Mihály Arkangyal: Amit ígérek nektek, az egy életen át tartó öröm, boldogság és bőség. Mit szóltok hozzá?

2012. november 27.

Közzétette: Steve Beckow

Ezen a héten Geoffrey előhozza Mihály arkangyal könnyedebb, sokkal kalandosabb és sokkal társaságkedvelőbb (barátságosabb) oldalát, aki – elmondja, hogy – olyan dolgokat hozott létre, mint az Aurora Borealis [északi sarki fény], elmeséli, mi fekszik az univerzum végén és beavat bennünket az örökkévaló boldogság tervébe.

Gyertek és csatlakozzatok a kalandor Mihályhoz, a zenész és felfedező Mihályhoz, amint Geoffrey választ kap néhány kérdésére, melyek gyermekkora óta kísérték őt. Nagy köszönet Ellen-nek a gyors átiratért!

Egy óra egy angyallal

2012. november 26.

Graham Dewya (GD): Helló és üdvözlet az Egy óra egy angyallal c. műsorban Linda Dillon-nal, a Szeretet Tanácsától, aki a The Great Awakening [A nagy felébredés – a ford.megj.] írója, valamint Geoffrey West-tel a Greenprint for Life-tól. Graham Dewya vagyok!

Mai vendégünk Mihály arkangyal. Nos, ezzel át is adom neked a szót, Geoffrey!

Geoffrey West (GW): Köszönöm, Graham! Üdvözlet és áldás mindenkinek! Remélem, hogy a mai programunk némileg más lesz! Bár lesz néhány fontos kérdés, de az a vágyam, hogy előhozzunk egy sokkal vidámabb aspektusát a mennyei és talán a galaktikus világban is létező dolgoknak.

Van néhány ide kilyukadó eredmény, melyet szükséges megneveznünk, de amint befejezzük 2012 utolsó heteit, az a gondolatom támadt, hogy sokan lesznek – különösképp olyanok, akik még erősen ragaszkodnak vallási meggyőződésekhez – akiknek félelemre alapozott reakcióik lehetnek azok között, akikkel elhitették, hogy a mi isteni teremtőnk egy bosszúálló, büntető istenség, aki számos módon és alkalommal követeli a lojalitásunkat.

Azokat a meggyőződéseket, melyek az emberiségbe lettek kondicionálva arra tervezték, hogy félelemben tartsák az embereket, és hogy szükségük legyen vezetésre nem csupán a kormányzati téren, hanem spirituális téren is. Az én személyes érzetem és meggyőződésem az, hogy e Felemelkedési folyamat fontos aspektusa az, hogy tegyük lehetővé az alkotást az öröm és szabadság élményének és azt, hogy megtapasztaljunk valamit, aminek a legnagyobb többségünk nincs tudatában mind ezzel a világgal kapcsolatban, mind azon túl.

Miután megtanították nekünk, hogy a magasabb tudatosságú családunkat a hódolat, sőt a félelem különböző szintjein közelítsük meg, lehetséges – vagyis lehetséges? Sőt, helyénvaló? – hogy megszemléljük e családok egy könnyedebb, spontánabb, sőt humorosabb oldalát is!?

Fogalmam sincs arról, mi várható ettől az estétől, így meglepetéssel érhet véget nem csak számotokra, hanem számomra is. Szeretném megkérni Lindát, hogy néhány pillanat erejéig önmagaként legyen jelen azért, hogy néhány gondolatát meg tudja osztani.

Üdvözlünk Linda!

Linda Dillon (LD): Helló, Geoff! Örülök – mint mindig -, hogy itt lehetek!

És igen, úgy gondolom, hogy a mai spontán összejövetel – mert ez olyan, mint egy összejövetel – remélhetőleg meglepő lesz mind számunkra, mind pedig a hallgatók számára.

A Szeretet Tanácsában már régóta téma az öröm. Valójában emlékeztettek arra, hogy amikor Sedona-ban összegyűltünk az első konferenciára, ott Poco Diablo-ban találkoztunk. És ez az a hely, ahol – ó, hat éve már – a Szeretet Tanácsaként összejöttünk, hogy örömöt biztosítsunk, és hogy bevezessük az öröm energiáját.

És ami ezzel kapcsolatban vicces volt – vicces: a maga komikus értelmében gondolom –, az az, hogy ez volt az egyik olyan workshop, ahol minden, ami a fizikai síkon el tud romolni, az elromlott.

Kellemes idő helyett jégeső volt, hó és mindenféle nehézség akadt. Az a helyiség, ahol úgy terveztük, hogy dolgozni fogunk, nem jött össze és egy kis konferenciateremben voltunk. De megcsináltuk és lehorgonyoztuk az örömöt!

És úgy gondolom, hogy sokan közülünk – a spirituális utazásainkon és főként, amint mondtad, ahogyan közeledünk 2012 végéhez – keressük, akarjuk és epekedünk az örömért és még mindig nem vesz bennünket körül. Nem tesszük azt, amit Gábriel arkangyal kétségkívül örömmunkaként, a szívörömünk aranysugarának megöleléseként említett.

Tehát úgy gondolom, hogy ha nem tennénk semmi mást ma éjjel, csak azt, hogy az öröm részecskéjét magunkhoz vesszük, akkor valóban óriási dolgot vinnénk véghez!

2012 vége közeledtével szintén meg akartam osztani a hallgatóinkkal azt, hogy – Mihály arkangyal szavaival élve – erősen bátorított/támogatott  módon vezettek engem, és amikor a Szeretet Tanácsa szavai között szerepel az „erősen bátorított / támogatott” kifejezés, akkor az jóformán egy katonai parancs [nevetés] arra, hogy két dolgot tegyünk vagy két web-gyűlést tartsunk, hogy felkészüljünk az év végére. Nos, az egyik, hogy felkészüljünk az év végére és a másik az december 22-én lesz.

