi börtönből való meneküléstől. Abból a börtönből, melyhez olyannyira ragaszkodnak. Mivel a régi korlátozás abban a pillanatban lenullázódik, ahogy kiléptek ezekből a korlátokból/határokból, nem is csoda, hogy ekkora felhajtást csinálnak annak érdekében, hogy összezavarjanak és visszafordításra késztessenek.

Le a kalappal előttetek, kedveseim! Mindez a zaj csupán elterelés, a növekvő hangja pedig a biztos jele annak, hogy igen közel kerültetek a végső lépcsőfokhoz. Már nincs visszafordulás, és ezt jól tudja minden egyes részetek is, de ez nem fogja elhallgattatni a félelem és szenvedés/aggodalom belső kórusát. Jusson eszedbe, minél hangosabban sikítanak, annál közelebb vagy a korlátoktól való szabadsághoz. Még akkor is te vagy az erősebb, ha úgy érzed, már majdnem legyőztek és megtörtek. Arra ösztönzünk benneteket, hogy ne adjátok meg magatokat ezen apró részeiteknek. Sokkal többet érdemeltek, mint amit ezen apró félelemrészeitek akarnak nektek. Megérdemlitek, hogy újra egyek legyetek. Egyek a szellemetekkel, egyek az Egész teremtéssel. Tehát, ne álljatok meg a vágányotokon, ahogy ezek az apró bukkanók megpróbálnak eltéríteni titeket. A jövő annyival ragyogóbb, mint amit ezek a hangok próbálnak elhitetni veletek. Lélegezzetek és haladjatok tovább. Tudjátok azt, hogy nem fogtok elbukni egyáltalán. Még akkor sem, ha úgy érzitek, hogy minden irányból a kétségbeesés borul rátok. Minden egyes légzéssel előrébb haladtok. Az elégedetlenség kórusának növekvő hangja pedig igazolja ezt azáltal, hogy újabb végítélet és kárhozat üzenetét küldi számotokra.

188. rész (2012. augusztus 30.)

Ahogy közelít a végső visszaszámlálás, a sötét oldal erői egyre kétségbeesettebbé válnak. Erre már régebben is figyelmeztettünk benneteket, s most eljött az idő, hogy újra elismételjük. Nem gyerekjáték, amelyben most részt vesztek. Sok forog kockán, így várható, hogy a másik oldal az összes trükkjét beveti, amit csak talál az ingujjában. Képesek bármeddig elmenni. Bármilyen alakban és méretben megjelenhetnek. Most éppen az ártatlanság alakját részesítik előnyben. Szóval, óvakodjatok a báránybőrbe bújt farkastól. Hiszen, ezek az ördögi lények is fényhordozónak álcázzák magukat. Annak ellenére, hogy a szavuk és a cselekedeteik ártatlannak tűnnek, könnyedén keresztül tudtok látni az álcájukon, és meg tudjátok érezni a rothadó magvukat, mely a látszólag tökéletes álca mögött van.

Hiszen ezek csak álcák, kedveseim. Eléggé ragyognak és csillognak ahhoz, hogy könnyedén becsapják a legnagyobb balekokat (közületek), akik hisznek nekik és beengedik az őket ajtójukon. Ahogy belépnek a területetekre, onnan nem fognak egykönnyen távozni és igazán zavaró vendégekké válnak. Figyeljetek a figyelmeztetésünkre és legyetek óvatosak azzal, hogy ezentúl kit engedtek be a „házatokba”, akár energia vagy szó formájában, hiszen annyi szenny van, ami friss levegőnek próbálja kiadni magát. Ahogy megérzitek, hogy mik is ezek valójában, csapjátok be az ajtót előttük, olyan gyorsan, ahogy csak tudjátok. Utána pedig ne is nyissatok ajtót nekik, bármilyen hevesen is győzködnek.

Ez nem egy egyszerű játék. Egy olyan mérkőzés zajlik, amelyben nem egyenlően van elosztva a két oldal, és nem a sötét oldal az, amelyik erősebb. Szóval, ne féljetek, de legyetek éberek, úgy minden rendben lesz. Képesek vagytok észrevenni a kénes szagukat, így nem gondoljuk, hogy veszélyben lennétek. Nem tudnak rászedni benneteket ezek a sötétségbábok. Maradjatok erősek és ne féljetek. A félelem sokkal több ajtót hagy nyitva, mintha állandóan, szilárdan a fényben állnátok.

