Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Asztrálprojekció

2012.05.13

testelhagyas

Kivétel nélkül mindenki elhagyja saját testét alacsony energiájú kivetítés ("projekció") formájában, amikor alszik. Ezt alvás közbeni projekciónak nevezem. Az asztráltest néhány inch-re (1 inch = 2,54 cm) lebeg a fizikai test fölött, akár egy madzagon tartott luftballon. A fizikai test alvási pozícióját veszi fel, és ennél messzebbre nem távolodik. Amikor az asztráltest elkülönült, onnantól képes álmokat létrehozni. Ez az a természetes alvási/álmodási folyamat, amelyet mindannyian ismerünk. Ezalatt a világmindenség (Föld) kollektív (álom-)tudatában vagyunk. Ez az "álom-tó" rétegekre osztható. A személyiségünknek megfelelően (spirituálisan/morálisan/stb. fejlett valaki), olyan szintre fogunk megérkezni, amihez leginkább közel érezzük magunkat. Ezeket a szinteket köznyelven "sík"oknak nevezzük, vagy köztes síkoknak. Ezzel a párhuzammal csak az az egy baj van, hogy amikor az egész koncepció lényegét próbáljuk felfogni, teljesen összezavar.

Hogyha öntudatodra ébredünk alvás közben, és az fölött valami ellenőrzéshez is jutunk, mint az ún. "tiszta álom" közben, akkor mozoghatunk a szintek között. Habár van egyfajta ellenőrzésünk ilyenkor a szintek megválasztásában, de az igazi valós lét szintjére nem tudunk kerülni ezzel az asztrális tudattal. Az álom-sík vagy asztrálsík összevissza, minden-a-feje-tetején világában találjuk magunkat, ahol minden lehetséges, de semmi sem valószínű illetve elfogadható.

Amikor az asztrális énünk "teljesen tudatos" kivetítését végezzük akkor az a valós világba történik, nem pedig valami asztrálvilágba. Ez hosszú ideig félreérésre adott okot. Amit legtöbben asztrálkivetítésnek hisznek, az valójában "tiszta álom", ami teljesen mást takar.

Sok szerző állítja, hogy minden éjjel a világban bolyongunk, asztrálprojekció (AP) segítségével. Ez egyszerűen nem így van. Az asztrális valónkban a világ elég magányosnak tűnik, alig találkozunk másokkal, azok is inkább csak a projekció és a létrehozás köztes állapotában vannak. Ez akkor történik meg, amikor elveszítjük az ellenőrzésünket egy tudatos testen kívüli élmény során. Ezt Alice Csodaországban - effektusnak nevezem. Ez egy hathatós akadály a nem megfelelően gyakorlott elme számára.

Az asztrális formánkban egy hihetetlenül erős "teremtő" képességgel rendelkezünk, amit általában álmok létrehozására használunk fel. A fizikai világ bilincseitől megszabadulva egész világot teremthetünk, és gyakran meg is tesszük. Ez a kreatív képesség a probléma, és ez az oka sok, az APval kapcsolatos félreértésnek.

Az AP során ugyanolyan természetes akadállyal találkozunk, mint a pszichikai képességek bármely más formájában. Az Alice-effektus a valós világba történő projekció időtartamát legtöbb esetben pár percre korlátozza, kivéve akkor, ha a gondolat- és energiaszintjeink fölött erős kontrollunk van. Ha nem volna ilyen akadály - gondoljunk csak bele -, emberek milliói röpködnének a világon egész nap, nem lenne magánélet, nem lennének titkok. Ez egy boldogtalan világ lenne, amelyben egyikünk sem élne szívesen.