Nos – bár úgy érzem, hogy a Felemelkedés folyamatának nagy részét már befejeztük. Tudjuk, hogy mit kell tenni, mire kell számítani, hogyan kell felkészülni, milyen szabályok vannak – de engem – és biztos vagyok benne, hogy a 2012 Scenario-t és a Greenprint for Life-ot is – még mindig elárasztanak azzal kapcsolatos kérdések, hogy mit kell tenni, mire számíthatok, mi a feladatom, honnét tudom, hogy mi a feladatom, mi a helyzet a kutyámmal, a macskámmal, a szomszédaimmal?

Tehát december 15-én egy két órás webináriumot [web-es szeminárium – a ford.megj.] tartok a Felemelkedésről és rólatok. Ennek az a célja, hogy nagyon interaktív legyen, így az emberek fel tudják tenni a kérdéseiket. Majd áttérünk arra, hogy sok ember mit ért hagyományos dátum alatt – és tudjátok, hogy nagy nehézségeim vannak azzal, hogy a Felemelkedést egy egyetlen napként kezeljem vagy az idő egy pontjának tekintsem.

Tehát december 15-én lesz „A felemelkedés és te”, majd december 22-én – az utána következő napról és az új kezdetről – egy webcast lesz.

Hiszen az egyik dolog, amit a Szeretet Tanácsa valóban kihangsúlyozott – ismétlem, hogy mind a közösen töltött időnkben, mind pedig személyesen – az, hogy „Mi legyen?”.A mi nagy munkánk, a mi nagy örömünk az Új Föld megteremtése. És társ-teremtést végzünk a mennyei birodalmakkal, Mihály arkangyallal, a galaktikus testvéreinkkel és ez fenomenális lesz!

Nos, a rákövetkező nap azzal fogjuk kezdeni, hogy erről nagyon konkrétan fogunk beszélni. Nem lényeg, hogy mennyit beszélünk december 21. mágikus napjáról, bár hihetetlen mennyiségű információt mondtak és osztottak meg velünk, a csontjainkban nem tudjuk pontosan, személyesen mi fog történni, hogy pontosan mit fogunk érezni, csupán annyit tudunk, hogy örömteli lesz.

Erről szól ez a folyamat. Ez egy átkapcsolás az egó-központú tudatosságunkból a szívbeli tudatosságunkba.

Nos, erre a két eseményre regisztrálhattok a Szeretet Tanácsának oldalán www.CouncilofLove.com  Remélem, ott lesztek!

Ha bármilyen fontos kérdésetek van, főleg a rákövetkező napon, amit úgy tekintek, mint a remény, megújulás és új kezdetek ünnepe!

Nos, köszönöm, hogy lehetővé tettétek ezt bejelenteni és kezdjük el örömmel a műsort!

GW: Oké, Linda! Csak egy kérdés, mielőtt közvetíted Mihályt. Most, egy kicsit specifikusabban fogom megkérdezni Mihályt az ő személyiségéről, a természetéről. De a te nézőpontodból gyakran érzékeled a szeretetet és az örömöt? Észleled azt, amit úgy tudnánk, vagy úgy értelmezhetnénk, hogy az ő komolyabb oldala? Vagy az mindig könnyed?

LD: Ez egy valóban jó kérdés, Geoff! Sőt, amikor a Tanács – legyen az Mihály vagy Gábriel arkangyal, vagy az Univerzális Anya – amikor valóban komoly, akkor is örömteli! Hihetetlen könnyedség van benne!

Tehát az egész elképzelés egy mennydörgő, büntető, félelmetes Istenről vagy entitásokról, amely felfogás elöntötte a kultúránkat és bele lett abba nevelve – sok kultúrába!; és itt az egész világról beszélek –, egyszerűen nem igaz! Nem valós!

Nem tartottam volna ki 30 éven át, ha félelmetes, fájdalmas vagy bántó lenne. Vannak időszakok, amikor érzem ezt az ellenállhatatlan örömöt? Mindig – de ezt a rémületet vagy ezt a szomorúságot is, ami a bolygón megy? Igen. Ez nem egy formális érzés és az érzés szót használom, mert ehhez tudunk viszonyítani.

A Szeretet Tanácsának nem ugyanaz a típusú érzése van, mint nekünk. Valójában az sokkal nagyobb! És ez akkor van, amikor tudom, hogy valami valóban fenn van vagy valami nagyon rosszul megy itt és szükségünk van közösen vagy egyénileg elmozdítani azt és visszatérni az útra.

De mindig – még ezen túl is – ott van az az elképesztő könnyedség és az az elképesztő öröm. És tudjátok, mit? Ha a valódi gyakorlati jellemvonások tekintetében gondolkodtok, amikor a vezetőinkhez fordulunk – a felemelkedett mesterekhez vagy az arkangyalokhoz – azért fordulunk hozzájuk, mert érezni akarjuk azt a megszentelt kapcsolatot. Érezni akarjuk azt az örömöt! És ha a félelem, a harag, a „mi van, ha” csalóka érzetét érezzük, azon okból fordulunk hozzájuk, hogy segítsenek elűzni azokat az érzéseket!

Tehát annak a félelem-darabkának – legyen akár óriási vagy mikroszkopikus – mennie kell!

GW: Nagyszerű! Köszönjük, Linda! Nem! Feltétlenül érinteni fogjuk egy kicsit ezt röviden Mihály arkangyallal is! Most adunk egy pillanatot Lindának, hogy kapcsolódjon Mihályhoz, és amíg ő ezt megteszi, képzelhetjük el Mihály kék békefényét, amint körülveszi és átöleli a Földet, majd belemegy minden alak és szervezet szívébe, megemeli a tudatosságot és képessé tesz egy magasabb szolgálatra ebben az időben, mindenek legnagyobb javára!

