Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Előre meg van-e írva jövőnk, vagy magunk alakítjuk?

2011.05.25

Gyógyítás angyalok segítségével

Gondolom sokan vannak, akik még talán most sem hisznek, vagy nagyon nehezen kezdtek el hinni az Angyalokban. Mások meg gyermekkori meseszerű élményeikre alapozva a lehető legtermészetesebbnek tartották létüket. Ma már mindkét oldalon sokan használják, alkalmazzák az angyali energiákat gyógyításra. Sőt! Sokaknak éppen a tapasztalat hozza meg a hitet.
Én az Angyalokban hittem utoljára. Mókásnak tartottam, hogy felnőtt emberek hisznek ezekben a meseszerű kis szárnyas lényekben, sőt kívánságokat rebegnek el nekik reménykedve azok teljesítésében. Mindenható, gyógyító erőt feltételeznek róluk, és nehezen megkülönböztethető erejük az isteni erőtől. Aztán megtapasztaltam az Angyalok létét és erejét. Sikerült kapcsolatot is találni velük, hozzájuk. Megtapasztaltam a segítséget, az erőt, a gyógyító funkciót. Rájöttem, hogy egyáltalán nem a „giccses megjelenési formájukba” vetett hit a döntő, hanem a formától független kapcsolatba, a közvetítő erőbe vetett hit! Ma már több tucatnyi olyan történetet tudnék itt leírni, amely saját tapasztalatom, és bizonyító erejű, és nyilván olvasóink is tudnák sorolni a hasonlókat. (Örömmel vesszük!) Most mégis egy konferencián elhangzott előadásból idézzük az alábbi történetet:
 
A most következő történetben Cheryl Anne meséli el, hogyan gyógyították meg az Angyalok a nővérét és a kutyáját.
 
„Egyik nap korán keltem, hogy imádkozzam a nővéremért, aki borzasztó próbákon ment keresztül magánéletében. A kutyája is beteg volt. Imádkoztam érte, aztán elfújtam a gyertyát. Sehogy sem aludt ki a láng. Újra és újra megpróbáltam, aztán rájöttem, mi történik.

Becsuktam a szemem, és csendben ültem a gyertyafényben. Aztán megjelentek előttem az unokaöcsém, az unokahúgom és a nővérem őrangyalai – sőt még a kutyáé is! Teljesen tisztám láttam őket, megmondták a nevüket és feladataikat is. A nővéremnek két Angyala volt, mindkét oldalán egy, egy férfi és egy nő. Nevük Michael Edward és Ruth Ann. Egy e-mailben mindezt megírtam a nővéremnek. Nem igen hitt az ilyesmiben, úgyhogy féltem tőle hogy kinevet, vagy mérges lesz rám, mégis tudtam, hogy el kell mondanom neki. Levegő után kapkodott, amikor a neveket megtudta. Elmesélte egy álmát, amit előző éjszaka látott: egy férfi és egy nő követte. Elfutott előlük, de ők utána kiáltottak ’Ne szaladj! Szükséged van ránk!’ Ahogy ébredezett, saját hangját hallotta, amint egy nevet, vagy egy furcsa szót ismétel. Elhatározta, hogy leírja, hogy
ne felejtse el. A szó, amit álmában kiáltott, és leírt az éjjeliszekrényénél ez volt:
MERA.
 
Megkért, hogy ismételjem el az Angyalok neveit. Amikor kimondtam: Michael Edward, Ruth Ann – aminek a rövidítése MERA, nem is tudom ki döbbent meg jobban. Minden korábbi találkozásom az Angyalokkal személyes jellegű volt, és semmi más hozzájuk kapcsolódó jel nem érkezett hozzám. Eddig mindig csak az én furcsaságom volt ez. (Egyébként a kutyája, aki akkor halálán volt, és akit akkor apró angyali lények vettek körül, már teljesen jól van.) A nővérem most jól érzi magát. Évekig ateistának tartotta magát és most a spirituális ébredés kellős közepén van. Kedves kiskutyája is teljesen meggyógyult. Csodálatos időszak ez a családja számára. Bár az elmúlt évben hatalmas nehézségekkel küzdöttek, mára életüket betölti a szeretet, Isten és az őrangyalok fénye.”
 
Forrás: Scribd.com
 
Íme! Ez is egy megtérés története! Olyan megtérésé, ahol valaki visszatalál Istenhez egy mások által talán bugyuta történetnek ható „mesével”, ami talán lehetne véletlenek összecsengése is. Már ha valaki – ezekben a körökben – hisz még a véletlenekben… Így is kezdődhet egy nagyon is rögösnek nevezhető spirituális út tele buktatókkal és örömökkel.
 
-eszme-

 

forrrás: www.fenyportal.hu