189. rész (2012. szeptember 2.)

Amint már érintettük, az elkövetkező idők igen hevesek lesznek, hiszen mindkét oldal erői elkezdik az utolsó rohamra való előkészületüket. Ez igen drámainak hangozhat, de ne feledjük, hogy a látszólag nyugodt felszín alatt oly sok minden történik, hogy valószínűleg nagyon meglepne benneteket. Ezekre úgy szoktunk utalni, mint fátyol mögötti manőverezésekre. Szóval, még ha néha úgy is érzitek, hogy fel kell adnotok, nyugodtak lehettek, mi nem érezzük úgy, hogy fel kellene adnunk. Főleg most, hogy a sötét alagút vége elkezdett megjelenni a látóhatáron. Nincs már sok hátra, a legsötétebb mindig a hajnal előtt van. Így van ez ezúttal is. Nem könnyű összpontosítva maradni, igazán keresgélni kell, hogy szilárd pontot tudjatok találni. Megértjük azt, ha úgy érzitek, hogy padlót fogtok időnként, és hogy ez úgy érződik, mintha többet soha nem vehetnétek friss levegőt. Tartsatok ki, kedveseim. Minden egyes lélegzéssel szó szerint előre vonszoljátok magatokat. Sokkal nagyobb haladást értek el, mint ami a felszínen látszik.

Azt is tudjuk, hogy ezek üres szavaknak hallatszanak, hiszen már fáradtak vagytok a sok padlózástól. Ez a heves nyomás az előrehaladás jele, hiszen ragyogó gyémántokká váltok, mint ahogy a szén is nagy nyomás alatt válik gyémánttá. Így van ez veletek is. Annak ellenére, hogy a fizikai testben ez a nyomás nagyon hevesnek tűnhet, nyugodjatok meg, képesek vagytok kiállni ezt a feszültséget. Tudjuk, hogy ez nem nyújt túl sok vigaszt, hiszen úgy érzitek, a testetek és a lelketek is nagy nyomás alatt van, és az ilyen napok egyre sűrűbben jelentkeznek. Ez az intenzitás egy biztos jele annak, hogy a „vége” felé közelítetek. Nem úgy, mint „minden vége”, hanem ennek az egyensúlytalanság csatájának „vége”. Hiszen ez egy csata és nem is csak személyes. Minden régi és sűrű anyag, mely ehhez a világhoz ragaszkodik/ezen csüng, elkezd szétszakadozni. Ez pedig fel fog gyorsulni, ahogy megjelenik az első szakadás az anyagon.

Még több felfordulás várható. Örüljetek neki, hiszen ez annak a jele, hogy közeledik az alagút vége, s a beszűrődő fény egyre erősebbé válik. Lélegezzetek, maradjatok nyugodtak, függetlenül attól, hogy milyen erős is a szétszakadás. Ez csupán a régi hazugságanyag szétszakadása, utat adva az igazi életnek, melyért oly keményen harcoltatok. Nem fogtok kudarcot vallani, egyáltalán nem. Még akkor sem, ha minden irányból ezt látjátok. Ez csupán a régi rendszer zavara, vele együtt pedig oly sok minden megáll. Ti viszont teljes sebességgel haladtok, még ha ez nem is tűnik úgy. Mi jól látunk benneteket és nagyon gyorsan haladtok. Csodálatosak vagytok. Szó szerint félretoljátok a régi hazugsághálót, mely visszatartott benneteket. Haladjatok tovább és ragyogjatok. Hamarosan érezni fogjátok, hogy a levegő sokkal könnyebbé válik.

190. rész (2012. szeptember 4.)

Már nagyon-nagyon hosszú ideje a sötétség völgyében jársz. Nem hibáztatunk, ha úgy érzed, hogy sosem lesz vége. Végülis, nem csak egy élettartam ideje alatt jártad azt. Az emberiség erőszakkal van a mélyben tartva, korszakok óta. Feltekintetek az égre a remény csillogását kutatva, de nagyon nehéz józannak maradni, amikor a szemetek ismét a körülöttetek lévő hulladékot látja.

