Megtervezzük életünk kihívásait, mielőtt megszületünk?

Ebben a cikkben az új könyvemből néhány gyógyító és erősítő bepillantást szeretnék megosztani veletek.

Először a módszeremről néhány szót. Mindkét könyvben olyan embereket interjúvoltam meg, akik gyakori, mindennapos kihívásokat tapasztaltak, mint például fizikai betegség, közeli szerettük elvesztése, káros szenvedély, vagy mentális betegség. Ezek az egyének aztán tehetséges médiumokkal találkoztak, és a csatornázáson a következőt kérdeztem a Lélektől: „Születés előtt lett megtervezve ez a tapasztalat, és ha igen, miért?” A könyveimben mindazon bölcsességet bemutatom, melyre fény derült. A célom az, hogy segítsek az embereknek meglátni életük kihívásainak mélyebb értelmét, és ezáltal elősegíteni gyógyulásukat is. Ezzel kapcsolatban fontos megérteni, hogy a fájdalmas tapasztalatok katalizálhatják lelkünk mélyreható gyógyulását, amennyiben mi, az megtestesült [inkarnálódott] személyiségek ezekre a kihívásokra szeretettel (önmagunk szeretetét is beleértve) és nyitott szívvel válaszolunk, továbbá megtanuljuk az általuk kínált leckéket.

Vegyünk egy példát. A „Lelked adománya” [„Your soul’s gift”] „Öngyilkosság” [„Suicide”] fejezetében leírom Carolyne történetét, akinek egyetlen gyermeke, Cameron öngyilkosságot követett el röviddel a középiskolai érettségi letétele után. Carolyn és én csatornázást tartottunk, mely során Jeshuával (Jézussal) beszéltünk. Jeshua elmondta nekünk, hogy az öngyilkosság sosem bizonyosan megtervezett a születést megelőzően, azonban gyakran szerepel lehetőségként, és néha magas valószínűségként is, mint ahogyan az Cameron esetében is volt. Más szóval, Cameron tudta, oly sokat vállal fel ebben az életében, hogy az öngyilkosság valószínű lesz.

Attól kezdve, hogy Carolyn nem emlékezett születés előtti tervére (mint ahogy a legtöbbünk sem), egész természetesen úgy érezte, hogy kudarcot vallott Cameronnal. Bűntudattal és önváddal volt telve, s azon tűnődött, mennyi mindent tehetett volna. Jeshua ezután osztotta meg velünk az egyik legfontosabb, legelképesztőbb és leghatalmasabb információt, mellyel kutatásom során találkoztam: „Minden öngyilkosság, mely külső források által megakadályozható, azt valóban meg is akadályozzák.” Ezt úgy értette, hogy amennyiben az öngyilkos személy a legkisebb esélyt is mutatja a szándékának megváltoztathatóságára, az Univerzum beavatkozik. Ez lehet valami olyan egyszerű, mint egy elrepülő madár, amely kizökkenti a személyt, vagy olyan drámai, mint egy emberi testet öltött angyal, aki fizikailag lép közbe. Ha egy szeretted öngyilkosság miatt vesztetted el, tudd: szó szerint semmit sem tehetnél, vagy tehettél volna, hogy megmentsd őt. Nem a te felelősséged. Nem te hibáztál. Nem hagytad őt cserben.

Egy másik fejezetben a vetélés és az abortusz születés előtti tervezését derítem fel. Itt Rebecca történetét osztom meg, akit vetélése dúlt fel. Úgy érezte, megölte a meg nem született gyermekét, Calvint azzal, hogy nehezet emelt, ami a vetéléshez vezetett. A csatornázás alatt Rebecca beszélt Calvinnal. Megtudtuk, hogy az előző közös életükben Rebecca férfi volt, és a régi nyugaton egy hadsereg erőd parancsnoki tisztje volt. Calvin egy alárendelt katonatiszt és jó barát volt. Amikor az erődöt megtámadták, Rebecca (mint az erőd parancsnoki tisztje) minden katonát kiküldött védekezni, köztük Calvint. A katonákat lemészárolták. Rebecca önmagát vádolta a barátja haláláért, és sosem tudta megbocsátani magának.

Miután ez az élet véget ért, Rebecca elhatározta, dolgozni akar az önmagának való megbocsátás leckéjén. Következésképpen, mielőtt megszületett, tervezte, hogy megtapasztaljon egy vetélést, tudván, hogy önmagát fogja okolni, ekképpen lesz lehetősége megtenni azt, amit előtte nem tudott – megbocsátani magának. Miután lefektette ezt a tervet, utána megkérdezte Calvint, vajon lenne az a lélek, akinek az energiája kapcsolatban lenne meg nem született gyermekével. A neki való szolgálatból, és az iránta érzett szeretet miatt, beleegyezett.

Nagyon hosszú ideig, Rebecca képtelen volt kigyógyulni a vetélésből. Szomorú volt, és levert, telve kétséggel és önutálattal. Mégis, amikor megtudta, hogy ő tervezte a vetélést, a „megváltoztatta az életem” ráeszmélést, azt mondta: „hazavitt engem önmagamhoz. Ez egy olyan út, melyet nem tudtam volna megtenni magam.” Az ilyen mély gyógyulás gyakran előfordul, amikor valaki elérkezik a születése előtti tervének megértésébe.

[folyt. köv.]



Copyright © 2012 Robert Schwartz. All Rights Reserved [Minden jog fenntartva!]
Translated by / magyar nyelvű fordítás: TL
Fényvilág Press
http://fenyvilag.blogspot.com/
Source / Forrás: OM Times Magazine