Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Az MIT szerint az emberiség fele kirostálódik a posztipari válságban

2012.04.12

Forrás: Infowars.com

Az MIT és a Római Klub „szakemberei” által felállított modell szerint, ami 2030-ra teszi a teljes összeomlást, csak a világkormány mentheti meg az emberiséget

Elképzelhető, hogy ebben a században 5 milliárd ember vesszen el a földön? Ez olvasható ki ugyanis a Római Klub (Club of Rome), az elit egyik ellentmondásos agytrösztjének még 1972-ben kiadott írásából (The limits to growth – A növekedés korlátai). Több évtizeddel a tanulmány megjelenését követően, a globális kormány támogatói még mindig ezeket a jóslatokat idézik, amikor az ember ökológiai lábnyomának visszaszorítását követelik.

Graham Turner, ausztrál fizikus, ismét az MIT (Massachusetts Műszaki Egyetem) által a Római Klub számára még 1972-ben készített modellel került a hírekbe. A modell szerint a föld lakossága a források hiánya miatt, illetve ezzel arányosan jelentősen csökkenni fog. Turner következtetéseiből egyértelműen kirajzolódnak az elit szándékai. „A világ egyenes úton halad a katasztrófa felé,” állítja kertelés nélkül, hozzátéve azonban, hogy „a korlátlan gazdasági növekedés” még mindig lehetséges, amennyiben a világ kormányai megfelelő szabályozásokat vezetnek be és az ökológiai lábnyom korlátozását támogató zöld technológiákat alkalmaznak.

A neo-Malthusi Római Klub ismét a figyelem középpontjába került, egy olyan időszakban, amikor a környezetvédők egy világkormány felállítását követelik a föld megmentése érdekében. Az általuk ismertetett régi MIT modell egy zord jövőt vetít elénk, amelyben az üzemanyagok, az étel és a víz korlátozott mennyisége szerintük a föld lakosságának drasztikus csökkenését eredményező összeomlást hoz.  A grafikon, amiről lemaradtak a számok, illetve a mértékegység az Y tengelyen, úgy tűnik, hogy az 1980-as adatoknak megfelelő 4,5 milliárd lakost jósol 2100 környékére, ami úgy 5 milliárdos csökkenésnek felel meg az ábrázolt maximumhoz képest.

Persze az MIT/Római Klub modell 2000-re jósolta a csúcspontot és a katasztrófa bekövetkezését, ami Thomas Malthus jóslatához hasonlóan, miszerint a föld lakosságának növekedése hamarosan meghaladja az élelmiszerellátást, nem történt meg.

A jóslat inkább az elit törekvéseire világít rá, ami a növekedés megállítására irányul, és egyáltalán nem egy elkerülhetetlen trend semleges, segítő szándékú megállapítását jelenti. Az elit célja a föld lakosságának drasztikus csökkentése és a feudalizmusra emlékeztető, posztipari társadalomhoz való visszatérés.

Az elit által, az elit számára 1968-ban alapított Római Klub egy amolyan „környezetvédelmi” csoportosulás. Ideológiáját világosan szemlélteti a klub 1991-ben megjelent írása, ami nyíltan kimondja, hogy a legfőbb ellenség „maga az emberiség”:

„Az emberiség közös ellensége az ember. A bennünket egyesíteni képes új ellenség után kutatva rájöttünk, hogy a környezetszennyezés, a globális felmelegedés, a vízhiány, az éhínség és ehhez hasonlók a legmegfelelőbbek erre a célra. Ezeket a veszélyeket az emberi beavatkozás okozza és kizárólag a hozzáállás és viselkedés megváltoztatásával győzhetők le. Tehát az igazi ellenség az emberiség.”