Tudatában lehettek, hogy a világ egy jó része egyre mélyebbre kerül. A kétségbeesés egyre mélyebb részeibe, amint a pénzügyi, kormányzati és egyéb rendszerek látszólag azon tevékenykednek, hogy a bolygó lakóinak még jobban megnehezítsék a dolgait. Eddig oly sikeresen kitöröltétek a szemetet a szemetekből, így még tisztábban tudjátok ezt látni. Innen ered a kétségbeesés érzése és a pesszimizmus, amint azt látjátok, hogy a bolygótok rossz irányba halad. Mi van azzal a kemény munkával, amit elvégzünk? A saját megtisztításunkkal és a fény lehorgonyzásával? Ezek miért nem világítják meg a bolygót? – már halljuk is, hogy ezt kérdezitek. Megvilágítja, kedveseim, oly sok módon, hogy fogalmatok sincs róla. Egyelőre nem sok látható ebből kívülről, de ennek nagyon is jó oka van.

Ne feledjétek, hogy az emberiség úgy lett beprogramozva, hogy ebbe a rendszerbe legyen foglyul ejtve. Nehezen tudtok keresztüllátni a korlátozottságon, ami ezáltal rátok is vonatkozik. Oly sok módon megszabadultatok már tőle, de még mindig kihat az elmétekre, ezért az elmétek nem látja a változást, de a szívetek és a szellemetek igen. Emellett azok, akik a színfalak mögül irányítják ezeket a rendszereket, nagyon is tisztában vannak azzal, hogy a bolygótokra beáramló tudatosság oly sokatokat felszabadított, ezért minden erejükkel azon vannak, hogy ne engedjenek olyan irányba haladni, ami nekik nem előnyös. Egyszóval, felcsavarták a hangerőt, és megpróbálnak visszafogni titeket, azáltal, hogy félelmet keltenek bennetek. A legnagyobb erőbevetéssel dolgoznak, hogy ezt fenntartsák. Eddig soha nem volt ennyire reménytelennek tűnő az emberiség előrehaladása, a média eláraszt benneteket a környezet elpusztításának híreivel, valamint azokkal a képekkel, amelyek azt mutatják, hogy a civilizációtoknak vége. A kapzsiság, a harag és az erőszak irányíthatatlan.

Ne feledjétek, ez csak a felszín, ez csupán része annak a drámának, amely a szemetek előtt játszódik le. Ahogy egyre tágabbra nyitjátok a szemeteket, még nagyobb benyomással lesz rátok. Ne vesszetek el benne, ez csak azért van, hogy ismét irányításuk alá hajtsanak benneteket. Azért, hogy úgy érezzétek, hogy elveszett az utolsó reményetek is. Minden erejükkel azon vannak, hogy megpróbáljanak visszatolni a sorba. Abba a szűk mezsgyébe, amelyet kijelöltek számotokra. Nem akarnak szabad szellemeket, pedig ti azok vagytok. Ezt sose feledjétek el.

Emeljétek fel ismét a tekinteteteket és lássátok meg a fényt ezen sötét és elveszett völgy felett. Vegyetek mély levegőt és érezzétek át, mennyire jobb máris a levegő. Nem valami katasztrófa felé haladtok, erről csupán a sötét lények próbálnak meggyőzni. Maradjatok a szívetekben, ott van a valódi igazság. Ott észrevehetitek, hogy a sötétség egyre vékonyodik/halványul, és a legragyogóbb napfény váltja fel, amit csak el tudtok képzelni. Mi itt vagyunk, és nem engedünk el benneteket, de ti se engedjétek el magatokat. Hiszen ti vagytok azok, akik újra visszaeshettek a sötét mélységbe, feladva mindazt, amit ezen az utazáson eddig megtanultatok. Erősek vagytok és még erősebbé váltok. Ne hagyjátok, hogy bármilyen külső dráma azt sugallja, hogy nem vagytok azok. Az csak egy műsor, de ti nem muszáj, hogy részei legyetek. Sokkal nagyobb szerepetek van, kedveseim. Hiszen ti vagytok az új és valódi világ építői. Annak a világnak, ahol a régi és széteső drámának már egyáltalán nincs helye.

