Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


A szennyezett vÍz élettani hatása

2011.05.06

A szennyezett víz élettani hatásai

2009.04.02

 

A szennyezett ivóvíz élettani hatásai

 

Hazánkban a közműves ivóvízellátásban részesülő lakosság aránya közel 100%. Az ivóvízellátással kapcsolatban régebben a víz útján terjedő fertőzések (vérhas, hastífusz, kolera, bélhurutok, fertőző májgyulladás, gyermekbénulás) okoztak problémát. A korábbi baktérium okozta járványokat újabban a vírusok okozta fertőzések váltják fel. A természetes vizek ivóvíz céljára történő felhasználása a használat előtti fertőtlenítéssel tehető baktérium és vírusmentessé. Magyarországon a legtöbb vízi eredetű járványt az egyedi vízellátási rendszerek fertőződése okozza, de a legtöbb megbetegedés a közüzemi vízellátásból származik.

Az ivóvíz ellátásban a felszíni illetve a felszín alatti vizekben oldott kémiai anyagok okozzák a legnagyobb gondot. Ezek közül elsősorban a nitrát-tartalom okoz problémát, ugyanis az emésztőrendszerben nitritté redukálódik és methaemoglobinémiát okoz, ami különösen csecsemők esetében végzetes kimenetelű lehet. Ezért ha a nitrát koncentráció meghaladja a 40 mg/l értéket, akkor a vizet csecsemők ételének vagy italának készítéséhez tilos felhasználni. A nitrát a felnőttekre is veszélyes, ugyanis emésztőrendszeri rákos megbetegedést okozhat. Említésre méltó, hogy a közvetlen hatásokon kívül hosszabb behatásra a nitrát és a nitrit a szervezetben a szekunder aminokkal karcinogén hatású nitróz- aminok képződnek.

Korábban az alföldi megyékben gondot okozott a mélységi vizekben levő geológiai eredetű arzén, de ez a probléma a Maros hordalékkúpról történő átvezetéssel megoldódott. A mikroszennyezők körébe azok a szennyező anyagok tartoznak, amelyek közegészségügyi szempontból igen kis mennyiségben is károsak, és amelyek az alkalmazott tisztítás-technológiákkal nehezen vagy csak kis részben távolíthatók el. Ezek azon túl, hogy a víz orgonoleptikus (íz és szag) tulajdonságait rontják, általában toxikus és karcinogén hatásúak.

Ezek közül a vas, mangán és a cink elsősorban ízrontó , a higany, az ólom és a kadmium toxikus hatású. A toxikus hatás érvényesülését a szinergizmus is befolyásolja. A higany szennyezés irreverzibilis elváltozást okoz a szervezetben (pl, az agyban), de károsan hat a hallásra, látásra és a mozgásra is. A toxikus nehézfémek idegrendszeri károsodást, keringési és emésztőszeri megbetegedéseket, bőrelváltozásokat, csontrendszeri károsodást okoznak, de előfordulnak mutagén és karcinogén hatások is. A különböző kőolajszármazékok már kisebb koncentrációban mérgező és ízrontó hatásúak lehetnek, az aromás szénhidrogének karcinogén hatásuk miatt említésre méltók.

A detergensek emulgeáló hatásuk miatt akadályozzák a tisztítási technológia keretében az egyéb anyagok kicsapódását. A peszticidek közül a klórozott szénhidrogének igen lassan bomlanak, és ugyanakkor folyamatos akkumulálódásuk miatt jelentenek veszélyt.

 

Néhány szerves vegyület ízrontó káros hatását jellemző koncentrációérték
(Benedek, Literáthy, 1979)

 

Vegyület

 

Ivóvízben okozott ízhatás (mg/l)

 

Fenol

 

0,002*

 

Krezolok

 

0,0001 - 0,002*

 

Xilenolok

 

0,001 - 0,002*

 

α-naftol

 

0,5

 

β-naftol

 

1


* Csak klórozás esetén

 

Néhány vegyület szaghatást okozó koncentrációértéke
(Benedek, Literáthy, 1979)

 

Vegyület

 

Szagküszöbkoncentráció (mg/l)

 

Ammónia

 

0,04

 

Azoamil-acetát

 

0,0006

 

Benzaldehid

 

0,003

 

Hidrogén-cianid

 

0,001

 

Szén-szulfid

 

0,003

 

Kén-dioxid

 

0,009

 

Hidrogén-szulfid

 

0,001

 

Klór (szabad)

 

0,01

 

Klór-fenol

 

0,0002

 

Metil-merkaptán

 

0,001

 

Etil-merkaptán

 

0,0002

 

Nitro-benzol

 

0,03

 

Szkatol

 

0,001

 

Megemlíthető az ivóvíz radioaktív anyagokkal szennyezettsége, azonban az ivóvízzel a szervezetbe jutó radioaktív anyagok mennyisége nagyságrenddel kisebb, mint a táplálék útján a szervezetbe kerülő anyagok mennyisége.      

 
forrás: www.egeszsegstar.eoldal.hu