Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


10 közismert tévhit eloszlatása

2012.03.28

1) Az izmok zsírrá alakulnak
Az izmokat és a zsírt eltérő sejtek alkotják, melyek funkciójukban is különböznek egymástól. A harántcsíkolt izmok nagyobbak lesznek az edzés hatására, ez az ún. hipertrófia. Más szóval annak, aki edz, nincs több izomsejtje, mint annak, aki egyáltalán nem, tehát a szervezet nem termel izomsejteket az edzés hatására, ez lenne a hiperplázia mellesleg. Amint a rendszeres edzés abba marad, az izomsejtek nem alakulnak át zsírszövetté, pusztán csak összezsugorodnak. Az izomsejtek képesek némi energiát megkötni, ez nagyjából 6 kalóriát jelent naponta. Azok, akik edzenek egy kicsivel többet is esznek, mint azok, akik nem edzenek. Az edzés befejeztével az izomsejtekben felhalmozódott energiára már nincs szükség, hiszen nincsen már meg az a terhelés, ami korábban volt. Ezt a felesleges energiát pedig a szervezet zsírszövet formájában tudja a legjobban raktározni. Ezért is kezdenek el azok hízni, akik hirtelen abbahagyják az edzést. A másik ok, hogy gyakran nem csökkentik a bevitt kalória mennyiséget, azaz ugyanannyit esznek, mint amikor edzettek.

2) A nyers hús „vörös leve” vér

A nyers húsból néha kifolyó vöröses lét, sokan vérnek hiszik, pedig nem az. A hús feldolgozása során ugyanis az állatból minden vért eltávolítanak, ezért nem látható a fehér húsokban sem vér. A vörös húsoknál, főleg a marhahúsnál tapasztalható vörös folyadék, nem más, mint víz keveredve az izomzatban található mioglobinnak nevezett, a hemoglobinhoz hasonló felépítésű és funkciójú sejttel. A mioglobinok az izomzat oxigén ellátásáért felelősek, és ugyanúgy akárcsak a hemoglobinok, vastartalmúak, ezért festik vörösesre a vizet.

3) A struccok a földbe dugják a fejüket
Közismert tévhit, hogy a struccok ijedtükben a földbe dugják fejüket. Ezzel szemben a valóság az, hogy a strucc nem dugja a fejét a homokba. A régi mondás valószínűleg a madár egyik védekező mozdulatából ered, ugyanis baj közeledtével a struccok lehúzódnak, és hosszú nyakukat a földhöz nyomják, hogy kevésbé legyenek láthatóak. A tollazatuk jól beleillik a homokos talajba, és messziről azt a látszatot keltik, hogy bedugták fejüket a homokba.

4) Borotválkozástól erősödik a szőrszál
Sokan úgy hiszik, hogy a borotválkozás hatására erőteljesebb lesz a testszőrzet, valamint több szőr jelenik meg a testen. Bőrünkön a szőrtüszőknek fix helye van, azok genetikailag meghatározottak. A borotválkozástól nem lesz több szőrtüsző a bőrön, a kettőnek semmi köze egymáshoz. A látszólagos erősödés, és a több szőr megjelenése azzal magyarázható, hogy a szőrszálak bőrhöz közeli része vastagabb, mint a vége. Legalábbis természetes, borotválkozás nélküli állapotában. Amikor azonban leborotváljuk, a szőrszál már nem úgy nő vissza, mint korábban; a vége kevésbé vékonyodik el, ezért tűnik vastagabbnak, és sötétebbnek. A több szőrszál megjelenése is csak látszólagos, azok valójában előtte is ott voltak, de lehet, hogy szabad szemmel szinte észrevehetetlenül vékonyak és átlátszóak voltak.

5) A sushi nyershal
A sushi (vagy szusi) nem nyershalat jelent, mint ahogy azt többen hiszik. A nyershal étel neve a szasimi. A sushiban csak egy szelet nyershalat tesznek, mely köré ecetes rizset helyeznek. Több sushi is ismert; a száraz, préselt algalapokba (nori) tekert változata a makizusi, a kis, sült tofubatyuba csomagolt az inarizusi, a tálba tett szusirizsre szórt feltétekből álló szusi pedig a csirasi-zusi.

6) A nap sárga
A nap fénye nem sárga, hanem valójában fehér, hiszen minden színkomponenst tartalmaz. A Föld légkörének fényszórása miatt tűnik sárgásnak-pirosasnak a nap fénye. Ugyanis a kék és az UV fényt a Föld légköre szórja, így csak a nagy hullámhosszú vörös fényt érzékeljük. Emiatt a fényszórás miatt kék az egünk, és gyönyörködhetünk a vörös napkeltékben/napnyugtákban.