191. rész (2012. szeptember 5.)

A mai nap érdekes lesz. Hamarosan sokkal tisztábban kezditek látni a dolgokat. Nem csak a személyes életetekben, hanem a külső világot illetőleg is. A kerekek elkezdtek rendesen forogni, a régi jelleg pedig egyre csak lassul. Amint az idő egyre gyorsabban repül, a különbség egyre nagyobb lesz. Mégis úgy fog tűnni, hogy az emberek beragadtak a régi kerékvágásba. Különböző hullámhosszú kettősségre számíthattok, egyazon síkon létezve, mégis világok választják el őket, ahogy a különbözőségek egyre jobban kikristályosodnak. Dőljetek hátra és nézzétek, ahogy a világ újra megfordul a tengelye körül, ezúttal viszont egy kicsit más mintával fogja ezt megtenni. Így érdekes következményeket von maga után.

Mint mindig, most is hasonlatokban beszélünk, de az üzenet lényege ez: azt, ami a szemetek előtt van, ne tekintsétek teljes értékűnek, hiszen a felszínes réteg alatt új valóság ölt már formát. Egy olyan valóság, amely nagyon különbözik a jelenlegitől. Ne veszítsétek el a reményt, kedveseim. Még akkor sem, ha úgy érzitek, hogy beragadtatok ebbe a régi posványba, mely napról-napra csak sűrűsödik. Mindez alatt, elrejtve a tekintet elől, már egy gyorsulás zajlik. Olyan, amelytől eláll a lélegzetetek, mikor először rátekintetek. Lehet, hogy el van rejtve a tekintetek elől, de ez nem jelenti azt, hogy el van rejtve előletek. Menjetek a szívetekbe és meg fogjátok találni a válaszokat. Ahogy a kígyó is levedli a régi bőrét, amikor az kényelmetlen lett már a benne tartózkodásra, így ti is le fogjátok vedleni a világotok egy rétegét. Ennek is el fog jönni az ideje, és ez a nap már nincs messze. Sokat emlegettük már ezt, de ne adjátok fel a reményt. El fogtok jutni oda. Nem csak eljuttok, de díszvendégek is lesztek. Hiszen TI vagytok azok, akik ezt lehetővé tettétek. Hiszen az a világ, amelyet szeretnétek, a ti cselekedeteiteken és jelenléteteken keresztül jön el.

A mi munkánk ebben a folyamatban az asszisztálás/segédkezés. Nem kis feladat, de eltörpül a tiétek mellett, így tisztelgünk előttetek. Mind történelmet teremtetek, minden egyes nap, minden egyes pillanatban. Ez pedig a dicsőség és szeretet történelme. Mindaddig, amíg ez az új réteg nincs szem előtt, megértjük, hogy nehezen tudtok átlátni a meglévő rétegen. Mi viszont látjuk és örömünkben kiáltunk. Már látjuk, hogy milyen közel is jutottatok ezen hatalmas feladat elvégzéséhez. Ne adjátok fel, kedveseim. Nagyon rövid távolság maradt már. Annak ellenére is, hogy a ti mértéketek nagyban eltér a mienktől. Érezzétek a pulzusotok felgyorsulását, ahogy beleéreztek ezen szavak igazságába. Tudni fogjátok, hogy megérte, hogy a végén mindent megért. Maradjatok összehangolva a belső magvatokkal, segítségetekre lesz ezen utolsó szakaszban is. Annak ellenére, hogy az utolsó szakasz nagyon feszes, ne engedjétek, hogy a kétségbeesés hangja lehúzza a bennetek lévő vezércsillagot. Nagyon is tudja, hogy merre tartotok. Azt is tudja, hogy minden megvan bennetek ahhoz, hogy el is jussatok odáig. Függetlenül attól, hogy mit is próbál a testetek vagy az elmétek mondani.

192. rész (2012. szeptember 7.)