Ezzel, kifejezzük a mi hálánkat és szeretetünket mindenki felé ebben az időben, amiért hozzásegítenek az általunk most tapasztalt felébredéshez.

Mihály! Ismét mikrofonnál vagy még egy estére. Üdvözlünk! Üdvözlet és szeretet, mint mindig!

Mihály arkangyal (AAM): És üdvözlet neked is, Geoffrey. És igen, Mihály vagyok, a szeretet arkangyala, a béke harcosa, az öröm és jó hírek hozója. Igen, ellopok egy részt Gábriel nővéremtől és fivéremtől Gábriel arkangyaltól, hogy sose tudjátok, hogy milyen módon fog egyikük vagy másikunk megmutatkozni.

De engedjétek meg, hogy elmondjam nektek, hogy az öröm hozói vagyunk! Mi vagyunk a szabadság hozói! Rengeteg időt töltöttem azzal – kiváltképp az utolsó évet, barátaim – hogy beszéltem nektek és a szívetekhez szóltam a szabadságról! Mi a szabadság? Elfogadni annak szabadságát, hogy azt tesztek, amit akartok, hogy előidézitek, melynek társ-teremtésére vágytok, hogy a megszentelt énetek örömében vagytok egységben velünk?

Nos tudom, hogy az utóbbi időben beszéltetek Szent Ferenccel és ő mindig azt mondja nektek: „Én vagyok St. Francis és hívhattok Frank-nek!” És ezen a részen még nevettek. És talán ennek csengését még a mennyekben és a Földön is halljátok!

De nem azt akarom sugallani ennek az este kezdetén, hogy hívhattok Misinek, mivel úgy kérem, hogy Micha-el-ként használjátok és az „-el” szótag nagyon fontos! De amit mondok nektek az, hogy ha szeretnétek – mivel ez az egyetlen módja annak, hogy utaljatok rám – akkor hívjatok Misinek vagy Mihály Arkangyalnak! Válaszolni fogok!

És mindig kirobbanó és átható, körülvevő és betöltő, emlékeztető (nem arra, hogy ki vagyok!) könnyedséggel fogok felelni… Mivel – nézzünk szembe vele –ezen a ponton ez szinte lényegtelen, ugye?

Amire emlékeztetni akarlak benneteket az az, hogy TI kik vagytok! És ezt a gyakorlatot nem arkangyalként, hanem a béke harcosaként hozom! És várom azt a napot, amikor többé nem kell ezt a címet követelnem, amikor egyszerűen úgy jelenthetem be magam, mint a béke testvére.

Még fel fogtok ismerni! Ne aggódjatok!

Tehát, drága barátaim, hol szeretnétek kezdeni?

GW: Nos, el tudom képzelni azt, hogy sok hallgató sok zavart, félelmet és feszültséget fog tapasztalni, amint részletesen kifejtetted és amint Linda is beszélt róla. Tehát talán megfelelő lenne ezzel kezdeni.

Megtennéd, hogy egy kicsit részletezed ezt a félelem-képzetet, amit a vallás az Isteni Teremtőnek festett? A vallás egy bosszúálló, büntető Teremtő képét alakította ki, aki imádatot és hódolatot követel bizonyos módokon és bizonyos alkalmanként.

A kérdés az lenne, hogy: Mivel minden Egy, miért alakítana ki az Isteni Teremtő egyik aspektusa többszörös aspektusokat az Isteni-Énnek, miért adna ezeknek a látásmódoknak szabad akaratot és aztán miért követelné, hogy bizonyos módon higgyenek, beszéljenek és cselekedjenek, és ha nem engedelmeskednek, miért fenyegetné őket számkivetéssel egy pokolnak nevezett helyre? Mik az ezzel kapcsolatos gondolataid?

AAM: Ez egy nagyon nyakatekert kérdés, barátom! És ez egy kitűnő kérdés is egyben, főként a bosszúálló istenek megalkotásával kapcsolatban!

Engedjétek meg, hogy azt sugallva kezdjem, hogy nincs olyan dolog vagy hely, mint a pokol. A pokol az a hely, ahol az érzelmeidben vagy megragadva; ebben az érzelmi-értelmi mezőben, nem vagy szeretve, vagy nem vagy szeretetreméltó. Ez egy forgatókönyv, és ez a legrosszabb forgatókönyv.

De engedjétek meg, hogy azt sugalljam, hogy az egyik dolog, amit tettünk az, hogy az illúzió téves eszméin kívül töröltük a téves eszméket és paradigmákat azon dolgokról, amiket itt a Földön megtapasztaltatok – és ez másutt is megtörtént, más különböző időkben.

Az illúziókat nem az Anya/Atya/Egy hozta létre! Kezdjük ezzel!

Ezeket az illúziókat emberi lények alkották, akik szeretetlennek és nem szeretetreméltónak érezték magukat, akik azt érezték, hogy önmaguknak csak akkor tudnak értéket nyerni, ha irányítanak, ha elveszik másoktól a hatalmat. És nem lényeg, hogy ez egy barlangban volt-e a kezdetek-kezdetén, vagy egy külső bolygón volt-e, vagy egy privát kis hűbérbirtokon volt-e, mint a Vatikán, vagy családok nemzedékei voltak-e ezek!

Gondoljatok a rendszerre úgy, mint a patriarchális rendszer! Nos, a patriarchálisnak sok csodás jellemzője van, amire ezt alapozták, amivé formálták azt követően – az Isteni Férfi segítségének, gondoskodásának, a nyugalmi pont megőrzésének, védelmének, oltalmazásának elgondolása.