7) Agyunk 10%-át használjuk
Korábban már írtam egy terjedelmesebb bejegyzést erről. A lényeg, hogy az 1890-es években elindult tévhitet, sokan Albert Einstein-nek tulajdonítják, de valójában két amerikai férfihez, nevezetesen William James-hez és Boris Sidis-hez köthető. A tévhit nagyon sok helyen felbukkant az idők során (könyvekben, filmekben, konferenciákon), és sokan át is vették. Például az agykontroll tanfolyamok szervezői is azzal próbálják csábítani a vendégeket, hogy a 90% felszabadításával fejleszthető a tudásuk. A mítosz azonban nem igaz, erre Barry Beyerstein 7 pontja a bizonyíték. Ezek közül a legfontosabb megállapítások: ha agyunk 10%-át használnánk, a fejsérülésekkel nem kellene komolyabban foglalkozni, hiszen akkor az agy inaktív 90%-a nagyobb eséllyel sérülne. A képalkotási eljárások kimutatták, hogy agyunknak lényegében nincs inaktív zónája, minden terület aktív, bár vannak olyan területek, amelyek csak bizonyos időszakokban aktívak. Továbbá az evolúció is a mítosz ellen van: ha a 90% haszontalan lenne, akkor a természetes kiválasztódás alapján a kisebb aggyal, de jobb kihasználtsággal működő embereket részesítené előnyben a természet.

8) A Twinkie sokáig eltartható
Amerikában kapható a Twinkie nevű rágcsálnivaló, amely engem leginkább a babapiskótára emlékeztet. Nyugaton úgy tartják, hogy ez nagyon sokáig eláll, valójában csak 25 napig eltartható.

9) A lefolyó víz folyásiránya megmutatja, hogy melyik féltekén vagy
Tévesen az emberek többsége úgy tudja, hogy ha a kád/wc/csap lefolyóján távozó víz forgás iránya függ attól, hogy melyik féltekén vagy: ha az északi félgömbön vagy akkor az óramutató járásával ellentétesen, míg ha a délin, akkor az óramutató járásával megegyező irányban fog forogni a tölcsér. Ezt sokan a Coriolis-erőnek tulajdonítják tévesen. A Coriolis-erő ugyanis nem hat a csapból lefolyó vízre, sokkal inkább a légtömegekre. A hurrikánok, tornádók, ciklonok stb-k forgás iránya valóban eltérő a két félgömbön. Akkor mégis mi befolyásolhatja? Még régebben a Brainiac című angol sorozatban tettek egy kísérletet. Néhányan az északi félgömbön, míg mások a déli félgömbön voltak egy-egy fürdőszobában. Ugyanannyi vizet töltöttek a csapba, aminek lefolyóját dugóval elzárták. Minden kísérleti alanynál volt kamera, amely élőben közvetítette a kísérletet. A műsorvezető jelére mindegyik kihúzta a dugót, és a vízre szórt porral figyelték a tölcsér forgásirányát. Meglepő módon volt olyan északi csap, ahol az óra mutató járásával megegyező irányba forgott a tölcsér, és fordítva is, azaz olyan déli félgömbön lévő csap, amelynél a kialakuló tölcsér az óra mutató járásával ellentétes irányba forgott. A végkövetkeztetés az lett, hogy a Coriolis-erő nem hat a víztölcsér forgására, az sokkal inkább függ a lefolyó lyuk átmérőjétől, valamint a csap alakjától.

10) Tévhit az íz érzékeléséről
Ugye mindenki számára ismerős, hogy a nyelvünk öt alap ízt érez, a nyelv erre specializálódott területein. Az édeset elől, a sóst kissé beljebb, két oldalt, a savanyút a nyelv két oldalán, a keserűt hátul, míg az umamit feltételezések szerint mindenhol. A nyelv ízérzékelési térképét még 1901-ben egy német tudós, nevezetesen D.P. Hanig publikálta. Tanítását sokáig oktatták az iskolákban is, de mára az újabb kutatások fényében, egyértelművé vált, hogy a nyelvnek nincsenek specializálódott területei. A nyelv teljes felületén érzi az összes alap ízt. Egy otthon is elvégezhető kísérlet például máris cáfolja, hogy elől érezzük az édeset. Vegyünk az ujjunkra némi sót, majd érintsük a nyelvünk hegyéhez. Ha ott valóban csak az édeset érzékelnénk, nem éreznénk semmit se, ehhez képest mégis érezni fogjuk a sós ízt. Sajnos ez a tévhit még sok mai magyar tankönyvben is szerepel.

Források:
MisconceptionJunction.com
Állatbarát.hu

http://amindenit.blog.hu/

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.