Az emberiség már régóta próbálja elszakítani magát a láncaitól. Nagyon jól haladtok a siker felé. A láncok már eléggé fellazultak ahhoz, hogy kicsusszanhassatok belőle, de ez még számotokra nem nyilvánvaló. Így sokan továbbra is úgy folytatják az életüket, mint eddig, ugyanazt a nehéz terhet cipelve. Hamarosan meg fogjátok látni ennek igazságát, és érezni fogjátok, hogy ez a nehéz félelem-poggyász leesik a hátatokról. Úgy, mint ahogy a víz csúszik le a csúszós felületen. Ez a régi, belétek ivódott mártíromság már csak illúzió. Úgy, mint ahogy oly sok minden körülöttetek.

Már szóltunk arról, hogy az elmétek nagyon-nagyon lassan ébred rá arra a tényre, hogy az a szabadság, amelyet oly régóta kerestek, már itt van. Úgy, ahogy a hiányzó végtagot még sokáig érezni lehet, az elme is regisztrálni fogja azt, hogy nem vagytok szabadok és még mindig vágyakoztok a szabadságra. Ez érthető, hiszen az elme úgy lett beprogramozva, hogy ehhez a hithez ragaszkodjon. Máskülönben azok, akik irányítanak benneteket már rég elveszítették volna a felettetek való hatalmukat. Amint ez az igazság kiszivárog, úgy minden, ami lent tart benneteket/leláncol, el fog olvadni. Olyan nincs, hogy részben szabad ember. Vagy teljesen ez az elmetompító hatás alatt vagytok, mely hatékonyan meggyőz arról benneteket, hogy erőtlenek vagytok, vagy megtaláljátok az igazi erőtöket. Amikor ez bekövetkezik, nincs az a lánc/béklyó, amely vissza tud tartani benneteket. Amint hozzákapcsolódtok a belső erőtökhöz, semmi nem tud visszatartani abban, hogy levessétek magatokról ezeket a mű-akadályokat.

Már most ebben az igazságban vagytok, semmilyen félelemkeltés nem tud benneteket visszazárni a rácsok mögé. Kivéve, ha ti magatok nem mondotok le az újonnan megszerzett szabadságotokról. Amennyiben azt választjátok, hogy visszahátráltok a félelembe - a műsor hatására, amit ezek az elnyomók játszanak-, nos, akkor ezek a rácsok ismét megszilárdulnak. Ez történik velük, ha úgy döntötök, hogy visszaléptek a régi zárdába. Tehát, ez a szabadsághiány csak az elmétekben jött létre. A szívetekben lévő igazsággal viszont nem ér fel, csak azt kell akarnotok, hogy előjöjjön. Ekkor nincs a világon az az akadály, amely vissza tudna tartani benneteket. Nincs az a dráma, amely meg tudna arról győzni, hogy visszalépjetek a régi ketreceitekbe, mely félelemből és gyengeségből áll.

Tartsatok ki, kedveseim. Ne engedjétek, hogy a félelemmel teli elme meggyőzzön benneteket arról, hogy vissza kell fordulnotok. Máris kiszabadítottátok magatokat, még akkor is, ha annyi minden körülöttetek mást mond. Mindegy, hogy miről próbálnak meggyőzni benneteket ezek a hangok. Hadd kiáltsák csak, amit akarnak, ti már tudjátok a jövőbe vezető irányt. Nem javasolt visszalépni a múlt börtönébe. Ha a biztosat választjátok a bizonytalannal szemben, akkor viszont ott fogtok kikötni. Együtt azokkal a lelkekkel, akik nem voltak hajlandóak a szívük hangjára hallgatni. Vessétek le magatokról a régi út/életmód illúzióját, és bátran lépdeljetek előre az ismeretlen területekre. Ez az egyetlen módja annak, hogy megtaláljátok azt, amit kerestek. Itt fekszik a jövőtök.

193. rész (2012. szeptember 9.)

A mai üzenet ismét az idő témáját fogja érinteni. Hiszen oly sokan érzékelik azt, hogy bizonyos értelemben egyhelyben áll, más értelemben viszont, felgyorsult. Erről már tettünk régebben is említést. Okkal, hiszen ez a változás egyik jele. Fontos az is, hogy észreveszitek ezeket a rendszertelenségeket, annak ellenére, hogy oly sok minden még a réginek érződik.