De ami kialakult, az ellenőrzési rendszer, a bolygó populációja nagy részének leigázása és természetesen a gyermekek és nők vagyonként történő kezelése lett.

Ezek közül egyik sem volt sosem az isteni kvalitásokra, áldásra és erényekre alapozva. Ez egy emberi kreáció volt, mely nőtt és nőtt és ez volt az egyik legerősebb megnyilvánulása annak, hogy az emberi közösség mennyire erős a Teremtő faj tekintetében.

Nem csupán befogadtátok ezt, hanem társadalmakat, mindenféle épületeket alkottatok – legyenek akár a Wall Street-en vagy a templom szomszédságában – irányításra (ellenőrzésre) alapozva és elmondva nektek, hogy gonoszok, bűnösök és értéktelenek vagytok!

Ezt sosem üzente az Istenanya! Ezért annyira dicsőséges az ő Tervének felfedése ebben az időben! Ezért jött Jézus és sok próféta, hogy egyszerűen azt mondja: „Elnézést! Elfeledkeztetek a szeretetről?”

Az egyetlen szabály önmagatok és egymás szeretete! Igen, van néhány viselkedési szabály is, mely jellemzőkre vonatkozik, de ezek nem a büntetésről szólnak és természetesen az irányításról sem!

Tehát a félelem számos szintje megjelenik a földi populáció körében, a legszigorúbbaktól kezdve és még mindig sok jégbefagyott van közöttük. Tehát ezen a napon és minden napon azt kérjük, hogy küldjétek nekik a kék lángot, az arany lángot, a rózsaszín lángot, a bíborvörös lángot és az ametiszt színű lángot, hogy ráébresszék őket arra a tényre, hogy nem csupán élnek, hanem szeretve is vannak, és hogy van hatalmuk megteremteni azt az életet, amire vágynak a felsőbbrendű énjüknek megfelelően.

Tehát a büntető Isten mítosza, aki benneteket a Pokol tüzébe akar vetni – és ez minden vallásnál téma – az egyszerűen nem igaz! Most, erre a mitológiára alapozva sokatok a saját poklának tüzére veti magát és természetesen a bolygótokon is létrehoztatok közösen olyan helyzeteket (helyeket), melyek élő poklok! De ezek nem valósak!

Nos, most a felébredés folyamatában vagytok és úgy tekintetek erre, mint egy gyermek, akinek dührohama volt és összetörte a kedvenc játékát. Nézitek az összezúzott játékot és azt mondjátok: „Nem lényeg! Nem fogok ülni és búsulni e fölött a játék fölött, ami többé nincs ott, és ami segített megszabadulnom a haragomtól és a félelmemtől! Teremtek egy újat és ez üdvös lesz!”

Az „üdvös” egy olyan szó, melyet az emberek elfelejtenek! Ez szabad lesz. Ez hihetetlenül gyönyörű lesz! És ez olyan valami lesz, amit meg tudok osztani – magammal, a családommal, a barátaimmal, a közösségemmel.

Jézus, aki egy olyan út, melyen a kimondhatatlan és megismerhetetlen energiája manifesztálódni tud, gyakran mondja: „Nem a régi büntető, mennydörgő Isten vagyok!” Egyetlen lélek, egyetlen lény sincs a bolygó felszínén, aki jelenleg nem teljesen a Felemelkedési folyamat része, akár tudatában van, akár nincs! És ennek egy fontos része az, hogy békét kössetek az Isteni Atyával/Férfival [Masculine] és megöleljétek őt kívül és belül! Tehát a büntető Atya elképzelésének mennie kell!

Köszönöm!

GW: Köszönjük, Mihály! Amíg az üdvös-ről beszélünk – amint említetted – Neal Donald Walsh Tomorrow’s God [A holnap istene] c. könyvében bemutatta, hogy a vallás eltorzította azt a vonalat, hogy mi Isten képére lettünk megteremtve!

És talán a vallás hagyta, hogy az emberiség azt feltételezze, hogy ez azt jelenti, hogy Isten a megszemélyesített képe az emberiségnek és nekünk, szükségszerűség nélkül kiigazítva azt, hogy úgy értse, hogy mi mindannyian egyek vagyunk, az élet minden aspektusa, páratlanul különböző és egyformán csodálatosak az egységgel, amely Isten. Nos, valójában az istenség üdvös aspektusa valóban az, amit ez alatt értünk, ugye?

AAM: Ez így helyes! Ti Isten képére és hasonlatosságára vagytok teremtve, de ez nem jelenti azt, hogy Isten az a fickó, aki az utcán lakik. Nos, akkor ő a szomszédotok? Ő a kutya, a macska, a fa, a növény? Igen! De azt színlelni, hogy a Forrás és Egy egyszerűen egy fizikai utánzatotok, az nevetséges!

GW: És volt egy dal, melyet Joan Osborne énekelt néhány évvel ezelőtt „Mi lenne, ha egyikünk Isten lenne? Akár csak egy fajankó is közülünk, vagy csak egy idegen a buszon?”  Nos, valójában mi – különböző módokon – meg vagyunk hívva arra, hogy megvizsgáljuk az istenséget minden aspektusában, amik mi vagyunk. És aztán vannak más dalok is, mint egy Billy Joel-féle, amelyben azt mondja: „Inkább nevetnék a bűnösökkel, minthogy sírjak a szentekkel, mivel vétkezni sokkal nagyobb móka” és aztán „csak a jók halnak meg fiatalon.”

Nos, ilyen értelemben, a vallás különféle aspektusokat festett. Van bármi gondolatotok vagy hozzászólásotok ehhez, Mihály?

AAM: Igen, van! És tudod, hogy az én hátterem egy zenész és így gyakran fogok zenészeket inspirálni, és tudjátok, hogy ők nem mind Beethoven-ek és Mozart-ok! Nos, igen, dalokon, zenén és mennyei szeráfokon keresztül is beszélünk az emberekhez.