- Római Klub, Az első globális forradalom

Lyndon LaRouche Végrehajtói Hírszerzési Ismertetője és más kritikusok írásai már a 80-as években megállapították, hogy az MIT által készített számítógépes modellt szándékosan Aurelio Peccei, a Római Klub alapítójának kívánságai szerint alakították. Phillip Darrel Collins és Paul David Collins a következőképpen foglalták össze véleményüket:

„Peccei azzal érvel, hogy a megtévesztésben kizárólag emberbaráti szándékok vezérelték. Úgy tűnik, hogy ez a „nemes hazugság” szolgáltatta a szükséges sokkterápiát, ami ahhoz kellett, hogy a nemzetek hajlandóak legyenek a népességszabályozáshoz szükséges intézkedéseket meghozni (Executive Intelligence Review Special Report, 16. oldal, 1982). A „Növekedés korlátai” tanulmányról írt kritikájában Christopher Freeman egy számítógéppel felszerelt kollektív Malthus-nak nevezi az MIT kutatócsoportját (Freeman 5. oldal, 1975).”

Más szóval a mostani új és a Római Klub által használt eredeti modell célja nem az emberiség jövőjének feltárása, hanem annak irányítása. Gunnar Myrdal, közgazdász szerint a modell célja, „hogy komoly benyomást tegyen az ártatlan közvéleményre,” miközben „szinte minden tudományos alapot nélkülöz.”

Az elit posztipari társadalmat akar

A Római Klub „A növekedés korlátai” modelljének, Paul Ehrlich „Népességbomba” címen megjelent könyvéhez hasonlóan, az a célja, hogy elolvasva az emberek elszégyelljék magukat fogyasztásai szokásaik miatt. Nem szószerinti előrejelzéseknek kell tekinteni őket. Az MIT modell ismételt megerősítése tehát világosan mutatja, hogy az elit szándéka a társadalmi gondolkodás megváltoztatása egy globális hatalom elfogadását illetően.

Ugyanez az ENSZ „fenntartható fejlődésre” vonatkozó 21. számú Napirendjének célja is. Mindig a források kimerülését hangsúlyozzák, pedig feltételezéseik nagy része pontatlan, illetve nem veszi figyelembe a rendelkezésre álló alternatívákat.

Gondoljunk bele, hogy már fővonalas médiumok is, mint például a Bloomberg, be kellett, hogy ismerjék az olajcsúcs tévedését, a mítosz kategóriába sorolva a teóriát, hiszen az új felfedezések és a rendelkezésre álló források fényében lassan viccnek tűnnek a fűtőanyagok kimerülésére vonatkozó állítások. Függetlenül attól, hogy az olajat részesítik-e előnyben az alternatív üzemanyagokkal szemben, a jelenlegi források akár több száz évre is elegendőek.

 

A mesterséges hiánykampányok célja a társadalom kondicionálása. A kőolaj elérhetetlenné válása az átlagemberek számára nem egészen ugyanaz, mint a kőolaj valós hiánya. Amint arra a Forbes online is rámutat, a Római Klub által készített tanulmányt folyamatosan frissítették, azonkívül a tanulmány jelenlegi megerősítése semmilyen valós alternatívával nem számol. Pedig a lehetőségek rendelkezésre állnak. Úgy tűnik azonban, az elit nem szeretne élni ezekkel. Vajon miért?

Tim Worstall Graham Turner tanulmányát idézi:

„Az energiaforrások felcserélhetőségével kapcsolatban egyszerű és szilárd álláspontot választottak. Először is azt feltételezik, hogy a fémek és ásványok nem helyettesíthetik a nagymennyiségben használt energiaforrásokat, mint például a kőolajat.”

Majd hozzáteszi:

„Tehát ha fémekből és ásványokból nincs hiány, és a kőolajat fémekkel és ásványokkal helyettesíthetjük, a Római Klub állítása kicsit furcsának tűnik. Nem igaz?”

Az élelmiszerek megfelelő mennyiségű rendelkezésre állásását és megfizethetőségét nem a szükséges mennyiség megtermelésére vonatkozó képességünk, hanem a spekulátorok áremelő hatású tranzakciói teszik megkérdőjelezhetővé. (Lásd még: Az éhezők viadala a valóságban) A bioüzemanyagok, különösen a kukoricaalapú etanol, tovább erősítik ezt a dilemmát, hiszen a bioüzemanyagok előállításához szükséges nyersanyagok termesztése óriási területeket vesz el az élelmiszertermesztés rovására, milliókat kárhoztatva ezzel éhezésre.