Mi történik egy teljesen tudatos AP során, ha nem tudjuk kontrolálni a tudatunkat és energiá(i)nkat? Igen, az AP egy bizonyos pontja után az élmény kicsusszan az ellenőrzésünk alól, és a jól ismert dolgok rossz helyen kezdenek feltűnni. Ajtók, ablakok, bútorok; új szobák jelennek meg, stb. A tudatalatti elménk elkezdett "létrehozni", vagy pedig az élmény átúszik az álom-síkra. Ettől kezdve már semmi sem valós többé, az egész az álom-sík-szintek és a valós világ másolatának a keveréke. Ide vetíthetjük magunkat, és egész addig hisszük hogy ez a valós világ, ameddig valami nagyon oda nem illővel nem találkozunk.

Még egy dolog: a szintek keleti koncepciója; a fizikai, asztrális, mentális, buddhikus, atmikus, stb., nagyon is valósak. Kicsit azonban zavarosak ezek, és keverednek az asztrálprojekció nyugati koncepciójával. Ezek a tudatosság különböző szintjei, nem pedig síkok. Amikor AP-t végzünk, nem emelkedik a tudati szintünk, ez ugyanaz, mint amikor ébren vagyunk. Ezek a "magasabb" szintek csak a tudatosság emelésével érhetőek el, nem lehet egyszerűen csak úgy oda projektálni. Ez az AP egy teljesen más formája. Én voltam ezeken a magasabb szinteken, és igen nehéz megmagyarázni, elmesélni, inkább meg kell tapasztalni őket. Normál esetben ezeket a szinteket mély meditáció során tudjuk elérni.

Annak érdekében hogy elérjük őket, egy bizonyos képességre van szükség, amely lehet kifejlesztett, vagy velünk született képesség.

Az asztráltest kivetítése (AP, AsztrálProjekció) egy automatikus reflex, a testünkben és elménkben rögzülve. Hogy működésbe hozzuk, három fő feltételnek kell teljesülnie.

  1. Annak a képessége, hogy testünket 100%-ig relaxált (ellazult) állapotba hozzuk, miközben ébren maradunk (öntudatunknál).
  2. Képesnek kell lennünk arra, hogy az (ön)tudatunkat (annak középpontját) kiemeljük a testünkön kívülre.
  3. Elég mentális és pszichikai energiánknak kell lennie ahhoz, hogy fenntartsuk az ellenőrzésünket a projekció felett, és ne csusszanjunk át álom-állapotba.

Ezek együtt működésbe fogják hozni az AP automatikus reflexét egy teljes energiájú AP-hoz. Van néhány kisebb, nem ennyire lényeges feltétel is, amelyek inkább az adott körülményektől függnek.

Relaxáció

El kell sajátítanunk egy, a teljes testet ellazító gyakorlatot. Ha már ismerünk egy ilyet, az is meg fog felelni. Üljünk le egy székbe, és lazuljunk el. Kezdve a lábakkal, feszítsük meg majd lazítsuk el őket. Folytassuk ezt a vádlival, combokkal, csípővel, hassal, mellkassal, karokkal, nyakkal és arccal. Néhányszor ismételjük el, mígnem teljesen ellazul egész testünk. Mélyen és lassan kell lélegezni végig a gyakorlat folyamán, hogy tudatosuljon a lélegzet amint belép és amint elhagyja a testet.

kezekKépzeletbeli kezek

Képzeljük el, hogy van két képzeletbeli kezünk. Felfele mutató mozgással simogassa magát ezekkel a kezekkel, a lábfejtől felfelé a lábakat, újra és újra, egymás után többször. Próbálja ellazítani a őket, és érezze, amint ellazulnak. Ezt a gyakorlatot kell ezután folytatni a törzs középpontjával, különös figyelemmel a csakrákra. Ez a képzeletbeli kéz technika segítségünkre lehet a testünk különböző pontjainak tudatszintjének megemelésében is. Próbáljon önmagából minél többet (amennyit csak tud) ezekbe a kezekbe helyezni, képzelni.

Energia emelés

Amint a lábon felfelé halad a mentális (képzeletbeli) kezeivel, képzelje el, lássa maga előtt amint megfogja, megragadja azt az energiát ami ott áramlik (a lábakban), és próbálja fölfelé emelni önmagában. Ez a természetes útja a benne áramló pszichikai- (vagy élet-) energiának. Kis gyakorlással máris érezni lehet, amint ez az energia ott áramlik, folyik, bennünk. (rajtunk keresztül). Ez szó szerint feltölt , mint egy akkumulátort.