Engedjétek meg, hogy megmagyarázzuk. Mint észrevehettétek, a média csupán a széteső dolgokra összpontosít. Azért teszi ezt, hogy a sötétben tartson benneteket. Sokan ezt tagadnák és képzeletbelinek tartanák, de ha jobban megnézitek, hogy mit is szolgálnak fel nektek nap, mint nap, akkor meg fogjátok látni. Minden jól rátok van szabva, hogy kicsinek és kiszolgáltatottnak érezzétek magatokat. Ez a „rossz hírekkel” való etetés nem véletlenül történik. És annak ellenére, hogy sokan azok közül, akik eljuttatják hozzátok ezeket a híreket, nem tudnak erről, a mögöttük lévő, sötétben settenkedő erők igenis a legnagyobb erőbevetéssel próbálják ezt fenntartani. Nagyon is jól tudják, hogy ez az egyensúlytalan „táplálkozás” továbbra is alultápláltként fog benneteket tartani. Alultáplált reményben és szellemben. Ennek ellenére még ők is érzik annak a hatását, hogy ti elkezdtetek új helyről „táplálkozni”, az pedig kevésbé szennyezett. Fontos túllátni a hagyományos tömegmédián, és elkezdeni az információt más helyről beszerezni. Ezek a helyek pedig egyre jobban csak szaporodnak, így, hogy a fátyol elkezdett elvékonyodni, mely már szinte áttetszővé válik.

Vigyétek szemeteket, fületeket és szíveteket a lehúzó hírek hangja mögé és sokkal tisztább képetek lesz a világról. Ez a világ nem csak a végítélet és szétesés helye. Nem csak az történik, hogy az Anyatermészet az utolsókat lélegzi a környezetszennyezéstől. Igen, jelen van ez is, de annyi sok minden más is elkezd láthatóvá válni. Amint figyelmen kívül tudjátok hagyni a lehúzó hangokat, meg fogjátok azt látni.

Hiszen egy teljesen új világ emelkedik épp fel, ezt már az időérzéketek változásain is érezhetitek. Ez egy biztos jele annak, hogy a felszínes világ elkezdett szétszakadni az öltésénél, és egy új világ kezdett megjelenni. Épp úgy, mint ahogy a régi szűk bőrét levedli a kígyó, hogy egy új, hozzáillőbe bújjon. Legyetek éberek/figyelmesek, kezdjetek hozzáhangolódni ezekhez a változásforrásokhoz/áramlatokhoz. Tudjuk, hogy ez nem könnyű, nem csak a régi zajával kell megküzdenetek, hanem a testetekben megjelenő fájdalommal és sajgásokkal is. A változások viszont már itt vannak. Meg fogod látni, ha éberen keresed. Arra invitálunk benneteket, hogy fedezzétek fel ezeket az új részeket, darabokat, melyek megjelennek. Egyre több ilyen fénysziget fog felbukkanni. Nézzetek körbe, kövessétek a szíveteket, hiszen az segít a jó irányba tekinteni. Ne feledjétek el, hogy nagyon könnyen megeshet, hogy a változások nagyon is közeli dolgokban vagy emberekben jelennek meg.

Ideje megkeresni és eljátszani ezekkel az „idő-darabokkal, ahogy (úgy tűnve, hogy) a semmiből megjelennek. Amint az idő elkezd megnyúlni és elhajolni, minden más is követni fogja. Semmi régi és merev dolog nem tud fennmaradni ebben a folyékony mozgásban. Minden szétesik, mint ahogy a merev szerkezetek is szétesnek, ha a Föld elkezd mozogni. Ti viszont rugalmasak vagytok. Mint a fűszál a szélben, úgy együtt tudtok mozogni az idővonal változásának mozgásával. Találjátok meg benne az örömet, és játszatok el vele. Nagyon fontos téma, de mégis örömmel teli, ha hajlandóak vagytok megtanulni a „folyékonyság” leckéit.”

 

 http://www.facebook.com/notes/szigli-szabolcs/aisha-north-csatorn%C3%A1z%C3%A1sa-28-r%C3%A9sz/460933187263533