Isten egy közöttetek! De sokkal fontosabb, hogy ti ott vagytok Istennel a buszon! Ti Isten buszán vagytok! Ő a vezető és az Istenanya a jegykezelő. És azt mondom, hogy így mosolyoghattok, nevethettek és lehet egy olyan képzetetek, hogy együtt vagytok és igen, az áhítat elgondolása – és most Billy Joel-ről beszélek és sokkal nagyobb móka kiteregetni a bűnösökkel – és igaz a maga értelmében, ahogyan ő lekommunikálta ezt.

Hiszen az áhítatosság és az ülés jelentése – akár egy templomban, akár a parlamentben vagy akár a hálószobádban teszed – hogy azt mondod: “Mea culpa, mea culpa, mea culpa.” [„Én vétkem, én vétkem, én vétkem!”-a ford.megj.] Azt gondolni, hogy a bűnösség, a vád, a szégyen és a mulasztás érzése közelebb visz benneteket a Forráshoz, az nem így van!

Igen, mindannyian félre-léptek. Valóban azt gondoljátok – ha ez megtörténik -, hogy agóniában, könnyek között a padlón vonaglani szeretnénk látni benneteket? Néha kellenek a könnyek, de csupán azért, hogy észrevegyétek és megértsétek, amit tettetek; akár gondolat, tett vagy cselekedet formájában; hogy az, amit tettetek, az nem szeretetből volt és el kell ismerni és helyre kell hozni. Nem egy dogma szerint kell kijavítani, hanem az Isteni Törvény alapján, a szívetek szerint! Ez nem sértene. Nem félnétek, ha az a Felsőbbrendű Énetek szerint történne!

A másik dolog az, hogy az emberek miért imádkoznak és mennek gyónni és mondják, hogy „Én vétkem!” [Mea culpa!] „Az én bűnöm; kérlek, bocsáss meg”!? Ez azért van, mert attól félnek, hogy rajtakapják őket!

Nos, ez abszurd! Semmi sincs a gondolataitok, tudatotok és vállalásaitok között, aminek ne lennénk tudatában; ugyanúgy, mint ahogy az egész univerzumnak is a tudatában vagyunk! De nem megyünk, és nem mondjuk, hogy „Nos, így és úgy, ilyet-olyat tettél és büntessük meg őket és egy időre zárjuk ki a klubból!” Nos, miért tennétek ezt? Miért lennétek olyan félősek?

Ez akár erre vagy sok másik életre nyúlik vissza, ahol a büntetés a büntetés és a kontroll kedvéért volt kiszabva rátok egyénileg, vagy közösségi szinten. Nos, azt hiszitek, hogy ha fejet hajtotok, és azt mondjátok „Sajnálom!”, akkor rendben lesz és akkor mi nem fogunk benneteket összeverni.

De, drága szíveim! Nincs semmi más indíttatásunk csak az, hogy szeressünk és felemeljünk benneteket!

Nos, amit egymással tettetek a bolygó történelme során az iszonyatos volt! És azt mondom nektek, amit gyakran mondok ennek a csatornának is: „Felejtsétek el! Engedjétek el!”

GW: Valóban! Köszönjük, Mihály!

Nos, sok évvel ezelőtt – és ez lassan átalakul, talán az anyag fényesebb aspektusába; és amit remélem, hogy megosztotok majd ma este – sok évvel ezelőtt a mesterfokozatú diplomám kutatása részeként vizsgáltam néhány kutatást a halál-közeli élményekről. Abban az időben évi körülbelül 20.000-re becsülték a számát – és úgy gondolom, hogy ez csupán az USA-ra vonatkozott, de nem emlékszem pontosan – annak, ahol ilyenfajta megtapasztalások voltak. Személyesen ismerek legalább két embert, akinek volt ilyen élménye.

Nos, nem olvastam el minden egyes beszámolót, nem fair azt mondani, hogy mennyinek volt jó tapasztalata, vagy hogy volt-e néhány nem túl jó! Azok, akiket én vizsgáltam jó tapasztalatokat írtak le és az életük örökre megváltozott. Az a sok ember nem is akart visszajönni a nagy sűrűségű, fizikai testébe, de mondták nekik, hogy van még néhány dolog, amit meg kell tenniük vagy meg kell tapasztalniuk.

Az, amit nagyon sok ember megtapasztalt a halál-közeli élménye során az része annak, ami közreműködik az általunk most megtapasztalt elmozdulásban? Az emberek belekóstoltak abba, ami ránk vár?

AAM: A halál-közeli élmények ajándékok! Igen, néha traumatikusak és biztosan drámaiak. De többé-kevésbé egy halál-közeli élmény ajándék.

Nos, minden lénynek, aki ebbe az életbe jön, számos kilépési helyzete és fordulópontja/keresztútja van a térképén, az életösvényén, ahol döntési lehetőség áll elő, hogy menni vagy maradni. Gyakran az effajta helyeken történnek meg a halál-közeli élmények.

De azt mondanánk, hogy sokkal gyakoribbak voltak. Tulajdonképpen erre alapoztunk körülbelül az elmúlt 50-60 év során. És az volt az ok – amint a bolygó sűrűsége nőtt és a Felemelkedés terve szintén elkezdett emelkedni, még ha ez a felfedésben eonok óta ott is volt, de amint az emberi tapasztalások, melyek előkészítették a lakosságot a Felemelkedésre növekedtek, fontossá vált, hogy az emberek nagy számban tapasztalják meg az üdvösséget, a hazajövetelt.