A GMO termények nagyobb hozamára tett hamis ígéretek is tovább rontották a helyzetet. Ezek a termények a több étel helyett nagyobb nyomort hoztak, mivel terminátor magjaik kiszorítják a hagyományos növényeket. A GMO technológiáért nagy árat fizet az emberiség: Indiában például soha nem látott mértékben nőtt az öngyilkosságok száma azoknál a gazdáknál, akik a jobb termés reményében minden vagyonukat GMO magokba fektették és mindent elveszítettek.

A rendelkezésre álló tiszta víz mennyiségét sok tényező befolyásolja, de a tiszta víz hiányának egyik legfőbb oka a gyógyszerészeti anyagok általi szennyezettség. Ilyen szennyezőanyag például az ösztrogént utánzó és egyre több gyógyszeripari termékben előforduló Bisphenol-A, ami sok szakember szerint kapcsolatban áll az egyre növekvő arányban előforduló meddőséggel valamint a rákos megbetegedések, deformációk és a nemi elhajlások (embernél és állatnál egyaránt) számának növekedésével.

Az irányelveket szintén az elit erőlteti a világra. Van igazság abban, hogy az emberiség „fenntarthatatlan” mértékben és szükségtelen mennyiségben fogyaszt, de ezért talán nem az emberiséget, hanem azokat az erőket kellene okolni, akik ezt az irányt számukra kijelölték.

Az MIT számításai tehát kissé megfoghatatlanok. Nem azt kérdőjelezzük meg, hogy az emberiség képes elpusztítani önmagát, hanem azt állítjuk, hogy az uralkodó elit szándékosan hozza el ezt a pusztítást az emberiség alsó 80 százalékára. Ez az, amit sokan nem látnak, vagy nem akarnak meglátni.

Ezt a stratégiát láthatjuk Bill Gates 2010-es TED előadásában is, amely során a saját maga által felállított képlettel próbálja demonstrálni, hogy amennyiben nem tudjuk a népességet, az energiafogyasztást, a szolgáltatásokat vagy a széndioxid kibocsátást jelentősen csökkenteni, a világra összeomlás vár. „Ezek közül a számok közül valamelyiknek a nullához kell közelítenie,” mondja Gates, a népességadatok felé kacsintva.

Azt akarják elhitetni velünk, hogy a problémát meg lehet oldani úgy, hogy az egyenlet egyik tagját nullára csökkentjük, az emberi élet értéktelenségére célozva javaslatukban.

A világon eluralkodó pusztítás és életszínvonal csökkenés legvalószínűbb oka, ahogyan arról Marc Slavo is ír, ezzel szemben inkább, vagy részben, a pénzvilág fenntarthatatlanságában rejlik:

Elég valószínűnek tűnik, hogy az elmúlt évtizedek alatt kibocsátott dollár milliárdok és az ebből keletkezett adósság előbb-utóbb fenntarthatatlanná válik. Mivel az egész fogyasztói rendszer az adósságra épült, amikor a rendszerbe vetett hit eltűnik, eljön a töréspont. Az adósság nem más, mint egy konkrét forráshoz köthető ígéret, akkor is, ha azt a levegőből állítják elő. A művelet azon az ígéreten alapul, hogy valamit létre fognak hozni az adósság visszafizetése érdekében. Jelen esetben mi, az emberek vagyunk az adósság biztosítéka, és már rég túl vagyunk azon a ponton, hogy ezt az adósságot vissza lehessen fizetni.

Ennek értelmében ez az „adósságcsúcs”, amit a fenntarthatatlan fogyasztás fenntartása érdekében halmoztak fel, éppen annyira aggasztó kellene, hogy legyen, mint egyesek számára mondjuk az olajcsúcs vagy a vízhiány. Amikor tényleg elérjük az adósságcsúcsot és nyilvánvalóvá válik, hogy a „biztosíték” nem fedezi az adósság összegét, a biztosíték elvesztésének fogalma átértékelődik.

http://idokjelei.hu

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.