Csakrák

Ezek elhelyezkedése:

  1. a gerinc alapjánál, az ánusz és a nemi szervek között
  2. kicsivel a köldök alatt
  3. "solar plexus" azaz napfonat, egy tenyérnyivel a köldök felett
  4. szív-csakra a mellkas közepe
  5. a torok
  6. homlok
  7. korona-csakra, a fej teljes teteje, a hajvonal felett egy kicsivel.

Méretük kb. mint a kézfej, kivéve a korona-csakrát, amely nagyobb.

Csakra-stimuláció

A csakrák az energiaátalakítás központjai. Minden csakra a bolygó nyers élet-energiáját alakítja át. Az energia-emelés közben, amit a képzeletbeli kezekkel végzünk, képzeljük el amint kinyitjuk a csakráinkat, ezeken keresztül emeljük tovább és tovább az energiát, sorra a következő és következő csakráig, és így tovább. Ezt néhányszor el kell ismételni. Először talán semmit sem fog érezni, de a hatása ettől még megvan. Kis gyakorlás után pezsgés- vagy pulzálás-szerű érzés fog keletkezni a bőr alatt.

FONTOS: a gyakorlat után, éppúgy ahogy képzeletben kinyitottuk, be is kell csukni képzeletben a csakrákat.

Ellenőrzés

Ezeknek a gyakorlatoknak a során folyamatosan ellenőrizni kell az izmok állapotát, és ha szükséges, újra ellazítani azokat. Általános probléma az energia emelése (testen belül felfelé húzása, emelése) közben, hogy az izmok automatikusan megfeszülnek. Tartsuk észben: ezek a gyakorlatok mentálisak, a testnek közben teljesen ellazultnak kell maradnia.

Pont-emelés

Hogy az öntudata pontját meg- (ki-) emelje, képzelje el magát saját maga előtt 1-2 lábnyira (kb. fél méter). NEM egy alakot saját maga előtt. ÖNMAGA van a fizikai teste előtt. Arra gondoljon: a fizikai teste saját maga mögött van. Ez egy kicsit szokatlan, de meg fogja szokni elég hamar. Nem kell megfeszíteni az izmokat ez alatt. A test megpróbál "fizikailag" engedelmeskedni, ezt nem kell hagyni.

Mentális (tudat-) állapot

A felszíni gondolatok teljesen ezekkel a gyakorlatokkal lesznek elfoglalva, úgyhogy eddig a pontig semmilyen mentális gyakorlatra nincs szükség. Amikor ellazultnak érezzük magunkat, a test elnehezül, és egy "könnyű" transzba kerülünk. A többi gyakorlatot ekkor el kell hagyni, és a tudatos légzés gyakorlatát kell alkalmazni, hogy elkerüljük a gondolatok elkalandozását.

Tudatos lélegzés

Érezze a lélegzetét kilégzés közben, és érezze kilégzés közben. Belégzésnél a képzeletbeli kezekkel emeljen energiát az alap-csakrából a szív-csakráig. Figyelem: ha ennél a pontnál vibráció kezdődik a testben, ne projektáljon még, hanem mozgassa a kezét egész finoman, és szép lassan térjen vissza normál tudatállapotba.

Ezeket a gyakorlatokat naponta kell végezni. Néhányukat bárhol lehet csinálni, ahol van pár perc szabadideje az embernek. Idővel a test (ha erre kondicionálja), gyorsan és könnyen fog válaszolni. Gyakorlással képes lesz arra, hogy a testét TELJESEN ellazítsa csupán pár perc leforgása alatt. Ez a tréning lecsökkenti a teljesen tudatos AP eléréséhez szükséges időt.

 /részlet Robert Bruce - Asztrálprojekció című könyvéből/

 

 

http://www.ezotop.hu

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.