Különösképp meg lennénk lepődve, ha bárkinek lett volna valaha is pokolbeli tűzzel és kárhozattal kapcsolatos élménye az effajta tapasztalatok során, mivel ez azt jelentené, hogy ez nem volt valódi. Ez akkor egyszerűen az ő képzeletük és az ő kiagyalt történetük lett volna.

A test elhagyása megszentelt, csodálatos, felszabadító a lélek és a szellem számára. Egy futó pillantásra kapcsolatba kerülni azzal, ami valóban van, és aminek mindannyian a részei vagytok – igen – az a lélekszerződés része; ezekkel a halál-közeli élményekkel, a testbe való visszatéréssel és a megosztással együtt.

A változás mindig jelentős és a megosztás része a [lélek-] szerződéseteknek, a lelketek útjának. Elmondani, hogy ez történt – és nem lényeg, hogy az illető egy három éves kisfiú vagy akár egy nyolcvan éves néni – megosztani azt a pillantást, hogy mi van odaát az egy ajándék annak is, aki hallja, mivel természetesen nem csupán halljátok azt, hanem megkapjátok annak a megszabadulásnak, annak a szabadságnak az energiáját is.

Tehát igen, volt a halál-közeli élmények számában egy növekedés és ez része volt annak, hogy az embereket felkészítsük a Felemelkedésre.

GW: Oké. Nagyszerű! Nos, a fordulópontok tekintetében arról beszélsz, hogy minden egyénnek az ő életútján vannak ilyen fordulópontok [elágazások], ahol bizonyos döntéseket hozhatnak, hogy más irányba menjenek.

Egy pillanatra önmagadat illetően és a te jelenlegi életösvényedre vagy a jelenlegi valóságodra lépve a béke harcosaként írtad le magad. És ez egy bizonyos szintig magában foglal egy bizonyos mértékű komolyságot, melyre korábban utaltunk, de ugyanakkor ezt a komolyságot meg tudod közelíteni könnyűséggel, könnyedséggel és szeretettel.

Jelenleg vannak más aspektusai is a te életcélodnak? Vagy a jelenlegi pillanatban a valódi életcélod csupán a béke harcosának lenni?

AAM: Dehogyis! [nevetés]

GW: [nevetés]

AAM: Én nem egydimenziós vagyok és ti sem! Igen, el kell mondanom nektek – mint ahogy nagyon is jól tudjátok, mindannyian, akik hallgattok – hogy nagyon elfoglalt voltam. Nem fogom azt mondani, hogy belefeledkeztem, de kétségkívül elfoglalt voltam az én béke-kezdeményezésemmel, különösképp ezen a bolygón a mostani időben. És én ezt a küldetést – hogy a béke hozója vagyok – más galaxisokban és más univerzumokban is megteszem.

De összességében ez vagyok én? Ó, ez a teremtést unalmassá tenné! Ez jutalom? Igen! Az egyetlen módja, hogy a béke harcosa legyél az, hogy lásd a fényt abban, amit csinálsz.

Igaz, hogy közületek azok, akik éjszaka velem utaznak, jártak már néhány nagyon sötét, rettenetes helyen. Van a Földön egy kifejezésetek: „akasztófahumor”. Nem azt sugalljuk, hogy valaha is nevetünk az emberek által kreált atrocitásokon! De gondoljatok úgy arra, mintha nem tudnánk nevetni, ha nem tudnánk félretenni a harcos palástját abban, amit ti időnek gondoltok, mivel az idő a ti dimenziótok és valóságotok alkotása. Különösképp nehéz lenne!

De én összességében nem ez vagyok! Én művész vagyok! Én zenész vagyok! Nagyon érdekel a béke valódi értelme, ami játékos, örömteli és társ-teremtő.

De ne gondoljátok, hogy az általatok időnek, térnek, valóságnak tartott dolog egyik pillanatában sem hagyok időt arra, hogy egyszerűen létezzek! Én időt töltök az imádattal – a ti kifejezésetekkel élve – minden nap, az imádás egyszerű megtételét tekintve, a szeretetem kifejezésével, az én örökkévaló hálámmal, az imádatommal a Teremtő, a Forrás, az Anya/Atya/Egy felé, aki betölt engem.

Időt hagyok a játékra, amit emberi kifejezéssel élve visszaütésnek mondanátok és időnként ez játék a hatalmasságokkal is; és körbejárom az univerzumot, megszemlélem a galaxisok gyönyörűségét, meglátogatom a fivéreiteket és nővéreiteket a hajók fedélzetén, leülök a Mesterekkel és megbeszéljük a következő lépéseket és a filozófiákat – igen, ez játék számunkra. Ez pihenés.

El tudjátok képzelni, hogy amikor a Mennyei Seregekkel ültök, az feltölt és felfrissít benneteket és lehetővé teszi, hogy megismerjétek a valós lényegeteket, amiket számos eonon és még azon is túl elkezdhettek?

Szeretjük a végtelent és az örökkévalóságot vizsgálgatni. Gondoljatok csak bele! A teremtés végtelen! Minden pillanatban, minden levegővétellel több van! Ha úgy gondoljátok, hogy szerettek kutatni, akkor gyertek velem, mert szeretem a jó kalandokat!

És ez játékos! Ez örömteli! Ez nem robotolás! Ez izgalmas, a szó legigazibb értelmében! Van egy részem, ami – a ti kifejezéseteket használva – a székem szélén ülne egész nap azon tűnődve, hogy az Anya/Atya/Egy mivel fog előhozakodni legközelebb.

Én csupán a béke egy harcosa vagyok? Nem! És ez van veletek is! Mostanában arra ösztökéltünk benneteket, hogy álmodjatok nagyokat, hogy kövessétek a szívetek vágyait! Ti sem vagytok egydimenziósok! Ti művészek, zenészek, alkotók, otthonteremtők, nevelők, gyógyítók, csatornák, szomszédok, barátok és szülők vagytok! És aztán azon túl, ti a ti végtelen önmagatok vagytok!

Tehát kezdjétek el szabaddá tenni magatokat is! Szeretnék több időt tölteni önmagam felfedezésével! Egyszerűen kérdezzetek! Egy haszna annak, amit tanultok, és ami mindig is volt az, hogy mi egyszerre sok helyen tudunk ott lenni a formánk teljességében!

Tehát nagyon gyakran ha segítek a béke megteremtésében – például a Közel-Keleten – akkor van egy végtelen részem, mely a legfelsőbb világokban van és épp felüdül. És ez kerül átadásra a lényem azon részének, mely a nagy sötétségben van.

Értitek, amit mondok nektek?

GW: Igen, értem, Mihály! Bizonyosan látom a lelki szemeim előtt és remélem azt, hogy a hallgatók is könnyen értik majd. Nos igen, ez egy nagyon széles körű gondolatsor volt és bizonyosan feszegeti a harmadik-dimenziós elme és a harmadik dimenziós képzelet határait.

Azon gondolkodom, melyik kérdést akarom következőre feltenni, mivel van egy, amit szeretnék megkérdezni, és ami jobban idevág ahhoz, amit épp most mondtál, de szeretnék egy kis segítséget is és visszamenni egy picit a személyiségedhez.

Úgy beszéltél magadról, hogy egy zenész és egy művész vagy és azt mondtad, hogy egy kicsit játékos is vagy. Nos, ha csupán le akarnád írni a személyiségedet, ahogy az emberek megfigyelhetnek téged, ez lenne a főbb irányvonal, amit választanál önmagad leírására?

AAM: Igen! Azt mondanám nektek, ha szeretnétek emberi kifejezésekkel és az általatok ismert tulajdonságokkal – nem csupán isteni, leíró tulajdonságokkal – gondolni rám, hogy én egy kalandor vagyok. Én vagyok az, akit mindig elővesznek, ha bármi is történik. Én vagyok az, aki mindig igent mond, és később próbálja meg kitalálni, mivel mindig hosszabb távon derül ki, hogy ez örömteli és izgalmas. És igen, van egy részem, amely szeret létrehozni és összegyűjteni alkotó jeleket, hogy nagyobb szépséget hozzanak a mennyei seregeknek, hogy megmutassam az Anyának/Atyának/Egynek, hogy megosszam az emberekkel, a csillaglényekkel, a galaxisokkal azon túl. Nos, ez a két oldalam van; az egyik részemről azt gondolnátok, hogy egy csendes, töprengő, de amikor valamit létrehozok, még az is valami olyan lesz, amely megnevettet benneteket és mosolyt csal az arcotokra. Gondoljatok az Aurora Borealis-ra [északi sarki fény]. Az is az én alkotásom!

Tehát, igen! Mindig készen állok a következő lépésre!

Ez az egyik oka, amiért valóban szeretem az emberiséget! Mivel minden hibás kezdet, minden dolog, ami ezen a bolygón történt, az, hogy amit a legjobban szeretek bennetek az, hogy ti mindig készen álltok a következő dologra. Időnként rugdosva és sikítozva, de nem rendszerint. Általában azt mondjátok: „Ó, nem is gondoltam erre! Nem is ilyen szemszögből néztem!” Gondoljatok a saját életetekre! Hogy mennyi újrakezdési lehetőséget adtatok magatoknak!

Ezt szeretem bennetek! Ezért van az, hogy amikor az Istenanya mondja, hogy: „Készen álltok arra, hogy Gaia-val dolgozzatok, hogy békét hozzatok?” akkor én ott vagyok! Mivel tudom – a kapcsolataim által nem csak a fivéreimmel és nővéreimmel, hanem mindannyiótokkal együtt – hogy készen álltok rá, hogy határozottak/bátrak vagytok!

Néha alulbecsülitek magatokat, de nem mindig. Ellenkező esetben nem lennétek itt. Nem beszélnénk egy Felemelkedési folyamatról.

Ez kaland. Ez valami új. És ez az, ahogyan rám gondolhattok; a fivéretek, aki mindig azt mondja: „Menjünk egy kicsit tovább/távolabb és nézzük meg, van-e valami új a szomszéd városban!”

GW: Ilyen vagyok én is! Nos, van két barátom, akik mondták nekem, hogy láttak és hallottak téged. Ők is úgy jellemeztek, hogy spontán, játékos, viccelődő vagy, sőt, egy kissé pajkos is! Nos, beszéltél néhány perce önmagad multidimenziós aspektusáról és a mi jelenlegi felfogóképességünkön túli életről.

Úgy mutatkozol meg – vagy a mennyei világ alapvetően úgy mutatkozik meg – az embereknek, mely az adott pillanatban inkább fogékony az ő saját tudatosságuk és érzékelésük tekintetében? Ez általános dolog?

AAM: Ez megszokottabb, mint gondolnátok! És igen, minden alkalommal így jelenek meg az embereknek és sokan így tesszük! Nem mindenki, de sokan. És amíg valaki várja a Mennyei Seregeket, hogy leszálljanak rá, én többnyire úgy szeretek megjelenni, mint valaki, aki javarészt inkognitóban van. És szeretek tréfálkozni. Szeretek megosztani jó vicceket. Nagyon gyakran úgy tűnök fel, mint valaki, aki eltévedt, vagy aki a fejében lévő ész vagy gondolat nélkül barangol.

Nos, igen! Mindig megjelenünk nektek! És ez nagyon vicces! És általában – egyre inkább – olyan módon tűnünk fel, mely könnyed, nem nehézkes, megnyerő, játékos és igen, pajkos is. Mivel azt szeretnénk, hogy érezzétek a nevetés, a szabadság és öröm érzetét!

Nem akarjuk – és biztosan ti sem akarjátok – hogy bárki azt mondja: „Találkoztam Mihály arkangyallal! Megmutatta a kardját és azt mondta nekem, hogy ha nem teszem azt, amit kér, akkor használni fogja!” Nem! Nem fogok ilyen módon megjelenni!

GW: [nevetés] Nos, ha egy pillanatra elképzelnélek egy – mondjuk úgy, hogy – értékesítőként, érdekelne, mit mondanál az embereknek egy 3D-perspektívát tekintve arról, hogy mi lesz azzal szemben, ami volt?

AAM: Nos, mindenekelőtt, ha én kereskedelemben dolgozó lennék, akkor a pénztárnál szeretnék dolgozni. Soha nem akarnék egy háttérmenedzser lenni, mivel az emberekkel beszélni a legjobb móka, nem? Talán iPhone-okat, iPad-okat…iRobot-okat árusítanék, ami nagyon érdekes, de úgy gondolom, hogy a csillagtestvéreitek ezt érintették.

Nos, mit mondanék nektek? Azt mondanám, hogy „Van egy üzleti ajánlatom! Van egy nagyszerű ajánlatom! És ez csak a mai napon érvényes és ingyenes! Az egyetlen teendőtök az, hogy regisztráljatok/kössetek szerződést! És ha szerződést köttök velem, akkor egy élethosszig tartó garantált örömöt, boldogságot, jólétet, bőséget, rokonságot, közösséget, boldog családokat és élethelyet ígérek. Mit mondotok?”

És tudom, hogy azt mondanátok: „Nos, ez túl szép ahhoz, hogy igaz legyen!” És elindulnátok kifelé a boltból. Természetesen én utánatok futnék, mivel én egy nagyon kitartó kereskedő vagyok.

És utolérnélek az ajtónál és azt mondanám: „El fogom veszíteni az állásom, ha nem tudok legalább néhány emberi lénnyel ma szerződést kötni! Nos, az anyukám valóban azt akarja, hogy megtartsam a munkám! Megtennének nekem egy szívességet és megkötnék a szerződést? Ez valóban kisegítene engem! És megígérem, hogy nem kell hitelkártyát adniuk nekem és nem kell semmi mást sem tenniük! Csupán alá kell írni, ennyi az egész!”

És aztán megkönyörülnétek rajtam és megkötnétek a szerződést. És aztán rátok kacsintanék és megköszönném nektek, azt mondva: „Oké, itt az okiratotok a Felemelkedéshez, az örökké tartó szeretetre, az önértékelés érzésére, mely túlmutat mindenen, amit eddig ismertetek!” És ti felfújódnátok, mint egy Hálaadás-napi ballon a Macy parádén és átrepülnétek a bevásárlóközponton és mindenki azt mondaná: „Hol kötötték ezt az ügyletet? És hol tudok regisztrálni?”

Ez az, amit tennék.

GW: Nagyszerűen hangzik! Wow! Itt vagyok! Hol tudom aláírni? Nem! Várj egy picit! Már feliratkoztam!

AAM: Éppen itt, éppen most! És ez segíteni fog nekem az anyukámnál!

GW: Nos, a maradék néhány percben beszéljünk valamiről – van egy kérdés, ami mindig az elmémben volt. Emlékszem, hogy még gyerekként eszembe jutott és úgy képzelem, hogy ez ott volt – egy olyan helyen, ahol gyermekként voltam.

Szemlélve az univerzumot és azt fontolgatva, milyen nagy – és a kalandorhoz folyamodok, ahhoz a kalandorhoz, akiről néhány perce beszéltél – ha átutaznánk az univerzumot és olyan messzire mennénk, amennyire csak lehet, és ha lenne vége, akkor mi lenne a másik oldalán?

AAM: Fény! Káprázó, dicsőséges, örökkévaló fény! Hang. A szeretet esszenciája. Nos, ha a legvégére utaznál, ha egy ilyen dolog lehetséges lenne, és ez természetesen az, mivel végül megteszitek majd a körutatokat és visszatértek majd az Egy szeretetébe és fényébe.

Az fényesebb, hatalmasabb, ragyogóbb, ösztönzőbb, szelídebb, mint bármi, amit valaha is láttatok. Ez az, amit az univerzum végén találnátok és ez az, amit találtok majd, amikor végül hazatértek.

GW: Aztán úgy képzelem, hogy azon a helyen azon végtelenség még nagyobb felfedezése történik, amiről néhány perce szintén beszéltél.

AAM: Így van! Amíg abban a fényben vagytok, ott van minden. Ez Minden! És nem csak egy szépítő kifejezés, amikor a Mindenről beszélnek!

Tehát mint a védelmező, úgy jövök hozzátok mindig. Adjátok nekem a félelmeteket és gyertek, játsszatok velem!

[Elkezdődik a zene.]

Búcsúzom!

GW: Búcsúzunk, Mihály! Nagyon szépen köszönjük neked! És ezzel a végére értünk az Egy óra egy angyallal c. műsorunk következő epizódjának és természetesen köszönjük Mihálynak, hogy megmutatta a könnyedebb oldalát a közeledő Felemelkedési periódus szemlélésének, hogy a fény energiáit megtartottuk, hogy megtudtuk, hogy minden isteni tökéletes sorrendben történik és hogy minden fény és szeretet. Valóban nincs egyáltalán semmi, amitől félni kellene!

Nos, a következő hétig legyetek jól, legyetek békében és legyetek szeretetben!

[vége]

Csatornázta: Linda Dillon

Magyar nyelvű fordítás: Vénusz

Forrás:http://the2012scenario.com/2012/11/archangel-michael-i-promise-you-life-long-joy-happiness-abundance-what-do-you-say/

http://kristalyhang.wordpress.com